Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Marosi Arnold. letőleg a fövenyi őskeresztény bazilika már ma is mint páratlanul becses műemlék szerepel a tudományos körökben. Mi teszi ily becsessé? Először mert őskeresztény építészeti emlék nagyon kevés van. Magyarországon eddig, mint már említettük, öt ily istentiszteleti építmény Ismeretes. Ezek azonban csak kápolnaszerű építmények, míg a fövenyi bazilika beosztásával, nagy méreteivel külföldi vonatkozásban is nagy ritkaság és szinte páratlan értékű műtörténelmi objektum. Tudományos jelentősége, hogy világot vet az itteni őskereszténység helyzetére, mely, ha ekkora temploma volt, bizonyára már a IV. században is jelentős részét alkotta Pannónia lakosságának. Helytörténeti szempontból a kutatás eredménye eldönti azt a vitás kérdést, melyik volt az a római telep, mely Mommsen, Hampel, Kuzsinszky szerint Székesfehérvár környékén, mint vallási központ szerepelt. Újból hangsúlyozzuk, csak a fövenyi római telep lehetett, mely mellett az itt található többi római lelőhely, akár kiterjedésüket, akár leleteiket vesszük, eltörpül. Föveny azonban nemcsak a pogányságnak volt központja, amiről mithologikus kövei tanúskodnak, hanem a most feltárt bazilika bizonysága szerint, az őskereszténységnek is. Ugyanazt a szerepet töltötte be, mint később Székesfehérvár. Székesfehérvár nem római alapokon épült föl, mint eddig hittük. Tisztán Szent István alapítása és adta neki azt a magasztos, vallásos hivatást, amit valamikor a vele tőszomszédságban fekvő fövenyi őskeresztény bazilika és talán püspökség képviselt. i) Ókori Lexikon I. k. 896. I. 2

) A Fejérvárm. és Szfehérvári Muzeumegyesulet jelentése 1912, 22 28. I. — Muz. és Könyt. Ért. 1913, 192—193. 1. 3) Oroszlán Zoltán : Athene és Hephaistos ritka mítosza a Székesfehérvári Múzeum egy római kőemlékén. Arch. Ért. 1932—33. (XLVI) 54—61. 1., 11. k. — Muz. és Könyt. Ért. 1913, 191. 3. k. 4) Muz. és Könyvi. Ért. 1913,192.1. 4. k. — Szfehérvári Szemle 1932,15.1. s) U. o. 192. 1. 5. k. — Székesfehérvári Szemle 1931. 5. sz. 7. 1. 6) Muz. és Könyt. Ért. 1913, 193. 1. 6. k. 7) Romer-Desjardin : I. m. 113. és 202. sz. 8

) Pauer J. : História Dioecesis Albaregalensis, Albae —Regiae 1877. X -XI. t. Károly János : Fejér vármegye története. Székesfehérvár 1998, II. k. 11. 1. Marosi Arnold : Székesfehérvár művészeti emlékei. Magy. Művészet. 1930 395. I. 9) Ókori Lexikon I. k. 896 1. io) Arch. Közi. VI. 103. 1. ii) Arch. ért. 1895, 286-287 1. 4-7 á. i2) U. o. 1896, 177 I. is) U. o. 1899, 429. I. i*) U. o. 1903, 428. és 446. 1. is) I. m. I. k. 100. 1. és IV. 145. 1. és - 70 -