Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
r 54 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLË ami nyugodt megélhetést biztosit lakóinak. A nagyobb gazda 40, a közepes 20, a kisgazda 6— 10 holdon gazdálkodik s főterményük a búza, árpa és rozs, mely gabonafélék leginkább megfelelnek a község klímájának, de megtaláljuk a kerti veteményeket is különösen a Sárrét lankáin, melyeket nagyszerűen értékesítenek a várpalotai piacokon. Szőlőjét már Korabinsky is megemlíti 84 , de a filoxéra pusztítása következtében termése erősen csökkenőben van. A község jelenlegi határa egyébként 6612 k. h. és pedig 3156 k. h. szántó, 11 k. h. kert, 598 k. h. rét, 55 k. h. szőlő, 1596 k. h. legelő, 976 k. h. erdő, 26 k. h, nádas, 194 k. h. kopár; ebből nagybirtok 4304 k. h. (Katonai kincstáré 1709 k. h., gróf Nádasdy Ferencé 1641 k, h., Wolf Lászlóé 845 k. h., özv, Lamberth Ferencnéé 109 k. h.) egyes gazdáké 2308 k. h. Az állat és baromfi tenyésztés úgy ma, mint a múltban is egyik legjövedelmezőbb foglalkozása a község lakosságának, s különösen szép ökreivel és teheneivel jeleskedik. A község iparáról szólva első helyen kell megemlítenünk a több évszázados múltra visszatekintő malomipart, amelynek története külön földolgozásra vár. înota különben kedvelt helye volt a csapóknak s tudjuk, hogy a székesfehérvári és palotai csapók még a legújabb időben is birtokosok voltak a községben. Egyébként bőséges vizének ipari célokra szolgáló alkalmasságát már Korabinsky is megemlíti 85 , s szerinte Inotán kitűnő papírmalmokat lehetne létesíteni. Maga a község rendkívül egészséges és kellemes fekvésű, úgyhogy a Gyermekvédő Liga is már több ízben nyaraltatta gyermekeit Inotán. A házak, melyek kőből épültek, jellegzetes kőkerítéssel vannak elválasztva az úttesttől, rövid oldalukkal s nagyrészt két virágos, ablakkal te84 ) 1. I. M. Korabinsky : Geogr. Hist. u. Produkten Lexikon von Ungarn. 1786 (p. 262.) Vándor kamaraszínházi társulatok városunkban: Az idei őszi évadban két staggionetársulat kereste fel színházunkat. Szeptember 20tól október l-ig tartózkodott körűnkben Bársony Aladár „Magyar Játékszín" néven ismert pompás együttese. A közönség — várakozás ellenére — eléggé szívesen látogatta az előadásokat, bár az utolsó napokban az érdeklődés mintha megcsappant volna. A társulat előadásában színre került : Botrány a Savoyban (énekes vigj.); Vicki Baum : Szépség vására; Csókról csókra (táncos operett) ; Molnár F.: Játék a kastélyban; Becsületes megtaláló; Csúnya lány (operett); Te csak pipálj Ladányi (vigj.); Papa (vigj.); Nászéjszaka (operett); — A társulat tagjai közül a kritika Bársony Aladárt, Laczkó József dr.-t, Andrási Mártont,"'*Pető Endrét, Gáthy Pált, a kiváló Váró Anniét, Szécsi kintenek az '"utcára. Az udvarban találjuk a gazdasági épületeket, ólakat, istállókat, melyek majd mind a lakóház meghosszabbításába esnek. A lakosság otthoni berendezésében és viseletében sok régi, magyar motívumot őrzött meg, de annak helyét mindinkább az olcsó s legtöbbször ízléstelen gyári produktumffoglalja el. Inota népe különben jólelkű, egyenes és szorgalmas, mely tulajdonsága következtében szívesen fogadják munkába. A község egyébként az 1860-as évek óta önálló körjegyzőség. Jegyzői voltak: Papp István'ref.ftanitó, Grafi Károly, Németh Sámuel, Sipos Istvánt 1882-1884, Nagy Gyula 1884— 1902, Szűts F Jenőül 904—1918, Koronafy László 1918-. 86 A község lakosságának száma különben határozott fejlődést mutat. így tudjuk, hogy 1779ben 180, 1869-ben 1023, 1880-ban 985 1890-ben 967, 1900-ban 1088, 1910-ben 1141, 1920-ban 1190, 1930-ban pedig 1252 lelket számlált. (Vallás szerint 601 r. kat. 600 ev. réf., 47 ág, ev., 1 görögkeleti, 3 izr. Házszám van összesen 197.) Százötven év alatt (1779—1930-ig) tehát a község lakossága 1072 lélekkel növekedett az utolsó tíz esztendőben viszont 5'2%-os (62 lélek) szaporulatot látunk. A község kultúrintézményei közül kiemelhetjük ar. kat. és ev. ref. iskolákat, az 1887 óta fenálló Önk. Tűzoltó Egyesületet, a községi Levente Egyesületet, a Katolikus Népszövetséget stb. mely intézmények a lakosság kultúrigényeinek kielégítésére törekednek s szabják meg he^ lyesen a jövő Inota fejlődését. 85 ) 1. I. M. Korabinsky előbb idézett művét (p. 262.) 80 ) A község jelen állapotára vonatkozó adatokat Koronafy László főjegyző úr volt szíves rendelkezésemre bocsájtani, kinek szívességéért ez utón is köszönetet mondok. Bözsit, Kapossy Olgát, B. Sarkady Rózsit, Kovács Micit emelte ki. (L. Fehérvár 212, 213, 214, 215, 216. sz.) Nov, 18— dec. 3-ig vitéz Bánky Róbert „Magyar Komédia" cimű kamaraegyüttesében gyönyörködhetett városunk közönsége. A fiatal társulat, mely Komáromból jött városunkba, elsőrendű erőkkel rendelkezett és bámulatos összjátékot produkált. Látogatottsága, sajnos, nem volt valami nagy, habár oly olcsó helyárakat szabott az igazgató, amilyeneket színházunkban még nem láttunk (zsöllye I—V. sor Г10 P.). A pompás előadások, a jó rendezés azért mégis meleg házakat vonzottak többször, bár a kritika sajnálattal állapította meg, hogy „úri családainkat" nem igen látni az előadásokon. Az együttes művészi teljesítményt nyújtott, „azt adta, amit ma már csak kevés ember tud és akar értékelni: igazi, nemes művészetet, tökéletes színészi teljeKultúra, irodalom és művészet.
