Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZMLE 43 Adatok az 1810 január 14-í móri földrengésről, A székesfehérvári múzeum gyűjteményében levő hivatalos jelentések nyomán. — Irta: Dr. Simon Béla. — „Folyó évi januárius 14-én a természet legszomorúbb tüneménye, a földrengés Magyarország nagy részében, de különösen Fejér megyében ésllegkívált Csóka hegy tájékán mutatta ki pusztító erejét, mely a fentebb jelzett hegy közelében levő helységekben és városokban úgy a régibb, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztította, hogy azok a legrettenetesebb isszonyat nélkül nem is szemlélhetők. . . A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjelnappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idő óta alig számbavehető megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszedelemben forog." írja Nóvák József megyei főorvos két, a megyei Közgyűléshez intézett jelentésében. Miután a földrengés „állandósulni látszik" Fejérmegye törvényhatósága a rengés tanulmányozására a Budai Egyetem Tanácsától Kitaibel, Tomtsányi és Mitterpacher professzorok kiküldését, a Királyi Kamarától a tanároknak egyenként 200 frt. költség utalványozását kéri (1.). A megye annak ellenére, hogy „aziránt több felső rendeletek vannak, hogy a vármegyék az ilyen rendkívül való esetekről azonnal jelentést tegyenek" részletes jelentését nem juttatta el időben a Helytartótanácshoz, ezért a Tanács január 23-án igazolójelentést kivan, egyúttal értesíti az alispánt, hogy a professzorok kiküldése megtörtént. A megyei Közgyűlés a maga részéről Zlinszky Imre, Jankovich József főszolgabírókat meg Nóvák József megyei főorvost bízza meg a rengés tanulmányozásával, károk megbecsülésével és a Pestről kiküldött egyetemi tanárok munkájának támogatásával. Nem tudni miért, változás történik a megyei kiküldöttek személyében, Nóvák József Viczenty Ferenc és Meszlényi Ignác társaságában indul el a földrengési tünemények megvizsgálására. A megyei kiküldöttek jelentése (2.) szerint Mórott, amint az éppen a városban tartózkodó bodajki jegyző elbeszélte, aki a rengés kipattanásának idején éppen a község legmagasabbfpontján állott, „elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott." Mindez még semmi kárt nem okozott, de aztán a rögtön erősödő földmozgásra „az épületek előtte összeroskadtak." A gr. Lamberg-féle kastélyban a falak bedőltek, a Luzsénszky-félében a|főlépcső is. A kapucinusltemplom,|kolostor, a megye szállóháza szintén erősen megrongálódtak,*a|lakóházak előfalai csaknem mind, a kémények nagyobb részt leomlottak *a*kár|218503 frt.|14 kr. A Csókahegyen a régi vár romjai mit sem szenvedtek. Bakonycserjén az egyik forrás megakadt, új is keletkezett, sok ház, köztük az evangélikus templom is, tönkre ment. Bodajkon csak a tiszttartó háza és a plébániaépület sérült meg erősebben, a rengés alatt villanást láttak, a kár 11520 frt. Eszénymajorban egy-két ház és néhány ölnyi hosszúságban a talaj megrepedt. Egyik leomló kőfal egy menekülő fiatalasszonyt agyonütött. Fejérvárcsugrón a Perényi br. kastélyának falai repedeztek meg, egy kőfal ledőltében a lépcsőzetet összezúzta. A templomok és lakóházak is megsérültek, a kár 33300 frt. Isztiméren sok ház ment tönkre, kémények ledőltek, a kath. templom beomlott, tornya megrepedt. Egy földművesasszonyt agyonsújtott a leomló kémény. A kár 38950 frt. Mecsérmajorban a talaj megrepedt, az erdőségben a kis patakok megáradtak és homokot vetettek fel. Balinkán többek között a templom boltozata megrepedt (a kár 2940 frt), Csákberényben is a katholikus templom rongálódott meg (a kár 9231 frt.) Ctsákvárott hasonlóképen (a kár 9977 frt.) Csórót (2060 frt.), Guttamásin (2636 frt.), Ondódon (29782 frt.), Sikátormajorban, Várpalotán, Velegen (4010 frt.) jelentékenyebb károk. Akán, Bakonysárkányon (a kár 500 frt.), Csókakőn, Gánton (a kár 471 frt.), Iszkaszentgyörgyön, Kápolnapusztán kevés ház rongálódott meg. Az 1810. évi móri rengések az év június 27-ig a sármelléki járásban összesen 344199 frt. 14 kr., a csákvári járásban 19670 frt. kárt okoztak. A Helytartótanács a megye kérésére elrendeli a móri károsultak számára adományok gyűjtését, azonban a gyűjtés eredményéről sajnos eddig nem sikerült adatokat találnom. Vázolja Nóvák jelentése a rengéselőtti és utáni időjárásviszonyokat, említi, hogy közmeggyőződés szerint a Csókahegyből indult ki a rengés. Kitaibel, Tomtsányi és Mitterpacher helyett Fabrici professzorok február 3-án kelnek útra, 4-én reggel Székesfehérvárott voltak. Bejárják Nóvák főorvosék társaságában a megrázott terület egy részét, majd Írásbeli megkeresés útján is szereznek be rengésmegfigyeléseket. A Helytartótanács utasítására a megye a járásokat vezető főszolgabírókat szólítják fel földrengésí kérdőívek kitöltésére és kitöltetésére. Ezeknek kérdőpontjait minden bizonnyal Kitaibelék állították össze, (legalább is gondos megválogatásuk erre mutat) latin nyelvű. Az eredeti kérdőívekből néhány meg van a Budapesti Egyetemi Könyvtárban érdekes lesz talán, ha elmondom, mi minden iránt érdeklődnek? 1.) Megfigyelhető volt-e a földrengés előtt valamely a szokottnál nagyobb felhőzet, szél, vagy tüzes meteor? 2.) Megfigyelhető volt-e a rengés előtt emberekben vagy állatokban szorongó félelem vagy nyugtalanság; vagy hallható volt-e földalatti moraj?