Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Adatok Fejérvármegye 1742- és 44-íkí nemesi felkeléséhezE közlemény anyagáf Fejérvármegyének a székesfehérvári múzeumban őrzött inszurrekciós emlékeiből merítjük. A zászlót, melyről szó leszen, mint Fejérvármegye letétjét őrzi a múzeum, míg az okmányok dr. Lauschmann Gyula, Fejérvármegye egykori tiszti-főorvosának, Székesfehérvár és Fejérvármegye fáradhatatlan krónikásának a múzeumra hagyott kéziratos művéből (Fejérvármegye a török uralom bukásától a tizennyolcadik század végéig) származnak. A zászló leírása a következő : Kétszárnyú lobogójának közepe piros, széle sárga damasztselyem ezüstrojttal. A piros mezőt barokstílű ezüsthimzés szegélyzi és egyik oldalán a magyar cimer látható, felette szalag e felirattal : iMaria The : Reg : Hu. (Maria Theresia Regina Hungáriáé). A cimer körül az ismert jelmondat : Pro hac vitám et sanquinem olvasható. A zászló másik oldalán ugyancsak bárok ízlésű keretben Fejérvármegye címere van kihímezve, alsó részén az Eszterházyak kardot és virágcsokrot tartó, koronás griff jével. A cimer feletti szalag felirata : Protege et conserva. A zászló korát a píros mező négy sarkán elosztott 1742-es évszám jelzi. Érdekes a zászló nyele is. Csúcsát gömbös tokból kiemelkedő szivalakú lándzsa díszíti, míg hosszában négy vaspánt erősíti. A rúd végét hegyes vashüvely takarja. A zászló szárnycsúcsait, rojtját az idő és viszontagságok, melyeken keresztül ment, bizony már erősen megrongálták. Csak foszlányok maradtak belőlük, mert a zászló több ízben is szerepelt harctéren és dicsőséget is aratott. A zászlót ugyanis az 1742-ki • nemesi fölkelés alkalmával készíttette a vármegye, mikor Sziléziáért folyt a harc Mária Terézia és Nagy Frigyes között. Lássuk már most röviden az inszurrekció történetét. A. felkelők felszerelését, ellátását és fegyelmi ügyeit illetőleg nagyon érdekes Sartori Ernest alezredesnek, ki a dunántúli felkelő seregben szolgált, a vármegyéhez terjesztett előterjesztése, mely Rexa Dezső, vármegyei levéltárosnak a Magyarságban megjelent (1925. aug. 9.) cikke szerint a következő: Az Tekintetes Nemes Vármegyének Fölséges Asszonyunk siető szolgálatinak előmozdítására, én alább megirt bizonyos punctumokat communicálni kívántam. Ugy mint : Primo: Mivel az köz ember vörös nyakravalót nem akar, tehát azok hosszú, fekete nyakravalók legyenek. Secundo : Olajpalackok és puskaporhoz való szarv szokás szerént legyen. Tertio: Magyar tarisznyák legyenek, melyeket is az köz ember a' vállán könnyen elvihessen, hozzávaló szijjat. Quarto: Puska és nadrágh-szij légyen. Quinto : Minden köz embernek két ümögh (ing) és gatya adattassák jó erős vászonból. Sexto : Egy pár kapca jó erős gyapjúból. Septimo : A mit a helységekben a köz embernek fogattatásakor (a sorozás akkori formája, verbung) Ígértek, hogy azt minden fogyatkozás nélkül kezekhez vehessék és nékik megh adassék ; ezt az T. N. vármegye elrendelje. Octavo : Az köz embert el indulásáigh a T. Vármegye fogja-e tartani, avagy a T. Regiment intertenálja, de reménylem, ezen T. Vármegye is, valamint több nemes Vmegyék is — kinek-kinek egy-egy hetest (hatost ?) egy napi intertencióra megadni nem terheltetik. Nono : Hogy az köz ember annyival könynyebben mehessen és az marson a kard miatt alkalmatlanságot ne szenvedjen az T. N. Vármegye, hogy az kardját felköthesse, szokás szerént való csatot, ugy az bajonethez való szivet (?) provideálja. Decimo : Mivel az fegyver nem a köz embernek gondviseletlensége miatt, hanem, amidőn ide hozattajptt, annyira megromlott, hogy az köznép hasznát nem veheti. Céhbeli mester emberek által a T. Nemes Vármegye reparáltatni requiráltatik. Vndecimo : Minden oralis portio (katonára való rész) az Fölséges Consiliumnak (csász. haditanács) kiadott intimatuma szerént hat forénttal fizettessék, ugy Óbester uram oralis ló és kenyér portio erga quietantiam (nyugta szerint) praestáltassanak. Duodecimo : Mivel Óbester uram quártélya ezen T. Vármegyében assignáltatott, az pediglen Fölséges Asszonyunk szolgálattya miatt quártélyát nem usuálhatta. arra nézve reménylem a T. Vármegye Óbester uramhoz illendő reflexióval (visszatérítés) fog lenni. Decimo tertio : A desertatiónak (szökés) eltávoztatására nézve az T. N. Vármegye oly rendelést tegyen, hogy ha egy köz katona szokott passzus nélkül valami faluban találtatnék, az helységbeliek azt kötözve ide, az Tisztekhez elhozni és kézben adni tartozzanak. Decimo quarto : Az házas katonáknak az T. N. Vármegye írásban kiadni ne terheltessék, hogy feleségek és gyermekek az adózástól immunitáltassanak és föl szabadittassanak. Sígnatum Székesfehérvár 11-a Febr. 1742. Sartori Ernest Obrist laitenant. Az ínszurrekcíót Mária Terézia 1741. október 14-én rendelte el és a dunántúli felkelés szervezésére gróf Eszterházy József tábornokot, Pestmegyei József helyettes tábornokot és herceg Eszterházy Pál őrnagyot küldötte ki, míg a por* tális felkelés teendőivel báró Ujváry László ezredest és báró Bossányi Gáspár őrnagyot bizta meg. Ezekkel tárgyalt Fejérmegye az inszurrekció