125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Madár alakú, függeszthető edény Lelőhely: Dunaújváros - Duna-dűlő, 775. urnasír. A Magyar Nemzeti Múzeum ásatása, 1951. Kor. középső bronzkor vége, Kr. e. XIV. század Méret: H:8,5 cm; M:6,8 cm Leltári szám: IM 775/195

1. (nyilvántartási szám) Irodalom: Bóna 1.: Magyarországi művészet a honfoglalásig. Bp., 1959. 14., 13. kép.; Kovács T.: A bronzkor Magyarországon. Hereditas. Corvina, Bp., 1977. 70-71., 37. t.; Kovács, T: Galubenvvelt und Kunst. Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Teil-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main, 1992. 76-, Abb. 43, Kat. 435. A Koziderpadlás nevű Duna-parti telit mély vízmosás választja el attól a temetőtől, amelynek több mint 1600 sírját a vasműépítkezés földmunkáival párhuzamosan tárták fel. A Duna-dülői temető feldolgozása most van folyamatban, nem egy szép és különleges lelete azonban nem sokkal a feltárást követően ismertté vált. Ezek egyike ez a madár alakú agyagszobrocska. Az üreges, vésett zegzug-vonalakkal díszített hasú, barna színű „edényszobor", melyet mestere emberi lábakon álló, oltárszerű alapra helyezett, madarat - talán kacsát formáz. A madár félovális háta fedőként leemelhető a testéről. A zsineg áthúzására is alkalmas lyukak lehetővé tették, hogy az edényke fedelestől felfüggeszthető legyen. A lelet földbe kerülésének ideje a középső bronzkor vége, a Kr. e. XIV. század lehetett. A korszak ábrázoló művészetében ekkor gyakori az ember és állat megjelenítésének kombinációja. A dunaújvárosi madáredény/, miként egykorú számos hasonló alkotás, a Kárpátmedencei középső bronzkori földműves társadalmak hiedelemvilágában minden bizonnyal jelentős termékenységi rítusokhoz köthető. (B. H. }.) 20