Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

4 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE és balra a donátorokat, Szent Istvánt és Gizellát örökítették meg. Mindkettőt uralkodói jelvényekkel s az akkoriban szokásos bizánci fejedelmi ruházatban (tunika és bogláros palást) hímezték. A főadományozó, Gizella királyné — nemes cselekedete jelképezésére — jobb kezében földgömbre helyezett, emeletes, keresztben végződő tornyocskát' tart. A királyi kazula rövid történelmi és művészeti leírására annak kilencszáz éves múltja késztetett. A királyi kazula féltve őrzött kincse volt a fehérvári egyháznak, még féltettebb ereklyéje lett a századok viharaiban megpróbált királyi nemzetnek. A jubileumi esztendőben mi fehérváriak fokozott tisztelettel gondoljunk a nagy mecénásokra és erre a ritka műértékű klenódiumra ; hozzá nemzeti büszkeséggel és önérzettel, mivel e drága emlék is egyike azoknak a fényes és beszédes bizonyítékoknak, amelyek elvítázhatatlanul igazolják, hogy a magyarság a kereszténység befogadásától kezde minden időben — kivéve talán, amikor épen Nyugat békéje és nyugalmas fejlődése érdekében vállalt harcokat — a nyugati nagy népek kultúrszinvonalán állott. SS. П-•••••••••••••••••.••»••••••••»•-^-»-^•»•-^•»•-•^•;-<••»--* A dunapenteleí gazdák urbáriuma 1736-bóL Dunapentele régebbi magyar lakossága valószínűleg a felszabadító háború idején pusztult el. Az elpusztult faluban, a török kiűzése után Csernovics Arzén ipeki patriarchaval a Balkánról menekült szerbek telepedtek le. A szerbek itteni letelepülését az 1694. évre tehetjük, mivel ezen év novemberétől kezdve vetett ki a vármegye erre falura adót. A különben szokásos szabad évekre való tekintettel nem lehet korábbra tenni a betelepülés idejét, mivel ezekben az években a vármegye azonnal a benépesítés után vetett ki adót. Az 1696. évi országos összeírás alkalmával Dunapentelén 57 családot találtak, akiknek azonban még házaik nem voltak, mert földbe ásott kunyhókban laktak. Az ekkor letelepedett szerbek száma rövid idő alatt jelentékenyen megfogyott. Az 1720. évi országos összeírás alkalmával már csak 31 családot írtak össze. Talán már ezídőben is volt néhány magyar a lakosok között, mivel „Hosszú", „Szabó", „Pintér" családnevek is előfordultak. Jelentékenyen megnövekedett a magyarok száma amikor 1736-ban a földesúr magyar jobbágyokat telepitett le. Az uraságnak a jobbágyokkal való megegyezése (urbáriuma) 1736-íki megyegyűlési jegyzőkönyvben szórol-szóra így jegyeztetett be. „Én Király Daróczy Katalin néhai Tekintetes és Nagyságos Báró Száraz György Uram, Kegyelmes Urunk és Koronás Királyunk eő ' Fölséghe Magyar Cancelláriáján volt első Udvari Tanácsának Eözvegye : Adom tudtára mindeneknek kiknek illik ; Hogy minekutána ezen Levelemnek végén, nevezett szerént föll tett és specificált Magyar Gazdák, mostani lakóhelyek kicsínsége, és gyarlósága miatt follyamodtak volna hozzám, és Pentele évő Nemes Fehér vármegyében lévő Falumnak bővebb s szaporább megh szálitására kivánkoztanak, abbéli kivánsásgokat megh halgatván, s a köz jót, és föllyeb titulált Kegyelmes Urunk eö Fölséghe Szolgálattyát az által gyarapítani kívánván, adtam engedelmet és szabadságot nevezett Magyar Gazdáknak, hogy említett Falumban külömb uczát szakasztván, mostani Rácz Jobbágyim szomszédságában ottan magok számára házakot épétessenek, s ahoz mind szántó földbül mind pedighlen Rétbül proportio szerint elegendő provisiójok legyen. Ellenben pedigh emiétett Magyar Gazdák minden vissza alkudás nélkül, csendesen és Rácz Jobbágyimmal jó szomszédságban, és egyességben élni, és midőn a N : Vármegyéiül meghengedendő szabad idejek kitelik a közönséges terhet viselni és szenvedni kívánván következő Conditiokra kötelezték magokat. Elsőben mivel én mind szántó Földek min pedighlen Szöllők mivelését Rétek kaszálását és egyéb haszon vételeket igaz proportio szerént oda engettem, ök tartoznak adó feiben három száz Rhenes Forintokat Urasságh számára felét tudnya illik Szent György, hasson felét pedig Szent Mihály napján minden fogyatkozás nélkül le tenni és ki füzettni: Másodszor nem lévén mostanában nevezett Falumban Majorságom s következendőképpen szántásokat oeconomiához nem applicálhatván, annak föll váltásáért tartoznak első Punctumban föll alított terminusson 50 Forintokat hassonlóképpen le tenni és ki fizetni. Harmadszor a Korcsma hazánkban bevett dicséretes és Törvényes szokás szerint Szent György naptul foghvást egész Szent Mihály napig Uraságh számára reselváltatik s attul foghvást község számára fél esztendeik engettetik az vendégfogadó házomat pedig s abban egész esztendeik folyó csapot valamint ekkoráig továb is Urasság számra megtartottam. Hogy pediglen Magyar és Rácz Gazdák között az éránt viszálkodás ne következhessek adtam szabadságot, hogy eők magányos és Ráczok kölömböztetett korcsmát és Mészárszéket magok Uczájában épétesenek. És Negyedszer azon Mészárszéket ugyan azon magyar Gazdáknak arendában adtam, kitül eők az Urassághak esztendőnként föllyeb írt terminuson 20 Rhenes forintokat és két mása fagyút tartoznak fizetni és meghadni : ahoz húst magam vagy Tiszteim számára arra rendlendő Mészáros által egy pénzel ócsóbban adatni. Ötödször a fuvart kilenczedet és konyhára való Kappanyokat és tyúkokat vajat és egyéb aprólíkot föll alítandó házok szerint valamint mos-