Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

MÚZEUMI egyházból származik és ott gróf Zichy Pál castrum dolorissának csak egy részét képezte. A mi kövünk ugyanis az itt közölt felíratnak csak középső részét tartalmazza. (Siste Viator. ..) Eltérés közöttük, hogy a mi kövünkön az utolsó sorok végéről a következő részek : — amici, — ma ducem, — proie parentem, — sene patre pium, — ator et disce, — hVManls nlL eXtat rebVs aD aeVa — hiányoznak. A kőnek e betűket tartalmazó része ugyanis letörött és elkallódott. A fenti latin idézeteknek fordítása dr. Polgár Iván szerint a következő : 5. lap. Sírboltok.... Harmadik a templom kapuja közelében a déli oldalon, ebbe temetve nyugszik a két Zichy gróf, István és Pál, hajdan mindkettő Győr városának alparancsnoka. 6. lap, A fájdalom síremléke. A déli kapu mindkét oldalán áll fájdalom síremléke, Az egyik balról faragott kőből, gróf Zichy Pálé, ezzel a felirattal. A felső részen : Méltóságos gróf zichi Zichy Pál ur Vásonkeőnek és Vásonkeő várának örökös főkapitánya, ő császári és királyi legfőbb Felsége Győr várának helyettes alparancsnoka. A síremlék közepén ez a felírat olvasható : Állj meg utas, hogy olvasd és gyászold azt, ami előtted van ! Itt békén nyugszik a fegyverek zaja közt halálos ütéstől leterítve az, aki barátainak kedvében állott, Zichy Pál a halál után magasztosán, nagyatyját Pált követve élet és halál szerint, Az Bethlennek erdélyi fölkelése közt még eladatva is megőrizte hűségét Istenhez és királyhoz. Ez Magyarországnak nem régi zűrzavaraiban miután elhagyta házát, de nem urát (királyát), inkább akart számkivetésben élni, mint örömében ujjongani. Hét gyönge gyermekét önmagával és édes házastársával együtt vagyonától és hazájától elűzöttekké tette a jó atya, hogy gyermekkoruktól ismerjék meg a napfényt a sasnak valódi fiókáí. Végre életének 39,, házasságának 17. évében éri meg halála napját, amely kétszer kilencedik, mikor a Nap az Ikrek csillagzatban van. E napon szabadítja ki a végzet istennője, az egy szívben levő kettős lelket, akitől elvehette az ellenség a vagyont, a halál az életet, de az Istent senki sem. Arany ember a vaskorszakban. A földnek meghal, hogy az égnek szülessék, ahol a kiválóságának megfelelő jutalmakat kiválasztja, amiket a föld neki megtagadott. Ezután végrendeletileg Istennek hagyta lelkét, királyának hűségét, hazájának gyermekeit, a földnek testét, az utókornak emlékét. Minthogy ezeket életében szerette, halálával .megszomorította. Itt a feleség házastársát gyászolja, a fítestvér édes fivérét, a barátok testvérüket, a szegény segítőjét, a fegyver vezérét, egyrészről a drága szülőt a gyönge ivadékkal együtt, másrészt a kegyes fiút öreg atyjával együtt. Most menj tovább utas és értsd meg : hogy az emberi életviszonyok közt semmi sem áll fenn örökre. ÉRTESÍTŐ 13 Lent pedig a következőket találjuk : Midőn a hátrahagyott hűséges nőnek meg volt engedve, hogy derék férjét a sírhoz és nem a sírba kísérje, kiolthatatlan keservének és szeretetének tartós bizonyítékául állította a házastárs, Károlyi Katalina grófné, A 11, lapon. Megjegyzésre méltók . . . , Végül a templom déli kapuja felett szintén függ egy nagy halotti zászló, de vörös, hihetőleg az ellenségtől felkoncolt Zichy Pálé, * * * Megjegyzések, A feliratban a fegyverek zaja, a halálos ütés . . . arra vonatkozik, hogy 1684 körül Győr egész környéke gyülekező helye volt a keresztény seregnek, amely Buda felszabadítására készülődött. A törökkel való csatározások napíreíden voltak. Ilyenben lelte halálát az ifjú Zichy Pál gróf helyettes várparancsnok is. Ebből érthető a felírat alján levő kifejezés : a sírhoz és nem a sírba . . , 1684-ben Győr—Buda vonala hadszíntér volt, ezért az özvegy a tulajdonképeni sírbatételkor nem lehetett jelen, csak egy év múlva 1685-ben juthatott oda, amikor szeretetének megfelelő síremléket is állította. Mégpedig a győri székesegyházban, mert mint a vár h. alparancsnokát ez a megtisztelés megillette. Erről tanúskodott a latin szöveg végén említett nagy vörös halotti zászló is, A feliraton elparentált Zichy Pálnak nagyatyja, id. Zichy Pál (1598—1639.) szintén szenvedett a hazáért, Ő ugyanis Bethlen Gábor első magyarországi hadjáratakor Veszprém kapitánya volt és miután 1619-ben az őrség a várat elárulta, I fogságba került. A fogságból 1622-ben első felesége csak nagy sarcon tudta kiváltani. A felíratnak eme szavai : Magyarország nem régi zűrzavarai... a Thököly Imre fölkelésére vonatkoznak (1678—83), amely miatt ifjabb Zichy Pálnak és egész családjának el kellett hagynia a várat, A halálozás napját jelző szavak : a Nap az Ikrek csillagzatban . . . jelenti május 21,—június 21. közti időtartamot; a kétszer kilencedik pedig ugy található meg, ha május 21.-hez hozzáadunk 18-at, vagyis a halál napja június 8, A középső felírat vége előtt a 4 tömör sor az eredetiben két disztikonbóUáll, A gyönge ivadék a 7 kisgyermekre vonatkozik. Öreg atyjával együtt gyászolnak, mert Zichy István (1616—1693), az atya 68 éves korától fogva még 9 évig fájlalta fiának gyászos, korai elestét. Károlyi L. győri kanonok könyvének fent idézett adataiból most már világosan kitűnik, hogy a sírkő a győri székesegyházból származik és onnan valamely restaurálás alkalmával kerülhetett el. Ez valószínű gróf Zichy Ferenc győri püspök (1743—83) által végzett átalakítási munkálatok alkalmával történt, aki a múlttal nem törődve, a templomot teljesen kiforgatta ősi pompájából. Ezt a családi vonatkozású követ azonban, úgylátszik, megkímélte és az ő útján juthatott a kő a Zichy . család birtokába, még pedig előbb Nagyvázsonyba, onnan pedig Sárszentmihályra. Erre enged követ-