Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

MÚZEUMI Ciszér János által mintázott bronzfejszobra is. A képek alatt kiállitott imakönyvek, stólák, Írósze­rek, kéziratok lelkét varázsolják elénk. A kéz­iratok, melyek utolsó beszédjének fogalmazványai, érdekes bepillantást nyújtanak, hogy születtek meg nagyhatású, lelkeket megrázó beszédei. Csak a vezérgondolatokat vetette papírra, mint kipattanó szikrákat, melyek előadva. ékesszólásával, ma­gasra csapó lángfolyammá olvadtak össze. Mik voltak használt imakönyvei ? A szoká­sos papi imakönyvek mellett, minők a papizso­lozsma, a mise előtti és utáni imák, a püspöki szertartások könyve, ott szerepel az Officium Rakoczianum, Sales-i Szt. Ferenc Philothea-ja, Szinek I. A. Pax Vobis liber precum с ima­könyve és az Officium Maríanum is. Ez utóbbi­nak cime : Beatae Mariae Virginis Officium ; 1740-iki velencei kiadás rézmetszetekkel. A köny­vet, miként bélyegzése és Prohászka sajátkezű irása: „Nekem adta 1926. IX. 1. P. 0." jelzi, Dévay József Róbert ajánlotta föl Prohászkának. Prohászka Ottokár édesanyjának két ima­könyvét őrzi a múzeum. Az egyik rózsaszínű bársony kötésű, barokkos sarokdiszekkel és csat­tal, közepén a hit, remény és szereretet jelvé­nyei : a kereszt, sziv és horgony. Az imakönyv cime : Die Glocke wahrer Andacht. Ein Gebet und Erbauungsbuch für gebildete Christen von Renatus Münster. Bécsi kiadás. Az utolsó lapon feljegyzés : Meine Schwester Johanna Schustmik (?) ist gestorben den 13-ten August, Montag um halb 12 Uhr Abend 1855. — A másik imakönyv bőrkötéses, közepén fémkeretbe foglalt Mária kép, karján a kis Jézussal. Cime : Glockentöne der Andacht. Katolisches Gebetbuch vom С. F. Spath, Benedictinen Ordens-Priester vom Freistifte Mar­tinberg in Ungarn. Pozsonyi kiadás. Az utolsó lapon feljegyzés : Mein guter Vater starb mir den 16-n Jänner 1847. — Meine Schwester Johanna starb mir den 13-n August 1855. — Mein Bruder Andrea? starb mir den 30-n März 1855. — Meine gute Mutter starb mir den 12-n Oktober 1872. — Schwester Louis starb den 28-n Juni 1875. — Mein Bruder Feri starb den 19 April 1879. Az ablak előtti üvegszekrény a sírra helye­zett koszorúk szalagjait tartalmazza, utána a csa­ládi cimer körül, a temetésről készült fényképek következnek. Ugyanitt van külön szekrényben a Bory Jenő által készített halotti maszk, a képek alatti tárlóban pedig kezének gipszmásolata. Mel­lette a budapesti részvétaláirások jegyzéke, a sírt látogatók bejegyzőkönyvének első kötete és Bri­sits Frigyes műve : a Prohászka breviárium díszes pergament kötésben, melyet a szerző kegyelete helyezett sírjára. Pénztárcái, utazási és egyéb em­léktárgyai között ott láthatók érdem jelei is. Hogy Prohászkának miféle kitüntetései vol­tak, arról kevesen tudnak. Soha azok jelvényeit nem viselte. Mutogatásuk nem fért össze az ő puritánságával, csak azóta van róla tudomásunk, amióta a család kegyeletéből múzeumunkba ke­rültek. Négy ilyen érdemjelet őriz a múzeum. Mind a négy háborús vonatkozású. Az egyik ÉRTESÍTŐ 7 fehérzománcos kereszt arany szegéllyel és cser­koszorúval, közepén FJI (I. Ferenc József) mo­nogram, melyet „Merítő civili tempore belli MCMXV" feliratos szalag vesz körül. A többi három német birodalmi. Mind keresztalakuak. Az egyiken, melynek hátlapja rombusalaku sugár­mező, vörösszinü porosz sas látható „Sincere et constanter" felirattal, a másikon a kereszt kö­zépső mezején koronás FW monogramm, a másik oldalon a vörös sas van, a harmadik, felirata szerint, a német vöröskereszt-egyesület jelvénye. A múzeum figyelme kiterjedt Prohászka ott­honára is. Megszerezte nyitrai szülőházának, rózsa­hegyi lakóhelyének, a nyitrai gimnáziumnak, ahol az alsó osztályokat végezte, székesfehérvári iró és hálószobájának képeit. Mindezek, egyéb az ő nyilvános szereplését feltüntető képekkel együtt a Székesfehérvári Keresztény Nők 20 éves püspöki jubileuma alkalmából átadott, művészi emléklapja körül csoportosulnak. E képcsoport alatt kapott helyet szőnyeggel letakart nyugvóágya diszvánko­sokkal. Egyéb, a múzeumban őrzött, tőle szár­mazó bútorok : harmoniuma, Budapestről magá­val hozott álló íróasztala, karosszéke és egy ki­sebb szék a harmonium előtt Amerikából neki küldött, díszes bibliakiadással. Az ablakokkal szembenéző szekrényben ruhái függnek : lilaszinü püspöki palástja és két reve­rendája, az egyik lilán szegett, a másik minden disz nélkül való. Mindegyiken a viseltségnek erős nyomai. Mindene egyszerű volt, a szószékre min­dig a leghasználtabb reverendáját vette föl, a fel­hevüléssel járó nagy izzadás miatt. Egyszer ke­mény, máskor puha kalapot viselt. Mindegyikből van a múzeumban. Az esernyő sem hiányzik. Hím­zett házi és sárcipője körül vannak viszértágulás miatt viselt kötései, pihenés közben használt szarvasbőr párnái. Mosdó, fésülködő, borotváló szerei egészítik ki ezt a berendezkedési gyűjte­ményt, melyet még ivókészlete, altwien-porcellán ­ból való reggeliző csészéje tesznek teljessé. íróasztalának szentképekből, apróbb emlék­tárgyakból álló díszei között foglal helyet a bu­dapesti egyetemi hallgatók Szent Imre Körének ezüst emléktáblája, melyet születése 60-ik évfor­dulója alkalmából kapott a tőle származó követ­kező sorokkal : A hitnek s a hitetlenségnek, a ha­zafiságnak és a nemzetköziségnek harca kiterjedt most már az élet egész vonalára s folyik minden fegyvernemmel. Lélek és lélektelenség, terror és szervezkedés, szeretet és gyűlölet, csábítás és hithűség ütközik a harcokban. A szabadkőműves­ség felhasználja az egyetemi ifjúságnak szorult anyagi helyzetét s a mostani nagy drágaságot s nagy áldozatokkal siet felkarolására s ezáltal megtévesztésére és eltántoritására. Értse meg hát mindenki s elsősorban a keresztény társadalom, hogy mi minden forog itt kockán s ha tud mil­liókat áldozni a sajtóért, a betűk ólomkatonáiért, ne áldozzon kevesebbet a hit és a haza reményé­ért, az egyetemi ifjúságért. Székesfehérvár, 1918. május 9. Prohászka Öttpkár megyéspüspök. A gyűjteményben őrzött érdekesebb emlék­f

Next

/
Oldalképek
Tartalom