Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Az abai Szentháromság-templom szentélye. tagolt hajóba vezet. A hosszanti hajó első szakaszában két oszloppal tartott orgonakarzat emelkedik, míg a második szakaszba rézsűs falú, eléggé szűk diadalkapuval nyílik a centrális elrendezésű szentély. A szentély alaprajza szabályos köralakú, amelynek hengeralakú homorú falfelülelét kilenc fesztonos ión fejű pilaszter tagolja s lapos félgömb kupola zárja le. A szentély külső háromszögű fala s belső körfala között lévő három hézagban illetőleg sarokban a földszinten két mellékoltár-kápolnául és egy sekrestyéül szolgáló helyiségek, az első és második emeleten pedig galériák vannak kiképezve ; a csigalépcsőkkel összekötött galériák egyes szakaszai, páholyszerű oratóriumai két-két kosáríves boltozatú nyílással tárulnak a szentélybe, amely köralakú szentélyt két oldalablakon és a harmadik ablak helyébe a hajó felé vágott diadalíven belül beáramló fény világítja meg. Az egyszerű, szinte paliéri invenciójú hajó s a bonyolult, művészi szerkezetű szentély külön-külön élő, egymás mellérendelt téregységek, amelyek csak annyiban függnek össze egymással, amennyiben a diadalív nyílása köti össze őket. Az áthidalhatatlan építészeti különbségen kívül a szentélyt gazdag festői dísze is a hajótól különálló világgá zárja. A körben leleményes szellemességgel szerkesztett földszinti oldalfülkékkel, emeleti oratóriumokkal és ablakokkal szinte légiessé föllazított szentély pilaszterei enyheveres márvány utánzatra vannak festve. A pilaszterek azonos színre festett párkányzatot tartanak, amelyet körben futó festett balusztrád pártáz. A balusztrádnak a pilasztereken nyugvó zömök pillérkéit vázák díszítik. És e festett látszat-architektúrán felül a kupola homorú felületű intradosát kavargó felhők között lebegő égi jelenés mozgalmas, színes freskója tölti ki. A mennyei látomás közepén a világot teremtő s kormányzó Atya, az emberiséget kereszttel megváltó Fiú, az embert galamb képében megszentelő Szentlélek háromszemélyű egy Isten csoportja jelenik meg, amint az Atya Isten sceptrumából két sugár villan a Szeplőtelen Szűz Mária s Xavéri szent Ferenc térdelve imádkozó alakjaira. A menybeli sánta conversazionet az angyalok kilenc karának olykor genreszerűen jellemzett alakjai repdesik körül háromszögekbe szerkesztett csoportokban : a jobboldali triászból az őrzőangyal eltévedt fiúcskát emel föl az égbe a balusztrád vázája mellől, a szeretet angyala égő szívet melenget mellén, alatta talán az uraságok angyala a megváltás zászlajával és az örök élet koronájával lebeg; Mihály arkangyal a balusztrádig leszállva sárkánnyal viaskodik, fölötte a trónusok karából két angyal drapériával övezett trónra koronát helyez; a baloldali triász fejedelemség angyala liliomvesszővel és villámköteggel, az erény angyala koronával, a hatalmasságok angyala a mindentlátó Isten szemével hódol; közöttük vidám csapon- 17 - 2