Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZËMLE _5 tani Rácz Jobbágyim Urasság számára tartoznak ték és obligálták. Pest városában die 9-ma Április administrálni. 1736. Árva Daróczy Katalin. Ezen Urbárium Formára föll állított Condi- Az uj lakosoknak a vármegye három szatiokra és punctumokra annyiszor nevezett Magyar bad évet azaz adó és köztehermentességet engeGazdák magokat minden Törvényes úttal kötelez- délyezett. Schneider Miklós. Kultúra, irodalom és művészet. Fehérvári művészek kiállítása. Március 29-én, nyitotta meg gróf Széchényi Viktor főispán a vármegyeháza nagytermében helybeli képzőművészeink kiállítását, mely április 8-ig állt nyitva a közönség számára. A kiállításon országos nevű művészeink közül dr. Say Géza és Bory Jenő, helybeli művészlelkeink közül Bertalan Rózsi, Kureleczné Say Tekla, Márton Jakab, lihor Gábor, Vaimár István, vitéz Oláh József, Kámán Titusz, Pentsy Jenő, Márky Béla és Vass A. szerepeltek. Say Géza modern tónusú színdús festményei mellett Bory Jenő három szoborműve keltett feltűnést. (Csók ; Immaculata és Munkácsy.) Nagy tetszésnek örvendtek Pentsy karrikaturái ; Kurelecné Say Tekla portréi és rajzai, melyek közül az épülő Prohászka emléktemplom rajzát múzeumunk részére meg is vettük. Tihor Gábor, reáliskolánk új rajztanára kevésszámú képével is erős tehetséget árúit el. Márton Jakab ismert városképei, Bertalan Rózsi őszi képei szép fejlődést mutatnak. Szép anyaggal szerepelt a helybeli Vass József Hadiárvaintézet fiatal keramikusa, Márky Béla is. (V. ö : Székesfehérvári Napló IV. évf. 7. sz, márc. 31. és 75. sz. ápr. 1. Fejérmegyei Napló XXXIII. évf. 74. sz. márc. 31.) Kerekes József kiállítása Szombathelyen. Helybeli művészeink kiállításáról sajnálatosan távolmaradt Kerekes József. A napokban olvastunk nagysikerű kiállításáról, melyet Szombathelyen rendezett az ottani műértők felkérésére. A kiállítás nagy erkölcsi és anyagi sikeréről 1. Székesfehérvári Napló IV. évf. ápr. 16. Rostaházy Anci művészpályájának első sikere. 1920 volt az első dátum városunké fiatal művésznőjének pályáján. Ebben az évben szerepelt először nyilvánosan a Széchenyi Szövetség műsoros estélyen, Megboldogult nagy püspökünk, Prohászka Ottokár volt az est szónoka, ekkor tűnt fel már üde, tiszta, finomcsengésű hangja az О minden szépre rezonáló nagy művészleikének. Azóta elmúlott 11 esztendő, melyből 9 év fáradhatatlan munkában, a művészi kiképzés gondos, nehéz munkájában telt el. Minden esztendő ujabb horizontokat nyitott, új, mélyebb fejlődésről tett tanúságot. Majdnem minden évben szerepelt, eleinte városunkban, majd míndsűrűbben kérték fel s végül az estélyek fénypontja lett Rostaházy Anci művészi énekszáma. Közben Budapesten is hallotta zenei világunk, előbb csak a vizsgaelőadásokon, majd nyilvános hangversenyeken (Vigadó) s a kritika mindenkor felfigyelt reá, Április 8-án végre a Városi Színház nyitott ajtót Noseda Károly ritka tehetségű tanítványának és a „Carmen" címszerepében állott a kifinomult zenei ízlésű budapesti közönség és szigorú zenei kritikusai elé. A siker megfelelt a várakozásnak. A kritika egyhangúlag elismerő szavakban emlékezett meg róla, különösen Molnár Imre (Magyarság) és Dietl Fedor (Nemzeti Újság) emelték ki szereplését, mint egy felfelé ívelő pálya döntő sikerét. Nagy reménnyel nyilatkozott a művésznő első karmestere, Komor Vilmos, nemkülönben Márkus Dezső, a Városi Színház főzeneigazgatója is. Mi örömmel könyveljük el páratlan síkerét és büszke reménnyel tekintünk további ragyogó pályája elé. (V. 0. : Dormúth Árpád cikke Székesfehérvári Napló IV. évf. 80. sz. ápr. 10.) D. Á. Könyvészet, Régi megyei (Bicske) vonatkozású népies karácsonyi énekek. Múzeumunk könyvtárának legújabb gyarapodása egy 1861-ben Pesten, Trattner-Károlyi nyomdájában készült ima és énekeskönyv „Bicskei ima és énekeskönyv" címmel, melynek kiadója és szerkesztője néhai Spetykó Ferenc ercsi apát, székesfehérvári kanonok, (Egyházi énekek, mellyek az esztendőnek. külömb-külömbféle részeire alkalmazva vágynak és eddig ugyancsak a SzékesFehérvári püspöki megyében helyheztetett Bicske mezővárosában lakozó keresztény híveknek buzgó ájtatosságokra nagy haszonnal szolgáltak, ennekutánna pedig minden egyéb magyar helységekben lévő keresztényeknek is hasznokra szolgálhatnak. Kiadta néhai főtisztelendő Spetykó Ferenc ercsi apátur' s székesfehérvári káptalanbéli ur. Pesten, Trattner-Károlyi tulajdona 1861.) Az énekcskönyv sok közismert katolikus egyházi éneke mellett megőrzött több a nép száján élő és népies származású éneket is, melyek egyrészt helyi vonatkozásukra való tekintetben érdemelnek figyelmet, másrészt mind hangjuk, mind egyszerű, naiv gondolatmenetükkel az ősi bethlehemes játékok népies rigmusaira emlékeztetnek. Az alábbiakban közölt énekek egy része úgy tudom más vidéken is ismerétes. Érdekes volna összehasonlítani őket, mert alkalmasínt egyegy változatát képezik valamely még ősibb alaknak.