Népi építkezés – A Magyar Népművészet Évszázadai III. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1972)

„néprajzi faluba" gyűjtötte össze különböző tájak, nemzetiségek jellegzetes házait, berendezésűikkel, udvarukkal, a bennük lakó család Öltözeteivel. A néprajz és a közművelődés nagy veszteségére, ezt az európai összehasonlításban is korai szabadtéri múzeumot lebontották. A századfordulótól több területen is folyt a paraszti építkezés kutatása. A múlt század második felében, a népművészetnek a paraszti építkezésben is megnyilvánuló kibontakozásával párhuzamosan megindult gyűjtés az épületek ornamentális díszítésére is ráterelte a figyelmet. Ugyanebben az időben jelentek meg Pápai Károly, Istvánffy Gyula, Beillosics Bálint tüzetes leírásai épületszerkezetekről, építőtechnikákról, és Szinte Gábor az első pontos szerkezeti felméréseket is közölte. Később Bátky Zsigmond és Cs. Sebestyén Károly a házak formái összehasonlító, történeti elemzését munkálták ki, egyre szélesebb szakmai visszhangot keltve munkásságukkal. Ujabb szempontok vetődtek fel, egyre teljesedett, bővült a kutatás. Győrffy István, Viski Károly a település és a művelődéstörténet, mások a művészettörténet szemszögéből nyúltak az építkezés kérdéseihez, míg idővel pl. a régészet is bekapcsolódott a ház alakulásának kutatásába. Az újabb és újabb nézőpontokból feltett kérdésekre keresett válaszokban a néprajz számtalan elvi megállapításra jutott a ház fejlődéstörténetéről, a szomszédos népekkel és a műveltségi áramlatokkal való kapcsolatáról, hazai körüLmények eredményezte táji típusairól, amelyek meghatározójaként a tüzeloiberendezes és füstelvezetés változatai szolgáltak. S bár a kutatók nem mulasztották el, hogy egyes épületelemekkel, időbeli és földrajzi elterjedésükkel is foglalkozzanak, azok architekturális szerepe elkerülte érdeklődésüket, megmaradtak a formatipológia keretei között. A századforduló szecessziós stílusáramlata az építészek érdeklődését is felébresztette a paraszti építmények iránt. Idővel éppen ez, a néprajztól függetlenül megindult kutatási irány, a nemzeti jellegű magyar építészet megteremtésére törekvő mozgalom szerezte a legfőbb érdemeket a parasztház felfedezésében. A nemzeti építőstílus megteremtésén fáradozó építészek a parasztházaktól léptékben-funkcióban messzeálló középületek, bérházak tervezéséhez felhasználható elemekért, motívumokért fordultak a népi hagyományokhoz. Lechner Ödön korszerű vasbeton épületeire né- 7