Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Dormuth Árpád. Animarum) hiányosak, csak a családfőket mutatják ki, a családtagokról csak számok beszélnek, így csak a szájhagyományra lehet támaszkodni. Utóbbi azonban annyira nem megbízható, hogy sokszor lehetetlen kapcsolatokhoz vezet. Legerősebben tartja magát az a feltevés, mely a Felsővárosba helyezi a fiúk szállását. Itt volt a család a legismerősebb, itt éltek apjának egykori ismerősei, gyermekkori pajtásai, itt éltek a rokonok az Öreg utcában, itt állott saját házuk a Királykút-utcában. Fenti levélből viJágos, hogy idegeneknél voltak szálláson, nem rokonoknál. A szájhagyomány egyik verziója, mely Dr. Havranek József alispán úr családjánál tartotta magát, (édesapja Dr. Havranek J. egykori polgármester állítása) úgy tudja, hogy a költő az ő szomszédjukból járt iskolába. A Havranek család azonban csak a múlt század negyvenes éveiben jött városunkba, közvetlen tudaton tehát nem alapulhat a hagyomány, de élhetett az egykori szomszédok tudatában, akik büszkén beszélhettek az utókornak a „Szózat" költőjéről, kit mint gyermeket maguk is ismertek még. A Havranek család ősi fészke a régi Öreg-utca, (ma fentnevezett polgármesterről van elnevezve) 4. sz. ház. Szomszédja volt egyrészt Walch Antal, ki e házat 1812-ben vette meg, tehát ép a költő itteni tartózkodása idején, másrészt a Liget felé Klökner Péter és Fischer András a régi „Arany Sas" fogadó tulajdonosa. A Klökner családnál nem akadtam a hagyomány őrizetére, maradna tehát Walch vagy Fischer később a tiesky család ; mindkettő akkortájt német család teljességgel. A Havranek család másik ága a Királykút utca 1 sz. alatt folytatta az ujabb korban kőfaragó üzemét (Walch Antal üzemét vették át!) E ház mellett Langmáhr József háza. állott, majd emellett a költő atyjáé, amelyben Elberth Ádám lakott. Ha itt lett volna szálláson a költő és János öccse, utóbbi ezt okvetlenül megjegyezte volna, hisz levelében sok jelentéktelenebb részletet is megemlít. Maradna a szomszéd Langmáhr József. Ennek, háznépének és lakóinak neve még az adókönyvekben is németül Íródott, kétségtelen jele — az akkori szokás szerint — a család német voltának. A költő édesatyja már kis kora óta ismerhette, hisz állandóan szomszédok voltak, később is mintha ő viselte volna gondját a szonszédos Vörösmarty háznak. Talán ideadta szállásra két fiát!? Mindenesetre egyszerűbb családnál kell őket keresnünk, mintsem kora gazdag kereskedőinek házában. Bizonyosat — sajnos — nem állapíthatunk meg, csak találgatás, feltevés minden, amit mondhatunk. Tanulmányairól, iskolai életéről élénk képet adott Gyulai Pál többször említett V. János-féle levele. Adatainak alapján 5 évet töltött itt az ősi városban a magyar múlt romhalmaza felett, az ősi királysírok pusztulását látva és szomorú szívvel tapasztalta, - 34 -