Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

A Vörösmarty család múltja. hogy „Bús feledség hamván s néma hant ; Völgyben ül a gyáva kor, s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant." (Zrinyi dala) mert „Más faj állott a kihunyt helyére, Gyönge fővel, romlott szívtelen." „A regényes lovagi kor alakjai helyett gyenge erőtlen bábok, idegen nemzetiségek népesítik be e földet s az újkori haladás tényei helyett középkori maradványok uralkodnak"

49

) Talán az is egyik oka annak, hogy nem -tanult meg itt németül. Atyjuk, mikor húsvétra vakációra hazatértek, kérdezte: „Tudtok e fiaim valamit már németül? — Mi hallgattunk, atyánk pedig e hallgatást elértette, többször nem kérdezett." írja V. János. Később Pesten megtanulta jól e nyelvet, olyannyira, hogy német verset, sőt Stettner (Zádor) barátjával együtt német szótárt és nyelvtant is írt- A magyar múlt itt lengte tehát körül költői fantáziáját. A város és Fejérmegye múltja telítette meg lelkét a magyarság régi dicsőségével. „Van lokális predestinatió — írja Fürst Aladár dr. lendületes értekezésében.—

60

) Fejérvármegye a honfoglalás megyéje azért lett Vörösmarty a honfoglalás költőjévé." De nemcsak hatásokat kapott e helyről, lelke visszaszáll később is a honi földre. 1829-ben ódát ír „Fehérváriról ; 1833-ban epigrammában megénekli Érd dicsőségét; „Eger" с eposzában fájdalmas reflexióval kérdezi: „Hol fejedelmid sírja Fehérvár?", majd ugyanitt mély szomorúsággal látja, hogy Arszlán bég „Nagy elődeink sírján gázolva, e várost bírja lakásul". Cserhalom-ban ott látja László seregében : „Honni királyokkal még akkor büszke Fehérvár Qyermekeit magasan rengő dárdákkal". Zalán futásá-ban a magyar vitézek neveiben ismert nevek tűnnek elénk: Balator, (Balaton), Téti (Tét), Karádó (Karád), Csörsz (Csősz?), Bojta (Vájta), az idegen nevek hősei közt a mi Erzsébet-ligetünk régi nevét, a: Haleszt. „Hogy Vörösmarty tényleg erre a fehérvári erdőcskére gondolt — írja Dr. Fürst A. — azt abból is következtetem, hogy ezen hős jelzőjéül oly melléknév szerepel, mely hősöknél bizonyára ritka, de amelyet Halecczel együtt gyakran hallhatott a költő, zúgó Halecz-nek nevezvén e névtelen férfit".

51

) Később még néhányszor ellátogat Fehérvárra. 1827-ben, mikor édesanyja betegen, elhagyatottan fekszik Velencén és a fiúk behozzák a városba, többször megfordul lelkében a gondolat hogy letelepszik Fehérvárott és ügyvédi pályát fog folytatni.

52

) Oyulai itt Zádor és Csató Pál leveleire hivatkozik. Megerősíti ez, 49

) Dr. Vass Bertalan : Emlékbeszéd. Vörösmarty Emlékkönyve XI 1. 50

) Dr. Fürst Aladár: Vörösmarty M. és Székesfehérvár Szfv. 1904 7. 1. sí) Dr. Fürst Aladár: U. a. 12. 1. 52) Gyulai Pál: Vörösmarty Életrajza. 5.kötet. Bp. 1900 84 1. — 35 -