Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 51 évekből való s eszerint a községben 44 jobbágyat, 25 tizenhat éven felüli fiút, 42 zsellért, 19 lakót és 2 szolgát találunk. A házak száma 109 s a község lakói 600 hold másodrendű szántón, 200 hold két kaszás másodrendű kaszálón 7972 hold kapás szőllőn, 82V2 hold káposztás földön gazdálkodnak. Az urasági földek egy részét Singer Bernát árendás bérli, ki egymaga 180 írttal adózik. A községben egyébként a kocsmároson kívül ugyanúgy mint 1827-ben nyolc mestei embert találunk 67 . Egyháztörténeti emlékek Mielőtt már most Inota újabbkori fejlődés történetét ismertetném röviden összefoglalom a község gyéren ránk maradt egyháztörténeti emlékeit. Azonkívül, hogy Inota, mint már mondtam is eredetileg a székesfehérvári kereszteseké volt, a község régi katolikus vallási életéről vajmi keveset tudunk. Mint a többi környező Fejér- és Veszprém megyei községben, úgy itt is a mohácsi vész viharaiban szűnik meg az ősi katolikus hitélet s veszi kezdetét a reformáció. — Ennek nyomai azonban föltétlenül messzebbre . nyúlnak vissza a község történetében, mint azt az inótai református egyház historikusa, Oláh Mihály „Az inotai reformata ekklésiáról tett némely jegyzések" című kis munkájában, az egyház anyakönyvébe 1820-ban följegyezte 68 . Tudjuk ugyanis, hogy a szomszéd, csóri ref. egyház keletkezése 1542-ig nyúlik vissza 69 , továbbá, hogy Inota, Palotával kapcsolatban már 1537-ben a református Podmaniczkyeké, joggal föltételezhetjük tehát, hogy Inota reformálása sem sokkal későbbi keletű, bár oklevélszerű feljegyzései csak a 16, században veszik kezdetüket. Föltevésemet megerősíti azon tény, hogy 1694-ben már rendes ev. református plébániát találunk a községben, mint azt Oláh Mihály is följegyezte : „A régibb Parochiális Ház Napkeleti Első Gerendáján ez a metszés olvastatik : „Építtetett 1694dik Esztendőben". Ez a Gerenda a mostan élő emberekbek relátiója szerint a régi parochiális Házban volt először, mely sövényből volt építve. És mikor kőből építtetett föl a régi formára a Ns. Vármegye engedelme mellett, ugyanazon Gerendának Déli vége felé a Nap-nyugoti oldalon ez a metszés olvastatik. „Renovátum 1764". A fából és sövényből épült régi parochiális ház és toronynélküli templom a jelenlegi helyén állott s 1760-ban már igen megrongált lehetett, mert a hívek ez évben a megyéhez fordulnak a ° 7 ) 1. Fejérvármegye levéltára. Inota Helység 1846—47 évi adólajstroma. A község állatállománya : 146 jármosökör, 16 fejős és 12 meddő tehén. 16 tinó, 16 borjú, 28 hámosló és 27 sertés volt. 68 ) Kézírat az inotai ev. református egyházi irattárában lévő 1816 évben fölfektetett anyakönyvben, (p. 251—272.) A munka címe: „Az inotai reformata Ekklézsiáról tett némely Jegyzések, melyeket Nagytiszteletű Esperes Fábián József úr rendelése szerint készített Oláh Miklós 1820-ban (Januárius 3-án, sietve és szorgos dolgai között jólétekkel.) 69 ) 1. Thúry Etele : A Dunántúli ref. egyházkerület története I. köt. p. 22. paplak megjavítása és az ellenőrző főbíró kiküldése végett 70 . 1764-ben újabb kéréssel fordulnak a megyéhez és kérik kegyeskedjen részükre megengedni egy, az eddiginél nagyobb harang használatát, amihez a megye hozzájárulását meg is nyerik 71 . A régi fatemplom mellett ugyanis harangláb állott, melynek harangját 49 írt-ért adták él a hívek az aszódi ref. egyháznak, hogy a Polányból 1764-ben elűzött és Inotán 1765-ben megtelepedett nyomorult hitsorsosaikon segítsenek, kik Polányból magukkal hozták meghasadt harangjukat. A kis inotai harang eladása után ugyanis annak árát az új és Polányból jött lakosok között kiosztották. Sajnos nem tudjuk, hogy az eladott harang mely évből származott, miután annak fölírata nem maradt ránk, csupán az adakozók nevét ismerjük, kik annak árát összeadták. Ezek : Mészáros Mihály, Szabó Mihály, Farkas István, Öreg Hamar György, Öreg Berta Ferenc, Szabó András, Kis György, Varga Mihály, Molnár Gergely, Német János, Öreg Kis János, öreg Hamar Mihály, Öreg Szabó Ferenc, Kis Hamar György, Bodai János, Lukács György és Szijjártó András. A Polányiaktól vett harang 1917-ig, több mint másfél évszázadig hirdette Isten igéjét Inotán, amikor hadicélokra kellett beszolgáltatni. Alsókerűletén : 1704 Eccla Reformata Polanensis in Cott. Wesprimiensis", felső kerületén pedig: „Joseph Eisenberger Goss mich in Rab" fölirat volt olvasható'" 2 . 1766-ban megint a megyegyülés előtt szerepel az „ócskaság miatt rendkívül rozoga" templom átalakításának kérése, amihez a megye hozzá is járul, mégis azzal a megszorítással, hogy a templomot megnagyobbítani nem szabad 73 . Az átalakítási, illetve javítási munkálatokat azonban csak a következő 1767-ik évben kezdik meg s kérik a megyétől a főbíró sürgős kiküldetését 74 . 1776-ban azonban már újabb kéréssel fordulnak a megyéhez s anyagi támogatást kérnek tőle, miután,mint alázatos kérésükben írják: „pénzhiányában és a sok mezei munka miatt befejezetlenül álló templomuk tetejét a szél hordja szerteszét" 75 . 1778-ban 70 76 , 1779-ben pedig 60 az inotai 70 ) Fejérvármegye 1760 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 418. 71 ) Fejérvármegye 1764. évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 896. 72 ) 1. Oláh Miklós kéziratát az inotai ev. ref. egyház irattárában. 73 ) Fejérvármegye 1776 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 1098. 74 ) Fejérvármegye i776 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 791. 7: ') Fejérvármegye 1776 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 791. 7li ) A palotai ev. ref. gyülekezet 1777 májusában határozta el jelenlegi templomának megépítését. Ez iránti kérvényét 1778. szept. 13-án tárgyalta a „Veszprémi Generális Gyűlés", mely a Fels. kir. Consiüumtól nyert parancs értelmében Perczel Ferenc főbírót küldte ki Palotára, hogy vizs^ gálja meg, vájjon a gyülekezet, népesség és az anyagi tehetség tekintetében elég erős-e a templom megépítésére. Hogy a palotai gyülekezet a kívánt kellékeket fölmutathassa, összeszedte nemcsak a helybeli, hanem a vidéki hitsorsosainak számát is. Ebből kitűnik, hogy 1778-ban: Inotán 70, ősiben
