Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Dormutil Árpád. kifejezés, sőt napjainkban már ennél is tovább megy és egyszerűen falusi embert jelent. (V. ö. Kertész Manó: Szállok az úrnak. Bp. 1933 29—32 1. és u. a. Nyelvőr 38. évf. 385. 1.) E változás különben az A), alatt közölt tanuvallomási j.-könyv tüzetesebb megfigyelése szerint már a XVIII. sz. közepén is végbement. Amennyiben ezt el nem fogadjuk, úgy csak a kérvényezők megtévesztési szándéka foroghat fenn, ami a múltban genealógiai kérdésekben elég gyakori. Ezekben ismertettem adataimnak valódiságát és az olvasóra bízom azok értékelését. Ami viszont a pátkai Vörösmartyak bonyolult elágazását illeti, itt fontos a biráló azon adata, melyben a Tergovcsics-féle hamisításokra felhívta figyelmünket. Ebbeli adataim teljességét tehát ezekután nem tarthatom fenn. Mindenesetre más megye esetlegesen felvetődő adatai erre vonatkozólag még mondhatnak egyet-mást. Dormutil Árpád. KÜLÖNFÉLÉK. A Horthy Miklós téren feltárt falak. Horthy Miklós téren (Vásártér), a téli gazdasági iskolától délre, vele szemben uj vízvezetéki csatornát ástak. Két helyen a föld alatt egy métertől lefelé hatalmas falat kellett átvágni. Ugy látszik ez a fal hidfője volt annak a hidnak, amely a török külvárost elkerítő palánk és vizárok felett vitt keresztül. (Lásd Philip István térképét Székesfehérvári Szemle 19^3.40.1.) Ettől nyugatra, ugyanennek az új csatornának vágása másik vékonyabb falat is metszett keresztül. Ebben figyelmet érdemelt az a pont, ahol a Horthy M. tér 17. sz ház kapujától húzott képzeleti merőleges a felsővárosi templom keleti tornya irányában keresztezi az új vízvezetéki csatornát a 34. lépésre. Itt a föld alatt 180 cm.-re a falba berakva és törmelékekkel bedobálva találtak: 1) vörös márvány töredéket V* négyzetméternyit, mely fekvő síremlékből származhatott, van köztük 2 db. karnak vagy lábszárnak megmunkált rész is; 2) nagyobb tömegben barna szinű vastag burkoló téglákat, hasonlók a Szent István bazilika környékén talált középkori téglákhoz; 3) egy csúcsíves oszlopocska töredékét homokkőből. Ugyanitt feltártak egy török téglákkal kirakott sírkamraszerű üreget is. A kibontott falakból a múzeumba került gótikus faragványok: 1) pillérrészlet háztetőszerűen kiugró lapokkal, 2) ívrészlet tompított gerinccel, piros festék nyomokkal, 3) töredék vályúszerű hornyolással, 4) köríves töredék vörösmárványból, 5) kisebb bordatöredék, 6) keretsarok pálcás díszítéssel (Lt. sz. 9032—9037). Jörök tégla 7 db. került a múzeumba (Lt. sz. 9038—9040). Érdekes lelet még egy hegyezett végű hengeres facölöp, mely hegyezett végével felfelé állva találtatott (Lt. sz. 9041). E beépített gótikus töredékek, melyek az elpusztult középkori ke- 90 -