Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 55 sitményt, irodalmi fajsúlyú műveket és mindezt elsőrangú rendezésben, kitűnő szereplőkkel". — Szomorú képet fest a kritikus búcsújában váro­sunk kulturérzékéről, mikor azt mondja : „a pom­pás gárda szeretetben gazdagon, de kiürült zseb­bel hagyta el az ősi kulturvárost". — A szó éles, de az aggódó szeretet diktálta e keserű megálla­pítást tollába ; aminek enyhítésére csak azt sze­retnők, vajha színikerületünket e társaság kezei­ben tudnók. Előadásra került Anday E.: Aranyfüstje; Chesterton-Neale : Minden férj с komédiája ; Lonsdale : Nagytakarítás c. játéka; Zílahy L.: Tűz­madara; B. Shaw: Pygmalionja; Boros E.: Tisztelet a kivételnek с vígjátéka; Suttan Vane : Névtelen hajója ; J. Bradley : Államügyésze; Pirandello : Ember, állat és az erény с játéka; Bónyi A.: Elcserélt embere; Móric Zs. : Sári birója ; Gellért­Weinreb: Timosa (A cár katonája) és Annie Niçois: Ábris rózsája. Ifjúsági előadásként; Szigligeti: Liliomfiát; és Bónyi A.: Elcserélt emberét adták. A társulat tagjai közül különös meleg elismerés­sel szólt a kritika vit. Bánky Elemérről, Deák Fe­rencről, Zemplényi Zoltánról, Irsay Nóráról, Gabá­nyi Böskéről, Gáspár Amáliáról, nem kevesebb dicséret illeti Kovács Árpád, Bánki Ernő, Sas­hegyi József, Serfőzy Ilona, Thaly Sári játékát a kisebb szerepek alakításában (Fehérvár 262, 263, 264, 265, 266, 268, 269, 270, 271, 272, 273. Fe­jérmegy. Napló 264—274) Dec. 20—jan. l-ig játszott városunkban az Orsz. Kamaraszínház Déri Béla vezetésével. Sze­replése — sajnos — a legnagyobb igyekezet »mellett is szomorú emlék maradt színészetünk történetében. A teljes részvétlenség annyira le­hangolttá tette a társulatot, hogy megfeledkezett színészi hivatásáról és kedvetlenség lett úrrá já­téka felett is. — Főerőssége Ihász László, Mis­key József, László Endre és Nádor Olga, voltak, de a társulat „művészi színtája erősen alászál­lott". Előadott müvek: Urwantzof: Maruszja; I. Deval : Őnagysága angyala ; Ibsen : John Gabr Borkmann; Herczeg F.: Dolovai nábob leánya; Molnár : Olympia; Hoffmannsthal : Jedermann; В. Shaw: Kapitány-a. A kritika keveset írt róla ; B. Szabó István általán, mig Dormúth Árpád a Je­dermann előadását ítélte el súlyos szavakkal. (V^ö. Fehérvár 286. 287 és D. Á. cikke 293. Fejérmegyei Napló: Bszi. cikke 293, 294, 296.) Irodalmi, művészeti és tudományos előadások. Tudományos és szépirodalmi előadásokban, estélyekben szerfölött gazdag volt ez az időköz. Nov. és december hónapban szinte egymást érték a különböző felolvasások, kultur- és irodalmi es­tek, hangversenyek, olyannyira, hogy az egyik napilap megállapítása szerint „az alig másféléve megalakult, fiatal, de életerős Vörösmarty írod, és Művészeti Társaság új vérkeringést öntött vá­rosunk kiaszott haldokló kulturéletébe" és „ma már minden egyesület az ő nyomán buzdul fel és rendez előadásokat, estéket". (Fehérvár 275. sz.) E megállapítás amellett, hogy egyoldalú és kissé igazságtalan a többi kultúregyesülettel szembei: nem fedi a való tényeket sem. A Vörösmarty Kör sohasem lépett le nemes tradícióiról, mint társaskör a kulturélet minden megnyilvánulása iránt volt érzéke, utóbbi években is állandóan rendezett évenként két-három igenmagas színvo­nalú kulturestélyt, kiállítást, amely rendesen a nov.— dec. időszakba esett. — A Múzeumegye­sűlet közel 30 esztendeje fáradhatatlanul és tö­retlenül rendezi őszi tudományos előadássoroza­tát, mely előadások éppen az utolsó 2—3 évben nem hogy megfogytak volna, hanem számban még szaporodtak. Közönsége pedig, ha számban kisebb is az elmúlt egy-két évben, azért állandó, magas szellemi intelligenciájú, fegyelmezett kö­zönség volt, amely ezévben ismét két-háromszo­rosára nőtt meg, csupán az előadások közérdek­lődést lekötő témájuknál fogva. A Vörösmarty Kör és a Múzeumegyesület bizton számithat mindig közönségére, ez Fehérvár szellemi vezető társadalma. A Katholikus Kör régi nagy múltja sincs oly messze. Rövid kis szünet után a kör új vezetősége rálépett az alkotások útjára és egyhamar felidézte a régi nagy kulturestek em­lékét. Hogy ez épen most történt, az csak a kör agilis új elnökének és igazgatójának érdeme, ki most tudja csak új programját kibontakoztatni. — A Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társaság érdemét és tevékenységet örömmel elismerjük, mert a szépirodalom és képzőművészet itt élő erőit egyesítette és most a komoly és nemes szórakozás jegyében tárja fel munkáikat az ifjú­ság és a nagyközönség elé. Működése ifjú tűz és lendület, melynek további ébrentartásáról gondoskodik az egyesület vezetősége. Örömmel állapítjuk meg a lázas tevékeny­séget, mely az egész vonalon látható és kiván­juk, hogy kölcsönös megértéssel folytassák mind­nyájan a megkezdett munkát, — kiki a maga területén — városunk kultúréletének igaz fellen­dítésére és feltámadására. A Múzeumegyesület előadásai. Nov. 7 és dec. 17 között folytak a hagyományos kedd dé­lután 6 órai előadások a reálgimn. dísztermé­ben. — Ez időközben hét előadást jegyeztünk fel. Valamennyi akadémikus végzettségű közönség­hez szólott és látogatottsága mindvégig egyformán élénk volt. (1256.) Első előadásában Volkmann Ró­bert emlékének hódolt az egyesület. Előadója Sonkoly István, a városi zeneiskola vezetésevei megbízott tanára volt. Vonzó és nagy zenetörté­neti ismereteket eláruló előadását a budai zene­akadémia vonósnégyese kisérte. — Két előadás a modern építészet és városrendezés problémái­val foglalkozott. Molnár Tibor építészmérnök Európa mai építészetét mutatta be vetített képek kíséretében ; Schmidt Ferenc városi műszaki ta­nácsos : Városrendezés és a közönség címen tar­tott mindvégig érdekfeszítő, művészi érzékről és elméleti szaktudásról tanúskodó előadást, mely­nek kapcsán rámutatott Fehérvár mai városképé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom