Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

A Vörösmarty család múltja. A szülők házasságára vonatkozó adatok helyességét igazolom, Szfvár. 1934 okt. 31. Langhammer János káplán. Vörös Ferenc és József születési adatainak helyességét igazolom. Szfehérvár, 1934. XI. 15. Langhammer János káplán. Ignác, Anna, Teréz, Rozál, Pál, Zsigmond születését igazolja Bilkei Ferenc plébános. A székesfehérvári felsővárosi plébánia pecsétje. ' A költő édesatyjának családjára vonatkozólag talán szükségtelen leközölnöm a családi értesítőt, az adatok Gyulai Pál életrajza és Brisits Frigyes adatgyűjtése folytán közismertek. Ezek szerint Vörös (marty) Mihály és Csáthy Anna házasságából : Mihály (a költő), János, Ferenc, Imre, Pál és István nevű gyermekek származtak. Ferenc futaki kasznár korában halt meg, István pedig még gyermekkorában költözött el az élők sorából. A biráló, a fejérmegyei levéltár 1816. és 1817. évi nemesi -irataiból (L. i. m. Iratok 2. 3. 4. 5. 6. 7. 28—34 1.) és Vörösmarty Ferenc futaki kasznár nemesi bizonyságlevele alapján azt állítja, hogy a költő apja, valamint Vörösmarty Ferenc, Ignác és Zsigmond édes testvérek. Megtévesztette őt pedig nevezettek második kérvénye 1816. aug. 11-ről, melyben magukat »egy testvér atyafiakénak vallják és írják alá. A biráló is megjegyzi azonban, hogy benyújtott keresztleveleik nem voltak hitelesítve és az eredeti anyakönyvvel összehasonlítva, ezért a bizottság nem fogadta el őket (V. ö. i. m. 9. 1.). Mag^ary Kossá Péter főszolgabíró ezt utólag pótolta. Azonban itt jön a dolog lényege, amelyet a biráló nem vett, illetőleg nem akart észrevenni, mert a nemesi összeírásban szereplő Vörösmarty Ferencet Ferenc, József, Ignác, Pál és Zsigmond fiával nem hajlandó a családfába beilleszteni, mivel erre a megyei levéltárban nincsen adat. (i. m. 10. 1.), míg a helybeli plébánia anyakönyveiben talált adataimat egyszerűen figyelmen kívül hagyta. Tudományos világban legalább az a szokás, »hogy ha a biráló valamely pontot élesen bírál s az iró eredményeit élesen kétségbevonja, nevezetesen azt, hogy forrásait nem kellő módon használta fel, úgy ezt csak e források újra átvizsgálásával teheti.« Már most Magyary Kossá főszolgabíró egészen jóhiszeműen járt el, amikor a keresztleveleket átvizsgálta, mert a költő atyjának Mihálynak is Ferenc volt az apja (anyja azonban Simogha Erzsébet); a kérvényező Ferenc, Ignác és Zsigmondnak is Ferenc az apjuk (anyjuk azonban Mikó Rozália). E két Ferenc tehát a C), D) és E) alatt közölt iratok alapján két személy : apa és fiú. Nem tételezhető fel azonban a kérvényezők részéről sem a megtévesztés, hisz éppen az első Ferenc nemesi levelét ismerte el 1749ben a megye. Valószínűbb inkább, hogy az »egy testvér atyafi« fogalom a múlt század elején már az unokatestvéri viszony kifejezésére is átnyúlott, mert e szó jelentésváltozása rövid idő alatt ment végbe, úgyhogy ma már egészen általános rokoni - 89 -