Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Schoen Arnold. mának az átalakítását és szentéllyel való kibővítését, amely templom 1745 augusztus elsején consecráltatott. Közben 1743— 1744 folyamán építette a székesfehérvári szent István plébániatemplomnak vihartól ledöntött déli tornyát. 1746—1747 folyamán építette a városi kórházat. A következő évekbeli működését ismét homály borítja. 1754 augusztus elsején harmadszor házasodott Juritsch Mária Erzsébet hajadonnal. És 1756 február 13-án érezvén halála közeledését, végrendelkezett. Ez a levéltári adatok hiányos tükrében vázolt építőmester linzi eredetű lévén, ha nincs is reá adatunk, Johann Michael Brunner (1669—1739) linzi építőmesternél tanulhatta az építés mesterségét. És ha nem is vett részt Brunner paurai templomának (1714—1717) építésében, hiszen az adatok szerint akkor már székesfehérvári lakos volt, kétségtelenül alaposan ismerte a paurai templomot, akár Paurában a helyszínen tett vizsgálatai alapján, akár Corvinus metszeteiből. És amikor Petresicsnek szüksége volt templomot építő mesterre, valószínűen sem külföldön, sem más városban nem keresett megfelelő mestert, hanem a helyben dolgozó, templomépítésben jártas Hatzingerhez fordult, akinek éppen a templomépítészetben való készségéről tesznek tanúságot a róla imént közölt levéltári adatok. Igaz, hogy Hatzinger idejében éltek más kőmívesmesterek is Székesfehérvárott, mint az 1727-ben polgárrá lett Kotz János, akiről éppen 1742 után semmi adatunk, továbbá az 1729-ben polgárrá lett Pührmiller Simon, akiről ez egyetlen adaton kívül eddig semmi hírünk, majd a helybeli születésű Wittmann János, aki 1742-ben szerzett polgárjogot és végül Fürst Ferenc, aki 1743-ban lőn helybeli polgárrá és 1745-ben a városi Breyhauson dolgozott. Azonban mind e mesterekről eddig egyetlen nagyobb szabású építkezés híre sem szivárgott ki, Kotz mester kivételével, aki viszont Hatzingerrel együtt építette át a ferencrendi templomot. Orabner Márton pedig időbelileg nem jöhet számításba, mert az abai templom építése 1748 folyamán kezdődött, az említett khinburgi születésű Orabner viszont csak 1751 február 5-én lőn székesfehérvári polgárrá, így az összes észszerű valószínűségek ama feltevés mellett szólnak, hogy a Petresics székesfehérvári jezsuitától kezdeményezett, sőt bátran mondhatjuk, alapított abai templomot csak Hatzinger Pál tervezhette s építhette, akiről éppen a feljebb vázoltak alapján okunk van hinni, hogy ugyanő tervezte s építette a jezsuiták székesfehérvári rezidenciáját és templomát 1742—1751 között. Hatzinger föltételezett tervező s építő szerzősége megállapításánál nehezebb és jövőre váró feladat az abai kupola-freskó festőjének a személyét kibogozni a kutatás mai hiányos állapotában. Az 1756-ban készült freskót az egykorú jezsuita följegyzés