Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Dormuth Árpád. főorvos is, mely perben az özvegy ingyenes ügyvédet kap. 44 ) A vármegye főszolgabirája Kolozsváry Pál 1822 márciusában tőke, kamat és költségekben elmarasztalja az alperes özvegyet. A nehéz helyzetben a család összefog a megmentésükre. 1823 dec. 20-án sógora Divényi József újfalusi tiszttartó, Vörösmarty Katalin férje átvállalja az adósságokat s így a fehérvári ház, mely a Wüstinger féle telekkönyvben Felsőváros 468 sz. alatt szerepel, 1824 ápr. 27-én 6000 frt. összegben az ő tulajdonába megy át. Divényitől 1838-ban Vayer György veszi meg, majd Antal Ferenc tulajdona lesz, kitol gyermekei örökölték. A ház ma 2484 helyrajzi és Király­kút utca 5. számot viseli és a hátsó árok hozzácsatolásával 607 П-ölTerület lett. Külsőleg ugyan kissé új képet öltött, mert néhai Antal Ferenc a házat megemeltette, a gerendamennyezetet eltávolíttatta, az egész lakásból három egyszobás lakást létesített, a tornác is átalakult, mert a kiugró pincelejáratot eltávolította. Mégis, ha fogalmat akarunk szerezni a ház régi képéről, akkor a szomszédos Királykút-u. 3 sz. számú házat az egykori Langmáhr, ma Fröschl házat kell megtekintenünk, mely teljesen megőrizte régi formáját. Érdemes volna a két cserépkályhát ismét beállítani a szobákba, hogy az elmúlt időket visszavarázsolhassuk, mely­ben a költő — még kis gyermek — odasimult jó nagyanyjához, ki odaadó szeretettel simogatott végig ragyogó világot rejtő nyílt homlokán. A régi házat a Fejérmegyei és Székesfehérvári Muzeumegyesület még az év folyamán emléktáblával fogja meg­jelölni. 1827 után az özvegy két évig maga is Fehérváron lakik, idehozták fiai. János tisztességes lakást szerzett neki és tehenet tartott számára, de ő csak visszavágyott Velencére. 45 ) Hol volt e két évben lakása, nem tudtam nyomára jönni, pedig inquilinusként kell szerepelnie, ha tehene is van. A költő kapcsolatai Fehérvárral. A multak ködéből az ősök testi és lelkivonásaiból összetéve jelenik meg a XIX. század hajnalán a költő Vörösmarty Mihály. Termetben a Vörösmartyak középtermete, széles vállak, melyek egyenestartású törzset hordanak, később a vállak magasságában kissé meghajlott; nem mondhatni külsőre feltűnő embernek, »de annál többet ért belül.« Ha az arc a lélek tükre, úgy magas és széles domborulatú homloka mélyen gondolkodó lelket takart, melyben az akarat szívóssága az érzelem lágyságával párosulva harmonikus egyéniséggé tette hordozóját. Mihelyt az egyik (pl. az érzelmi elem) túlsúlyra került a másikkal szemben, — mint a ") Fejérvárm. Levélt: Political act. 1820 No 1779. * 5 ) Brisits Frigyes : Adalékok Vörösmarty M. életéhez. Irodtör. Közi. XLI. évf. 1931. 56. 1. - a» -

Next

/
Oldalképek
Tartalom