Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Á tác-fövenypusztai ásatás. Á téglák között érdekesebbek azon példányok, melyek léces felülete csatornaszerű mélyedéseket nyomott a hozzájuk tapadt vakolatrétegben. (Lt. sz. 9143—44) A kőtörmelékek között is akadt néhány megőrzésre érdemes, megmunkált darab, de rendeltetésük meghatározhatatlan. Éremlelet 17 db. kis bronz. Köztük szerepel Dr. Alföldi András meghatározása szerint: Constantius 2 db. (Lt. sz. 9104, 9118), Constantius Gallus 1 db. (Lt. sz. 9103), Valentinianus 4 db. (Lt. sz. 9107, 9108, 9111, 9122) Valens 5 db. (Lt. sz. 9085, 9089, 9103, 9106), Gratianus 1 db. (Lt. sz. 9106). Valamennyi a negyedik századból és pedig a 2 Constantius kivételével annak második feléből való. Az összes leletek száma 377. Összefoglalás. Összefoglalva az eredményt a feltárt falak korát illetőleg döntő, hogy terra sigillata töredékek nagyobb számban csak az alsó burkolat alól kerültek elő, a többiek utólag kerülhettek mostani lelőhelyükre a felsőbb rétegekbe. A falak építése tehát abból a későbbi római időből való, mikor már a terra sigillata edények kimentek az általános használatból. Közelebbi korhatározó leletek a vas diatretum és a szimbolikus motívumokkal díszített sárga mázas cserepek. Ezek a IV. századra datálják az épület korát. (V. ö. Nagy Lajos: A brigetiói vas diatrerium. Arch. Ért. 1930, 111. 1.) Tovább menve azok a silány kidolgozású edény maradványok, melyek hullámvonalas, benyomott mintás diszítményei rokonok a népvándorláshoz hasonló mintájú edényeivel, az V. századba vezetnek bennünket. Ezekkel azonban bezárul a fejlődési folyamat. A római birodalom bukása utáni népvándorláskori kultúrának eddig semmi nyoma. A másik eldöntendő kérdés, mire szolgált az épület? A három apsisos alaprajz, a nodusos üvegkehely töredék kétségtelen keresztény jelleget árulnak el. A sárgamázas edények diszítményei is : scarabeus, hal, ha csakugyan azok, mint jelképek, szintén keresztény vonás. A vasdiatretumok is mint őskeresztény emlékek Szerepelnek. Az épület tehát minden valószínűség szerint IV. szazadban épült őskeresztény templom. E megállapítás mellett vannak tisztázandó kérdések is. így miként került a pogány thrák-istenségek tiszteletét szolgáló ólomtábla az őskeresztény templomba ; vájjon a főapsis belső falazata csakugyan a presbyterium ülőhelye volt-e vagy a két fal közti csatorna talán más célra szolgált; mi lehetett a rendeltetése a padozatok alatti csatornáknak vagy minő célt szolgáltak a templomhoz lartozó mellékhelyiségek? Mindezek azonban részletkérdések. A lényeget il- 69 -