Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

§2 MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ Hogy milyen volt ezek berendezése, erre nézve nagyon becses adatokat fedezett fel Dr. Schoen Arnold, kiváló műtörténészünk a székesfehérvári jezsuitákról való kutatásai közben a M. Kir. Országos levéltárban. Megtalálta ugyanis a rendháznak és templomnak, szőlőnek, a kertnek és majornak alaprajzait, melyekből tiszta kép tárul elénk arról a magas kultúráról, melyet itt a török pusztulás után meghonosítottak. Érdekes, hogy a szőlő azon a helyen létesült, ahol valamikor Hadsi Mustafa pasa tornya állott, tervrajzát Grabner Mihály készítette 1774-ben. A rendház és templomi tervrajz az alaprajz mellett távlati képet ad és 1740—42 között készült. Eltér a tényleg megvalósított épülettől és egyik variánsa az építés alkalmával készült tervrajzoknak. A múzeum mind a három rajznak megszerezte fényképmásolatát. Francia metszet Székesfehérvárról 1601ből. A múzeum már eddig is gazdag székesfehérvári metszetgyűjteménye ismét értékes darabbal gyarapodott. A figyelmet Hessz Kálmán bölcsészethallgató párisi tanulmányai közben hívta fel reá felajánlva, ha a múzeum reflektál reá készséggel vállalkozik a metszetről fényképet készíttetni. Szíves ajánlatát örömmel fogadtuk és a fényképet meg is kaptuk. Az eredeti metszet, melynek címe : Siege et Prise d'Albe Regalle (Székesfehérvár ostroma és bevétele), a következő francia műben jelent meg : Montreuex : Histoire universelle de guerres du Turc depuis l'an 1565 jusques ä la trefue faicte en l'annél 1606 .. . Paris, 1608. pag. 747. (Montreuex : A török háborúk egyetemes története 1565-től az 1606. évi fegyverszüneti szerződésig. . Paris, 1608 747 oldal). A könyv a párisi Nemzeti Könyvtár tulajdona. A metszet Székesfehérvár 1601 évi ostromát és visszafoglalását ábrázolja u. n. cavalier perspektívában, vagyis bizonyos fokú felülnézetben az egyes épületeket is feltüntetve. Az eddigi metszeteinkkel szemben lehetőleg hűen adja a város képét és részletekben is igyekszik a valóságnak megfelelni. Alaprajzilag teljesen megegyezik a városnak ugyancsak a múzeumban őrzött 1601-í alaprajzával. A rajta feltüntetett város részek : kőfallal körülvett vár, a mai belváros, ettől északra a tévesen Újvárosnak nevezett külváros, tulajdonkép Budai külváros, a mai Zichy liget környéke; nyugaton a Szigeti külváros, a mai Palotaváros és délen a tévesen jelzett Budai külváros, tulajdonkép ez volt az Újváros, a mai Széchenyi-utca magasabb részén. A megrohant Budai-kapu és a belőle nyugat felé húzódó bástya ugyanezt a képet mutatja, miként azt Philipp István az említett alaprajz alapján rekonstruálta. A szintén rohamban álló Palotai-kapu is megfelel Philipp I. rekonstrukciójának. Tisztán kivehető a Budai-kaputól kiinduló mai Nádor-utca kiugró házaival és az egy tornyú bazilika tetőtlen falaival. A városháztértől délre szintén van templom, a mai székesegyház elődje a Szent Jakab templom. Tőle északra valószínű a pálosok két tornyos temploma füstölög. Az Újvárosban a Szent Miklós prépostság fal által körülvett temploma még épségben van, a szigeti johannita templom és a Budai külváros temploma azonban már rom. A két török temető egyike a mai Szeder-utca területén, a másik kisebb a Városmajor környékére tehető. A város körületét az ostromlók sátor tábora és felvonuló lovascsapataí népesítik be. XV. századi festmények Székesfehérvárott. A Magyar Művészet Székesfehérvári számából tudjuk, hogy városunkban Philipp István gyűjteményében van egy 1437 körül készült festménye. A gyermek Jézus imádása. Mestere osztrák festő, a klosterneuburgi Albrecht-oltár bécsi mestere. Ujabban dr. Schoen Arnold a püspöki resindencia kápolnájában ismert föl hasonló értékes régi festményt Berenson angol műtörténész műve alapján. A kép tárgya Krisztus a keresztfán, mestere Domenico Morone olasz festő (1433 — 1510). Hivatalos tudósítások, A múzeum gyűjteményei vasár- és ünnepnapon 9—12 óráig belépődíj nélkül is megtekinthetők. Hétköznapokon 50 fillér a belépődíj. Helybeli és a vármegyei tanintézetek tanulói csoportos látogatás esetén díjmentesen látogatják meg a múzeumot, mások fejenként 10 fillér lefizetésével. Az egyesület tagjai belépődíjat nem fizetnek. A könyvtár gyarapodása. Adomány útján : Dormúth Árpád 16 drb. könyv és füzettel, a székesfehérvári Árpádházi bold. Margit leánygimn, igazgatósága 16 drb. értesítővel, Marosi Arnold 2 drb., Alföldi András 1 drb., Nagy Lajos 5 drb. füzettel, a Fővárosi Múzeum 2 drb, a Fővárosi Nyilv. Könyvtár 3 drb., Vörösmarty-nyomda 5 drb., Krécsy Károly 1 drb., Sukorói község 3 drb. könyvvel, a székesfehérvári ág. hitv. evang. egyház 4 drb., Dr. Simon Béla 4 drb. füzettel, Ott Erzsébet egy városunkból származó kéziratos imakönyvvel, Hochstädter Jenő (Mór) 3 drb. okirattal, Dr. Képes János 3 drb. kézirattal, Krécsy Károly 3 drb., N. N. 3 drb., Weichart Valdemar 1 drb. apró nyomtatvánnyal, a Székesfehérvári Friss Újság 2 drb., a Székesfehérvári Napló 4 drb. évfolyammal gyarapította állományunkat. Vétel útján az Archaeologia Hungarica VII. és VIII. kötetét szereztük be. Fogadják az adakozók ezúton szíves köszönetünket. Nyomatott a Vörösmarty-nyomdában Székesfehérvár, Petpfi-utca 2.