Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

14 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Innét Hamzabégre (Érd török neve) érni — írja Evlia Cselebi — melyet Szulejmán szultán parancsára Simontornya vár bégje, Hamza bég építtetett. Zrínyi felégette, de Izmaíl basa újra felépíttette. Van várbeli és városi része. A vár­ban 20 deszkaház van és egy templom. A véd­őrség száma 300 ember. Dr. Velics Antal szerint (Magyarországi tö­rök kincstári defterek. I. 425 CCX1X. okmány) a hamzabégi párkány őrsége csak 75 fő volt és így kisebb jelentőségű, karókkal erősített palánk lehetett. Rajzát a wíeni „Kriegsarchiv" Karten­abteilung gyűjteményében egy XVII. századbeli kézifestésű térképsorozat őrizte meg (Oberndorf H.: Der Weg von Ofen. K. VII. k. 1. Fase. VIII. b. 1.). A rajz felirata: Hamzavec, Hanselbek, Hamsee Beég Pascha und Commandant zu Ofen. Gévai Antal is ismertet egy térképet (Budai pasák. Bécs, 1841. Nemz. Muz. Kvt. Hung. h. 2231.) azzal, hogy az adatokat 1650-ből Hadzsi Chalfa nyomán állította össze. Ebből is kitűnik, hogy Érd a budai szandzsák kisebb egysége volt, ahol bég nem lehetett, legfeljebb cseribasi vagy szürüdzsi­basi, azaz kapitány vagy hadnagy. Hamza bég tehát, kitől Érd török nevét kapta, Evlia Cselebi szerint simontornyai, a tér­kép szerint pedig budai basa lett volna. 1565 körül azonban Dunántúl csak a mohácsi és a pécsi szandzság bég volt Hamza. Továbbá 1550— 1570. között a székesfehérvári bégnek is Hamza volt a neve. A leírások szerint hírhedett vitéz, álnok, ravasz és kegyetlen ember, kinek Károly János szerint (Fejérvármegye története, IV. 117. 1.) Érden "majorja volt: „Hamzabég szeráj" és ettől kapta a község a Hamzabég, németesen Hanzel­pek nevet. Hamzabég nevéhez fűződik Szápáry mon­dája is, mely szerint a császári seregben hős­tetteivel kitűnő Szápáry Péter, nemes sebesülten fogságba került és előbb a parancsnok Hamza bég 200 korbácsütést veretett rá, majd Budára hurcolták és börtönbe zárva rothadt szalmán, pe­nészes kenyéren tartották. Felgyógyulása után mint rabszolgával ekébe fogva szántottak vele. Szenvedései között a vallásban talált megnyug­vást és vigasztalást. Közben Batthyány Á dám egy futáragát elfogott és csak Szápáryért bocsátotta szabadon. Fogságából kiszabadulva, mikor Károly herceg Budát visszafoglalta, vele harcolt Szápáry is és a győzelem után a foglyul esett Hamza béget a harci bosszúállásra neki ajándékozta. Szápáry megbocsájtott neki és a béget szkbadon akarta engedni. Hamza azonban börtönében mér­get vett és már nem lehetett rajta segíteni. A nemeslelküség által meghatva kereszténnyé lett és így halt meg. Kereskényi Gyula érdi plébános műve (Érd és Batta községek történelmi vázlata. Székesfe­hérvár. 1871.) és Károly János szerint Szápáry fog­ságának helye Érd lett volna, ahol még ma is mu­togatják azt a kastélyt, melynek pincéjében, illetve annak ablaknélküli, 3 m. széles és ugyanolyan hosszú börtönében sínylődött volna Szápáry Péter, A hagyomány még az ekébe fogott rab szántá­sának helyét is tudni véli. Érd azonban, miként említettük, oly jelentéktelen erődítés volt, hogy nem lehetett ily előkelő rab helye. Az érdi helyi hagyomány csak a könyvnyomda alapján később ragadt a községhez. Az a Hamza bég sem léte­zett, aki a mondában mint budai bég szerepel. Buda ostrománál ugyanis csak két nevesebb vezér maradt életben : az ismeretlen nevű janicsár aga és Csonka bég. Szápáry Péter azonban történelmi alak. Valószínű 1657-ben, 27 éves korában esett fogságba azokban a vitézi kalandokban, melyek a hódoltsági végeken akkor mindennaposak vol­tak. A források szerint azonban nem Érden, ha­nem Budán raboskodott. Viszont Buda ostrománál való szerepe már kétséges. Legalább az egykorú történelmi müvekben, az ostrom-naplókban Szá­páry nevének nincs nyoma és így, miként az ekébe fogatásnak, a mondában neki tulajdonított nemeslelküségnek sincs történelmi alapja. Kereskényi művének tehát az az állítása, hogy Hamza Buda ostrománál került fogságba, majd Szápáry kezére, aki megbocsájtott neki, a monda világába tartozik, miként az is, amit Érd visszafoglalásáról ír. Eszerint Károly herceg 1684 július 21-én, tehát még Buda eleste előtt, Érdet 1000 gyalogos és 1500 lovas magyar harcossal megtámadta, a 6000 gyalogos és 14.000 lovas tö­rök védőrséget leverte és a várat bevette. Ezzel szemben valóság az, hogy 1686 nyarán Ercsi, Érd és Adony még török kézen voltak és az érdi védősereg az Abdurrahman felszabadítására kül­dött Soliman-féle török sereggel való összetévesz­tésből származik. (Forrás : Köhler Aladár : Szápáry Péter mondája. Ethnographia, Bpest, 1930. (XLI. evf.) 2—4. sz.) M. A. Látogatók a múzeumban. Csoportos látogatóink vendégkönyvünk ta­núsága szerint július 1-től augusztus 10-ig a kö­vetkezők voltak : júl. 15-én a székesfehérvári ipa­rostanonciskolai közismereti tanítói tanfolyam 45 hallgatója Tóth László ig. tanító, szakelőadó ve­zetésével. Magyarázatot Radeczky Dezső tb. mú­zeumőr tartott ; júl. 23-án a 34. sz. „Turul" cser­készcsapat 10 tagja Miskolcról; július 31-én a Budapest székesfőváros gyermeknyaraltatási akció „Pákozdi csoportja" 29 gyermekkel Mády Lajos vezetésével; aug. 10-én a m. kir. államvasutak szegedi pályafelvigyázói tanfolyamának 30 hall­gatója Fábián Ferenc és Rátkai Ferenc vezeté­sével. Magányos látogatóink közül fel kell emlí­tenünk Werner Jörns stud, phil.-t (Kassel, Deutsch­land), ki két napig tartózkodott városunkban, hogy múzeumunkban archeológiai tanulmányokat folytasson ; dr. Pataki Vidor ciszt. r. tanárt Eger­ből, ki múzeumunk berendezését és munkálatait tekintette meg, majd aug. 10-én gróf Merán Fülöp (Csákberény) látogatta meg múzeumunkat. Júliusi látogatóink összes száma: 410. Aug, 1 — 10-ig: 305; összesen 715.

Next

/
Oldalképek
Tartalom