Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Az újjászületéshez intézmények kellenek. A nagy­tőke gazdasági egyeduralmának megszüntetését. . . A kereskedelem felől szálló ige : csalás nél­kül nem lehet. A 4600 éves faj hatását a hamis bukás, áruhalmozás, lánckereskedelem, hadíter­mény, burgonya- és egyéb központok, a börzén a fedezetlen határidő-üzlet s a fehér rabszolga­kereskedés jelzi s mindezzel sikerült a külföld előtt a magyar kereskedelem hitelét aláásni. Ezzel szemben feltétlen üzleti tisztesség kell, Merkur lett tolvajkirály, de mikor már sok volt a tolvaj. Graeca fides nem Görögország fénykorszaka, A kereskedelmi életen vörös fonálként át­húzódik a sémita amoral. Ez a destruktív elem aláásta annak alapjait, megmételyezte a kereske­delmi gondolkozást. így fest az a mondás is, hogy a magyar közgazdaság a zsidósághoz van kötve. Bajok mindig vannak, de más, mikor a baj tömegjelenség lesz, ez ellen a nemzeti szervezet nem tud védekezni, mikor a métely demoralizá­lódik . . . Megbízhatatlan e nem kívánatos elem :" íme a következő 20. oldal : A 21. lap ennek a beszéd-vázlatnak befe­jezése, ezután következik a hat üres lap. Végül a 28. oldalon, valószínűleg levélfogalmazványban „a magyar kat. egyház belső erejének s kultur­missziójának elősegítéséről" ír Ottokár püspök s valami alapítványt emleget, melynek révén kiváló tehetségű ifjú theologusok és más fölszentelt pa­pok külföldi egyetemeken tanúihassanak. Ez a vegyes tartalmú, nehezen elemezhető könyvecske olyasféle, mint a földművelő első munkája, a szántás-vetés. Hogy mi kelt ki ezek­ből a magokból, annak kimutatása nagy munkát követelne s nem is férne meg hírlapi cikk kere­tében, bár a Prohászka-búvárok bizonyára ráis­mernek majd egyik-másik lapra, mely valamelyik későbbi írásának vagy beszédének bölcsője. Ez a kezdetleges böngészés ebben a kis könyvben azt a következtetést vonatja le velünk, hogy a nagy gondolat-őstermelő, — vagy mondjuk : eszme­nagybirtokos — bámulatos energiával szedegette föl és gyűjtögette az impulzusokat, a gondolat­magokat. Igazolva látjuk Sík Sándor állítását : „A lírikus-misztikus Prohászka a külső és belső világot egyaránt az élmény közvetlenségében éli," és megsejtjük az újabb „redukció-elmélet" miben­létét, melyet Pauler Ákos a filozófiai megismerés módszerének vall és Ravasz László Prohászkának tulajdonít : „Redukció az a szellemi munka, mely az indukció és dedukció mellett harmadik csodá­latos lelki tevékenység, . . . ezáltal őnála az élet­nek minden jelensége fényt vagy árnyékot nyer." A nagy emberek igazi mérete haláluk után szokott egész teljességében kibontakozni sőt a történelem megköveteli a maga törvényes távlatát, mielőtt végleges ítéletet mondana egyes korok szereplő kiválóságairól. Mi, szerencsés fehérváriak, kik Ottokár püspök közelében éltünk, vele egy levegőt szívtunk s legtöbbször hallottuk közvet­lenül apostoli szavát, büszkén valljuk a miénknek a jelenkor kiváltságos szellemóriását, kiről bizton s előre tudjuk, hogy a jövő kritikája is a legna­gyobbak közé fogja őt sorozni. Ezért becsüljük és őrizzük legkisebb könyvét is ! HSI 32H22: Z2S5SI 3SH52Z 330 Könyvészet, Múzeumunk néhány régibb nyomtatványáról. Ismerteti Dormúth Árpád. Az elmúlt hónap folyamán múzeumunk könyv­tára néhány ritka régibb nyomtatvánnyal szapo­rodott. Legnagyobb részük bár a múlt század elejéről való, mégis részben történeti, részben helyi szempontból értékes anyagot képviselnek. Rendezés alatt álló könyvtárunk világos képet fog egyébként nyújtani arról az irányelvről, mely könyvtáranyagunk gyarapításában vezet bennün­ket. Külön csoport foglalja magába a Fejérme­gyére és Székesfehérvárra vonatkozó nyomtatvá­nyokat beleértve a múlt század egyik első nyom­dájának : Számmer Mihály, majd Pál, később öz­vegye által vezetett nyomda kiadványait, hol nem kisebb munka, mint Vörösmarty : „Csongor és Tündé"-je, „Bujdosók" с drámája látott napvilá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom