Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE 7 szabályokat pontról-pontra be nem tartaná, akkor mesterségét nem űzheti és sem legényt, sem inast nem tarthat. Minthogy ennek a céhnek a boldogságos Szűz Mária a patronája, az ő fogantatása ünnepén köteles a céh szentmisét szolgáltatni, amelyen jelen kell lennie az egész céhnek ; az indokolatlanul távolmaradókat a céhmester két forintra megbüntetheti, amelynek fele a plébánia templomé, fele pedig a eéhládába teendő. Űrnapja és annak oktávája előtt a céhmesternek gondja legyen arra, — rendelkeznek az artíkulusok — hogy a céh tábláját a szolgáló mester által korán kibocsássa, hogy a céh tagjai figyelmeztessenek arra, hogy a körmeneteken zászlójuk alatt mindnyájan ott legyenek, mert aki a körmenetekről elfogadható mentség nélkül távolmarad, az a „Czéh számára egy forintban megbüntettessék", A régi szokás szerint minden negyedévben egy szentmisét kell a céhnek szolgáltatnia, a négy mise közül kettőt az elhunytakért, kettőt pedig az élőkért, hogy az „Ur Isten 0 Szent Fölsége ezen bőcsűletes Czéhet bővséges Malasztokkal megáldja, és minden Dolgokban szerencséltesse"' Kötelességévé teszik egyúttal a céhmestereknek ezen misékre összehívása céljából a „Czéh Tábláját 1 egy frt, büntetés terhe mellett ki bocsássa". Ha céhen kívül álló himpellérek, vagy kontárok ezen városba az országos vásárokon kívül ipari munkát hoznak be értékesítés céljából — akiknek Székesfehérváron tartózkodniuk nem szabad a vásárokon kívül — azoktól a céh a városbíró közbenjöttével elveheti munkájukat; az elkobzott munkák árának felerésze a magisztrátusé, másik fele pedig a céhé. Az, özvegyek férjük mesterségét folytathatják, amíg erkölcsös életet tanúsítanak ; ezek részére köteles volt a céhmester legényt adni ; ha máshoz mennek férjhez és nem csizmadiához, akkor a mesterségük űzését abba kell hagyniok. Ha valamelyik csizmadiának fia vándorló esztendeit eltöltötte és valamelyik mesternek leányát, vagy özvegyét házastársul vette és a mesterdarabot is elkészítette, amidőn behozza azt, tartozik egy aranyat letenni és egy ebédet adni ; ezek teljesítése után pedig „Czébéli Szabadságokkal élhet, mint Atya". Ha pedig valamelyik idegen legény céhbeii mesternek leányát, vagy özvegyét veszi el, a fentemlitett pénznek csupán felét tartozik letenni. Azon inasok, „akik nem volnának érdemessek három Esztendőre, négy Esztendeig szolgáljanak a' Mesterségért" és minden inas köteles beszegődése alkalmával a céhnek egy frt-ot, fölszabadulásakor pedig öt frt-ot fizetni ; éveinek leszolgálása után pedig a céh tartozik részére tanulólevelet adni, a céh pecsétje alatt ; a felszabadult inas, „hogy à Mester legények közé számláltassék, szokás szerint magát közikbe incorporálja." A legénynek három évig vándorolnia kell és ezen idő alatt állandóan köteles magát képezni mesterségében ; vándorlási éveinek letelte után őt a céh már befogadhatja a mesterek közé — a magisztrátus tudtával. „A Csizmazia Legényeknek egy héti bérek leszen harmincz két pénz, és senkinek a Mesterek közül ne légyen Szabad most vagy jövendőben Mesterségnek elvesztése alat, a legényeknek többet adni ; A mellet se Sokadalom kor, se Ország Gyűlésnek idejekor el ne hagyhassa a Mester legény az Urát, ha nem midőn más Városban akar mennyi, az élőt két héttel maga Szándékját az Uraknak megjelenteni tartozik egy holnapi heti bér büntetés alat." A legény éjfél utáni három órától esti kilenc óráig tartozik dolgozni. Ha valamely mester egy másik mestertársától elszökött inast tart magánál 4 frt-ra büntettetik meg a céh pénztára javára, a megszökött inas pedig visszaküldetik előbbi mesteréhez ; ha az inas nem akar visszamenni és arra nem tud felhozni elégséges okot, ezt az inast senkinek sem szabad magához fogadni, a mesterségből pedig teljesen kirekesztendő. Ha valamely mester másnak a legényét titkon magához csábítaná, 4 frt-ot fizet a céh javára ; ugyanezen büntetés éri az elcsalt legényt is. Inasokat a céhmester tudta nélkül nem' szabad alkalmazni ; és ha valamely inasnak a céh pecsétjével ellátott „Bízonsagtévő Levele" nem volna, azt egy év leforgása alatt köteles legyen bemutatni ; ha valamely legény céhen kívül kontárkodó csizmadiánál tanult és céhlevélért akarna szolgálni, „Egy Esztendeig tartozik szolgálni, és a Czéhnek őtt forintot leteni, ezt véghez vévén, tanuló Levelét a Czéh Pőcsétje alat conseqvalni fogja, és így magát a Legények köze is incorporaltathatja", Minden esztendőben egyik a mesterek közül céhmesterré választandó és ha valamelyik mester egyik társa ellen „illetlen, és tisztátalan szókat szóllana, szabad legyen a vétkest illetin illetlen szókért harmincz hat pénzben meg büntetni". A becsületes céhnek tulajdon pecsétje legyen, amely a céh ládájában tartassék és azzal semmiféle levél a mesterek tudta nélkül ne pecsételtessék. Ha „valamel Mesterséget illető Háborúság a Mester emberek és Legények kőzőt támadna a Czéh Mester a tőb Mesterekkel egyűt lévén, és őket magok eleiben hivattatván, hatalmok légyen a Dolgot meg vizsgálni, és a Vétkest érdeme szerint meg büntetni, ugy mind azonáltal, hogy ha valamellik magát megterheltetve lenni vélne, szabad légyen néki a Nemes Városnak Bírójához folamodní, és az Dolgot általa meg orvosoltatni". Midőn valaki a csizmazia mestereken kívül a mestereket összehívatja, tartozik a becsületes Céhnek egy frt-ot letenni, aki pedig a mesterek közül igazolatlanul távolmaradna, huszonöt pénzben megbüntetendő, Csizmadiának való szűrt, amelyet vásárokon kívül ezen nemes városba eladni hoznak, „senki