Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

12 MÚZEUMI ÉR TESÍTŐ г - •- - • • •- --- • •— - .- -- - — '—-­kétségkívü Pálffy István verseiben, az élet titkait mélyen szántó ritmusaiban rejlik. ígéret, mely itt­ott csillámló gyémántot takar, csak ki kell csi­szolni, hogy ezer fényben tündököljön. A többiek­ben is meleg érzés, zenei visszhang szól, bár a forma és tartalom még nem olvadnak össze szo« ros egységbe. (V. ö. Fejérmegyei Napló XXXIX. 50. — máre. 2.) Hajnalpír. Szerkeszti Hattyufi. A „Hunyadi" kereskedelmisták anthologiája. 1932, Szfvár, Vö­rösmarty nyomda. A komoly „kiválogatottak" után zsenge rügyek, az ifjú hajtások, mint a gimn. VIII. osztályának tavalyi : Jövünk anthologiája. ígéret benne Arany Sándor, Vass József-ben a mai ifjúság problémái forrnak. Tiz vers, öt szerző, az emiitetteken kívül Hatházy Lajos, Koronczay László és Warvasovszky Tihamér nevével találko­zunk még. A Székesfehérvári Szemle 1931. 9—12. szá­mában felsorolt, Sárszentmihályról beszállított sír­kövek legérdekesebbike az a vörös márvány, oválisalakú feliratos kő, melyről már akkor em­lítettük, hogy minden valószínűség szerint gróf Zichy Pál, a győri várőrség parancsnokáé. A kér­dés teljes bizonyossága kedvéért a kő feliratának másolatát elküldöttük gróf Zichy Istvánnak Di­vénybe, a kiváló történettudósnak, ki most már véglegesen tisztázta a kő eredetét és a vele kap­csolatos személyi adatokat. A kő adatait Laurentius Károlyi, Speculum Jauriensis Ecclesiae (Jaurini 1747) с munkában sikerült neki felfedezni. A könyv idevonatkozó citátuma : Pag. 5. Cryptae. . . . Tertia prope portám Ecclesiae a latéra meridionali, in qua sepulti ja­cent Comités Stephanus et Paulus Zichy, qondam Vice-Générales Praesidií Jauriensis. Pag. 6. Castrum Doloris. Ab utroque latere portae meridionalis extat castrum doloris. Alte­rum quidem a sinístris ex secto lapide, comitis Pauli Zichy, cum hac inscriptione, In suprema parte : Illustrissimus Comes Dominus Paulus Zichy, de Zieh, perpetuus de Vásonkeő, ас ejusdem Praesidii supremus haereditarius Capitaneus, S.CR. M. С. С. Praesidii Jauriensis substit. Vice-Generalis. In medio castri hocce legitur epitaphium : Siste Viator. Quod legas et lugeas habes, hie inter armorum strepitus in pace jacet, a pulsu necís stratus, amicis qui plausu stetit, Paulus Zichy post mortem erectus, Paulum pro vita et morte secutus avum. lile Dacicos inter Betlehemi Kenyérszegés. Jankovich Ferenc versei. A Bartha Miklós Társaság kiadása Paris 1932. Üj lant, új hangok — a magyar föld titáni ősereje és a modern lélek kűzködése e kötet. A föld, a test, az arasznyi lét és a végtelen Cél, a lélek felfelé törekvése küzd az összhangért, sajnos még el nem ért művészi egységért. Jóindulatú birkó­zás ez, melyben a kész forma várja a tökéletesülő tartalmat és a Bartha Miklós Társaság azért já­rult a kiadáshoz, mert a magyar géniusz határo­zott ígéretét látja benne. Jankovich Ferenc a mi fiúnk, a közeli Sárpentele szülötte, a Mancz-óvoda egykori szegény kis növendéke, ki hálás szíve melegét adja oda az intézménynek minden alka­lommal ; a helybeli reáliskola volt növendéke, ki mint az ifjú tanári nemzedék tagja most Parisban tartózkodik tanulmány céljából s onnan küldi cik­keit a helybeli napilapoknak. Dormúth Árpád' tumultus etíam venundatus, DEO et Regi servavit . fidem. Hic nuperis Hungáriáé revolutionibus exu­lare, quam exultare domo, non Domino deserto maluit. Septem tenellas (sic !) secum et dulci con­sorte proles, bonis et patria extorres fecit bonus pater, ut a teneris veri aquilae pulii noscant solem. Tandem aetatis 39, conjugii 17 annis fatalem ex­peritur bis nonum sole in geminis diem, quo ge­minam uno de corde animam Parca solvit. Cui hostis opes, mors vitam auferre potuit, DEUM nemo. Aureus homo ferreo in saeculo. Terris moritur, ut aetheri oriatur, ubi aequa virtuti prae­mia legat, quae negat tellus. Hinc DEO animam, Regi fidelitatem, Patriae liberos, Telluri corpus, Posteritati memóriám legavit. Quos quia vivus dilexit, mortuus contristavit. Hic Uxor socium, germanum Fráter, amici Fratrem, fautorem pauper, et arma ducem. Lugent vel charum tenera cum prole parentem, vel potius natum, cum sene patre pium. Nunc perge viator et disce. sICVt In hVManIS nIL eXtat rebVs aD aeVa. Infra autem haec habentur: Fidelissimae relictae cum virum optimum ad tumulum, non in tumulum sequi licuit, pro per­petuo moeroris et amoris inextinguibilis argu­mento. ConlVX CoMItlssa Catharlna CaroLI ConlVgls CInerl posVIt. Pag. 11. Memorabilia. . . . Deum supra por­tám meridionalem Ecclesiae dependet pariter mag­num vexillum funerale sed rubrum, uti credi par est Pauli Zichy ab hoste trucidatí. Ezek után tehát megállapíthatjuk, hogy a Szentmihályról beküldött sírkő a győri székes­MÚZE UMI ÉRT ESÍTŐ Gróf Zichy Pál (1645-1684) sírköve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom