Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
40 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLË Az eredeti leírás szűkszavú és hézagos, mint a Belvárosé, de mégis többet mond mint az. Becses, mert a legrégibb : alig néhány héttel a török kivonulása után irta egy nyilván magyarul is tudó német(?). A leírás címe: „Beschreibung Der Vorstadt zu Stullweissenburg, So den 8. Juny 1688 Vergenommen worden." Ez az összeírás a Csikvári útnál (mai Széchényi-u.) kezdődik s a Szigeten át félkörben a Palotai utcán át a vár árkáig terjed. A még ép vagy tetőtlen házakat (nudera) és kerteket 1 — 69 sz. a. ismerteli. Ez ugyan nem felel [^FEHÉRVÁR flJXVïï-SZD meg a valóságnak, mert azon a területen több épület volt, de mert kicsinyek (Kleine Häussl) égy feám alatt 2—3at is említ. így tudjuk meg, hogy összesen kb. 60 lakható ház és házikó meg 17 tetőtlen hajlék volt. A 4. sz. a. megemlíti a Kis „Sziget"-en álló kápolnát : „Einöeder garthen Platz an=Und Umb die Capellen", mely az 1601. é. alaprajz szerint a sz. Anna kápolnánál valamivel nagyobb, díszesebb épület lehetett. Alaprajza hosszúkás négyszög, keleten 8 szögű záródással, vagyis a szokásos csúcsíves alapforma Az 52. sz, a. van a rác templom (Ratzische Kirchen), mely tehát már a török uralom alatt is fennállott s így a rácok igen régi „vendégeknek" tekinthetők. A 11. és 12. számúak sarokházak. Az egyik Töttösy László bíróé „ Herr Stadtrichter Töttösy Ladislaus den 9. Juny 1688" a másik nagy, tímárnak való ház: „Ein grosses Hauss für Einen Lederer". A 42—45 számúak is sarokházak. A 31. számúban lakik Kiss György vásárbíró (Kisch Geörg Marcktrichter.) A 67. sz. alatt említ egy régi magtárt, mely a törökök szórakozási helye volt: „Em Traid Casten Turckenss Zeiten also gebraucht gewessen, als Wir Ein Lusthauss". Az utolsó (69.) sz. alatt megemlít néhány házikót és egy őrházat (kaszárnyát), mely a térkép szerint nagy épület (régi templom ?) volt s a Palotai-u. keleti oldalán a Csapó-u. nyilasával szemben állott. „Bei den Ausseren Thor Bei den Ballesaden, Ein wacht neben andern etwelchen Kleinen Häussien so nebst noch etwelchen Unnumerirt Verbleiben". E szerint itt, a külső (Palotai, Ingoványi) kapu közelében, a palánk mellett számos ház lehetett. Utcákat nem nevez meg az összeíró, mert — úgy látszik — a régi utcák házsoraiból csak ittott volt még néhány ház. Azon a nagy területen mindössze 100 ház lehetett. Azonban mégis van valamelyes képünk az utcák egy részéről is. La Vergni (francia) császári hadimérnök (egykorú) alaprajzán fel van tüntetve a Janicsár-u., mely akkor sokkal hoszszabb volt : a Palotai kaputól (egyenes vonalban) a Janicsárkútig húzódott. A kút is ott van kis karikával jelölve. Ezen kivül be van rajzolva a Palotai- és Csapó-u. s a ma is meglevő kis Szömörce-u. 1 ) A lakatlan házakat az alább felsoroltak kapták. íngyen-e vagy pénzért ? — nem tudjuk, Van ugyan ittott egy kurta megjegyzés, de ebből csak arra következtethetünk, hogy a ház (-jegy) kiosztás hivatalosan tőrtént, így az 5. sz. a. : „Ein Haus 1 l Pauer munkájának egyik jegyzete szerint a Selyemutca annyi század multán is megtartotta régi nevét. Bizonyítékul a Cod. Dipl. egyik adatát közli 1484-ből „Benedictus Király in vico Semlyesythewtcza (Selyem-utca), in Insula eiusdem civitatis duas vineas suas in Csopak 125. Florenis aureis . , . vendid érit''. V. ö. Cod. Dipl. Acad. Arn. Ipolyi etc. Tom. V. pag. 363. Jaurin. 1873. — Pauer J.: História Dioec. Alb-Reg. pag. 13—121. not 2. Alb. Reg. 1877. 8 °. Hova lehet La Vergni térképen a régi Selyem-utcát tenni ? (Szerk.)
