Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

14 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Innét Hamzabégre (Érd török neve) érni — írja Evlia Cselebi — melyet Szulejmán szultán parancsára Simontornya vár bégje, Hamza bég építtetett. Zrínyi felégette, de Izmaíl basa újra felépíttette. Van várbeli és városi része. A várban 20 deszkaház van és egy templom. A védőrség száma 300 ember. Dr. Velics Antal szerint (Magyarországi török kincstári defterek. I. 425 CCX1X. okmány) a hamzabégi párkány őrsége csak 75 fő volt és így kisebb jelentőségű, karókkal erősített palánk lehetett. Rajzát a wíeni „Kriegsarchiv" Kartenabteilung gyűjteményében egy XVII. századbeli kézifestésű térképsorozat őrizte meg (Oberndorf H.: Der Weg von Ofen. K. VII. k. 1. Fase. VIII. b. 1.). A rajz felirata: Hamzavec, Hanselbek, Hamsee Beég Pascha und Commandant zu Ofen. Gévai Antal is ismertet egy térképet (Budai pasák. Bécs, 1841. Nemz. Muz. Kvt. Hung. h. 2231.) azzal, hogy az adatokat 1650-ből Hadzsi Chalfa nyomán állította össze. Ebből is kitűnik, hogy Érd a budai szandzsák kisebb egysége volt, ahol bég nem lehetett, legfeljebb cseribasi vagy szürüdzsibasi, azaz kapitány vagy hadnagy. Hamza bég tehát, kitől Érd török nevét kapta, Evlia Cselebi szerint simontornyai, a térkép szerint pedig budai basa lett volna. 1565 körül azonban Dunántúl csak a mohácsi és a pécsi szandzság bég volt Hamza. Továbbá 1550— 1570. között a székesfehérvári bégnek is Hamza volt a neve. A leírások szerint hírhedett vitéz, álnok, ravasz és kegyetlen ember, kinek Károly János szerint (Fejérvármegye története, IV. 117. 1.) Érden "majorja volt: „Hamzabég szeráj" és ettől kapta a község a Hamzabég, németesen Hanzelpek nevet. Hamzabég nevéhez fűződik Szápáry mondája is, mely szerint a császári seregben hőstetteivel kitűnő Szápáry Péter, nemes sebesülten fogságba került és előbb a parancsnok Hamza bég 200 korbácsütést veretett rá, majd Budára hurcolták és börtönbe zárva rothadt szalmán, penészes kenyéren tartották. Felgyógyulása után mint rabszolgával ekébe fogva szántottak vele. Szenvedései között a vallásban talált megnyugvást és vigasztalást. Közben Batthyány Á dám egy futáragát elfogott és csak Szápáryért bocsátotta szabadon. Fogságából kiszabadulva, mikor Károly herceg Budát visszafoglalta, vele harcolt Szápáry is és a győzelem után a foglyul esett Hamza béget a harci bosszúállásra neki ajándékozta. Szápáry megbocsájtott neki és a béget szkbadon akarta engedni. Hamza azonban börtönében mérget vett és már nem lehetett rajta segíteni. A nemeslelküség által meghatva kereszténnyé lett és így halt meg. Kereskényi Gyula érdi plébános műve (Érd és Batta községek történelmi vázlata. Székesfehérvár. 1871.) és Károly János szerint Szápáry fogságának helye Érd lett volna, ahol még ma is mutogatják azt a kastélyt, melynek pincéjében, illetve annak ablaknélküli, 3 m. széles és ugyanolyan hosszú börtönében sínylődött volna Szápáry Péter, A hagyomány még az ekébe fogott rab szántásának helyét is tudni véli. Érd azonban, miként említettük, oly jelentéktelen erődítés volt, hogy nem lehetett ily előkelő rab helye. Az érdi helyi hagyomány csak a könyvnyomda alapján később ragadt a községhez. Az a Hamza bég sem létezett, aki a mondában mint budai bég szerepel. Buda ostrománál ugyanis csak két nevesebb vezér maradt életben : az ismeretlen nevű janicsár aga és Csonka bég. Szápáry Péter azonban történelmi alak. Valószínű 1657-ben, 27 éves korában esett fogságba azokban a vitézi kalandokban, melyek a hódoltsági végeken akkor mindennaposak voltak. A források szerint azonban nem Érden, hanem Budán raboskodott. Viszont Buda ostrománál való szerepe már kétséges. Legalább az egykorú történelmi müvekben, az ostrom-naplókban Szápáry nevének nincs nyoma és így, miként az ekébe fogatásnak, a mondában neki tulajdonított nemeslelküségnek sincs történelmi alapja. Kereskényi művének tehát az az állítása, hogy Hamza Buda ostrománál került fogságba, majd Szápáry kezére, aki megbocsájtott neki, a monda világába tartozik, miként az is, amit Érd visszafoglalásáról ír. Eszerint Károly herceg 1684 július 21-én, tehát még Buda eleste előtt, Érdet 1000 gyalogos és 1500 lovas magyar harcossal megtámadta, a 6000 gyalogos és 14.000 lovas török védőrséget leverte és a várat bevette. Ezzel szemben valóság az, hogy 1686 nyarán Ercsi, Érd és Adony még török kézen voltak és az érdi védősereg az Abdurrahman felszabadítására küldött Soliman-féle török sereggel való összetévesztésből származik. (Forrás : Köhler Aladár : Szápáry Péter mondája. Ethnographia, Bpest, 1930. (XLI. evf.) 2—4. sz.) M. A. Látogatók a múzeumban. Csoportos látogatóink vendégkönyvünk tanúsága szerint július 1-től augusztus 10-ig a következők voltak : júl. 15-én a székesfehérvári iparostanonciskolai közismereti tanítói tanfolyam 45 hallgatója Tóth László ig. tanító, szakelőadó vezetésével. Magyarázatot Radeczky Dezső tb. múzeumőr tartott ; júl. 23-án a 34. sz. „Turul" cserkészcsapat 10 tagja Miskolcról; július 31-én a Budapest székesfőváros gyermeknyaraltatási akció „Pákozdi csoportja" 29 gyermekkel Mády Lajos vezetésével; aug. 10-én a m. kir. államvasutak szegedi pályafelvigyázói tanfolyamának 30 hallgatója Fábián Ferenc és Rátkai Ferenc vezetésével. Magányos látogatóink közül fel kell említenünk Werner Jörns stud, phil.-t (Kassel, Deutschland), ki két napig tartózkodott városunkban, hogy múzeumunkban archeológiai tanulmányokat folytasson ; dr. Pataki Vidor ciszt. r. tanárt Egerből, ki múzeumunk berendezését és munkálatait tekintette meg, majd aug. 10-én gróf Merán Fülöp (Csákberény) látogatta meg múzeumunkat. Júliusi látogatóink összes száma: 410. Aug, 1 — 10-ig: 305; összesen 715.