Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE 7 szabályokat pontról-pontra be nem tartaná, akkor mesterségét nem űzheti és sem legényt, sem inast nem tarthat. Minthogy ennek a céhnek a boldogságos Szűz Mária a patronája, az ő fogantatása ünne­pén köteles a céh szentmisét szolgáltatni, amelyen jelen kell lennie az egész céhnek ; az indokolat­lanul távolmaradókat a céhmester két forintra megbüntetheti, amelynek fele a plébánia templomé, fele pedig a eéhládába teendő. Űrnapja és annak oktávája előtt a céhmes­ternek gondja legyen arra, — rendelkeznek az artíkulusok — hogy a céh tábláját a szolgáló mester által korán kibocsássa, hogy a céh tagjai figyelmeztessenek arra, hogy a körmeneteken zászlójuk alatt mindnyájan ott legyenek, mert aki a körmenetekről elfogadható mentség nélkül tá­volmarad, az a „Czéh számára egy forintban meg­büntettessék", A régi szokás szerint minden negyedévben egy szentmisét kell a céhnek szolgáltatnia, a négy mise közül kettőt az elhunytakért, kettőt pedig az élőkért, hogy az „Ur Isten 0 Szent Fölsége ezen bőcsűletes Czéhet bővséges Malasztokkal megáldja, és minden Dolgokban szerencséltesse"' Kötelességévé teszik egyúttal a céhmeste­reknek ezen misékre összehívása céljából a „Czéh Tábláját 1 egy frt, büntetés terhe mellett ki bo­csássa". Ha céhen kívül álló himpellérek, vagy kon­tárok ezen városba az országos vásárokon kívül ipari munkát hoznak be értékesítés céljából — akiknek Székesfehérváron tartózkodniuk nem sza­bad a vásárokon kívül — azoktól a céh a város­bíró közbenjöttével elveheti munkájukat; az el­kobzott munkák árának felerésze a magisztrátusé, másik fele pedig a céhé. Az, özvegyek férjük mesterségét folytathat­ják, amíg erkölcsös életet tanúsítanak ; ezek ré­szére köteles volt a céhmester legényt adni ; ha máshoz mennek férjhez és nem csizmadiához, akkor a mesterségük űzését abba kell hagyniok. Ha valamelyik csizmadiának fia vándorló esztendeit eltöltötte és valamelyik mesternek leá­nyát, vagy özvegyét házastársul vette és a mes­terdarabot is elkészítette, amidőn behozza azt, tartozik egy aranyat letenni és egy ebédet adni ; ezek teljesítése után pedig „Czébéli Szabadsá­gokkal élhet, mint Atya". Ha pedig valamelyik idegen legény céhbeii mesternek leányát, vagy özvegyét veszi el, a fent­emlitett pénznek csupán felét tartozik letenni. Azon inasok, „akik nem volnának érdemes­sek három Esztendőre, négy Esztendeig szolgál­janak a' Mesterségért" és minden inas köteles beszegődése alkalmával a céhnek egy frt-ot, föl­szabadulásakor pedig öt frt-ot fizetni ; éveinek le­szolgálása után pedig a céh tartozik részére ta­nulólevelet adni, a céh pecsétje alatt ; a felsza­badult inas, „hogy à Mester legények közé szám­láltassék, szokás szerint magát közikbe incor­porálja." A legénynek három évig vándorolnia kell és ezen idő alatt állandóan köteles magát képezni mesterségében ; vándorlási éveinek letelte után őt a céh már befogadhatja a mesterek közé — a magisztrátus tudtával. „A Csizmazia Legényeknek egy héti bérek leszen harmincz két pénz, és senkinek a Meste­rek közül ne légyen Szabad most vagy jövendő­ben Mesterségnek elvesztése alat, a legényeknek többet adni ; A mellet se Sokadalom kor, se Ország Gyűlésnek idejekor el ne hagyhassa a Mester legény az Urát, ha nem midőn más Vá­rosban akar mennyi, az élőt két héttel maga Szán­dékját az Uraknak megjelenteni tartozik egy hol­napi heti bér büntetés alat." A legény éjfél utáni három órától esti kilenc óráig tartozik dolgozni. Ha valamely mester egy másik mestertár­sától elszökött inast tart magánál 4 frt-ra bün­tettetik meg a céh pénztára javára, a megszökött inas pedig visszaküldetik előbbi mesteréhez ; ha az inas nem akar visszamenni és arra nem tud felhozni elégséges okot, ezt az inast senkinek sem szabad magához fogadni, a mesterségből pedig teljesen kirekesztendő. Ha valamely mester másnak a legényét tit­kon magához csábítaná, 4 frt-ot fizet a céh ja­vára ; ugyanezen büntetés éri az elcsalt legényt is. Inasokat a céhmester tudta nélkül nem' sza­bad alkalmazni ; és ha valamely inasnak a céh pecsétjével ellátott „Bízonsagtévő Levele" nem volna, azt egy év leforgása alatt köteles legyen bemutatni ; ha valamely legény céhen kívül kon­tárkodó csizmadiánál tanult és céhlevélért akarna szolgálni, „Egy Esztendeig tartozik szolgálni, és a Czéhnek őtt forintot leteni, ezt véghez vévén, tanuló Levelét a Czéh Pőcsétje alat conseqvalni fogja, és így magát a Legények köze is incor­poraltathatja", Minden esztendőben egyik a mesterek közül céhmesterré választandó és ha valamelyik mester egyik társa ellen „illetlen, és tisztátalan szókat szóllana, szabad legyen a vétkest illetin illetlen szókért harmincz hat pénzben meg büntetni". A becsületes céhnek tulajdon pecsétje legyen, amely a céh ládájában tartassék és azzal semmiféle le­vél a mesterek tudta nélkül ne pecsételtessék. Ha „valamel Mesterséget illető Háborúság a Mester emberek és Legények kőzőt támadna a Czéh Mester a tőb Mesterekkel egyűt lévén, és őket magok eleiben hivattatván, hatalmok légyen a Dolgot meg vizsgálni, és a Vétkest érdeme szerint meg büntetni, ugy mind azonáltal, hogy ha valamellik magát megterheltetve lenni vélne, szabad légyen néki a Nemes Városnak Bíró­jához folamodní, és az Dolgot általa meg orvo­soltatni". Midőn valaki a csizmazia mestereken kívül a mestereket összehívatja, tartozik a becsületes Céhnek egy frt-ot letenni, aki pedig a mesterek közül igazolatlanul távolmaradna, huszonöt pénz­ben megbüntetendő, Csizmadiának való szűrt, amelyet vásárokon kívül ezen nemes városba eladni hoznak, „senki

Next

/
Oldalképek
Tartalom