Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

ivei alatt, ott a százados utcák hangu­latos csöndjében, — mondom — keresi annak a városnak genius loci-ját és nálunk a Városház-tér, Szent István utca, Megyeház utca, festői silhouett­jein keresztül magába szívta a XVIII. század levegőjét; Maulbertsch,Sambart, Fischer, Cymbal ecsetjén és Bebo vé­sőjén keresztül a jezsuita vallásos élet művészi emlékeivel betelt, s most a múzeum emlékei közt egy egykori kereskedő arcképe előtt megáll s abból kiindulva korszakok levegőjét érzi a négy fal között, melyért elismerését, köszönetét fejezi ki azoknak, akik azt létrehozták, — akkor ez a legszebb dicséret, amely intézményt érhet s büsz­kén jegyzi fel a krónikás is évi jelen­tésének homlokán. Az Új Idők jun. 3. számában Nyilas Jenő cikke az, amely büszke örömmel töltheti el az egye­sületet, mert évtizedes munkásságának elismerését láthatja benne. Nem ver dobot, hangos reklámot, hanem isme­retlen szemlélődő őszinte megnyilat­kozását veti papírra, amikor az egye­sület rendezte várostörténeti kiállítás nyomán impresszióit írta meg. Igen. Egyesületünk célkitűzése nem holfkoroíc halott emlékeit elska­tulyázni, hanem az örökké élő és vál­tozó kultúra értékeit megőrizni, és a jelenben is továbbélő multat megszó­laltatni, multat, melyben költészet a valósággal ölelkezik, multat, melynek szelleme ihletoerőként lebeg a jövő új kikezdéseiben, a jövő haladás út­jaiban is. Ezt á célt szolgálta az egye­sület a Várostörténelmi és kulturális kiállítással, melyet városunk agilis polgármestere és egyesületünk alelnöke dr. Csitáry G. Emil kérésére a Szent István ünnepi hét alkalmával 1933. aug. 11—27-ig rendezett. „Várostörté­netünk sötét hátteréből ki kell emel­nünk, újból fényessé téve magunkévá kell tennünk a fehérvári lelket, — mon­dotta megnyitó beszédében a polgár­mester — nemcsak azért, hogy a na­gyon szomorú horizont dacára rendü­letlenül bizakodóbbá tegyen bennün­ket a magyar jövő és a város sorsa iránt, hanem, hogy multunk tökéletes ismeretében, az ezeréves szellem ere­jével felfegyverkezve, szilárd alapokra rakhassuk le életünk munkáját !" — A kiállítás fényes sikere bizonyította, hogy egészséges közszellem él e vá­rosban, mely a tudományos és kultu­rális értékeket ép oly szerető gonddal ápolja, mint az élet praktikus javait : a gazdasági és anyagi lét eszközeit. De nemcsak a város, hanem Fejér megye szelleme is itt élt ez Ősi város falai között, hol a megyei élet kere­tén belül a szentistváni gondolat elő­ször talált biztos támpontot Árpád vé­reinek és a magyarrá vált idegenek­nek ez első közjogi bástyája körül. — Szent István, a nagy országalapító lelke őrködik ősi alkotása mai intéz­ményei fölött. Szent István izzó ma­gyar lelkülete, rendíthetetlen vallásos géniusza lengi át e föld minden rögét, Szent István jövőbe látó erkölcsi meg­újhodást és ezerévet igérő újmagyar­sága él ennek a városnak szívében, honnan új erőnek kell szétáradnia a mai csonka országtörzsbe is ! Ezt a gondolatot érezte meg a magyar múlt tudós művelője, az új magyar történetírás megalapozója dr. Hóman Bálint vallás és közoktatás­ügyi miniszterünk is, amikor egyesü­letünknek 1933. április 30-án tartott választmányi gyűlésén megjelenvén, belekapcsolódott az egyesületünk által megindított és 1938. évben tartandó Szent István centenárium gondolatkö­rébe, mely ünnepségek részére orszá­gos viszonylatban is az ősi Alba Re­gia van hivatva középpontul szolgál­ni. A centenárium gondolatát a két testvér törvényhatóság is magáévá tette ép úgy, rnint az egyházi ténye­zők s most kultuszminiszterünk, mint városunk képviselője, vette kezébe és viszi megoldás felé az egész tervezetet. A Muzeumegyesület azonban, nemcsak külső dekorativ szerepléssel vesz részt a város kulturéletében hanem helyet követel magának az iro­dalmi, művészeti és tudományos élet terén is. Irodalmi téren a „Székesfe­hérvári Szemlé"-ben immár harmadik esztendeje számol be városunk és megyénk történeti múltjának egy-egy eseményéről, közöl adatokat tud. ku­tatásokról, ismerteti egy-egy év kultu­rális eseményeit, feldolgozza a hely­történet szempontjából a napilapok és tud. szakfolyóiratok idevonatkozó cik­keit, egyszóval felölel mindent, amivel szűkebb hazánk ismeretét, annak sze­98 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom