Képek és szobrok – A Magyar Népművészet Évszázadai II. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1970)

ÜVEGKEPEK Az üveggrafikák első nyomait Észak-Itáliában mutatta ki a szakirodalom, már a 14. századból. Az üveglapot arannyal borították be, ebbe karcolták bele a rajzot, mely sötétre festve hatásosan emelkedett ki a fényes háttérből. Az eljárásnak azután egyszerűbb változatai is születtek: befestették a hátteret, és csak a kikarcolt részeket aranyozták be.

4 E technika legkorábbi példája Kölnből maradt fönn, 1500 körűiről. A korai emlékek természetesen nem nevezhetők népi jellegünknek, mégis feltűnő rokonságban áll velük egyik sziléziai eredetű képünk. Ezen a Szent Flórián ábrázolását keretező ornamentika indáit először az üvegbe metszették be, majd aranyozták. Végül pedig az egész felületet korommal vonták be, mely egyúttal védőrétegként is szolgált. (A kép az ábrázolás és díszítés viszonya szempontjából is külön típust alkot, az ún. „kartus-képek"-hez tartozik, melynek példáit megtaláljuk osztrák eredetű képeink között is. A kartus-képek már a barokk kor szülöttei.) Az üvegben megmunkált ornamentika főként a velencei tükrök és Csehországban készített utánzataik sajátja. Gyűjteményünk dél-csehországi tükörképei még jobban felidézik az üveg- és tükörkészítés hajdan még az alkímiával rokon misztikájú mesterségét. A tükörre festett szentek divatját befolyásolták babonás nézetek is,

5 melyeknek maradványaira népi elnevezések utalnak: „paptükör", „apácatükör", stb. Egy hazai adatközlő szerint a tükrös képeken azért vannak szentek, hogy hiúságunkra figyelmeztessenek, ugyanis „azok is visszanéznek ám ránk!" Az üvegben megmunkált képek nem készülhettek háziiparszerűen; a műfaj azonban az üveghutákhoz kapcsolódott. Viszont éppen a hutás élet kötöttségeit, a világtól elzárt erdőlakó életet vállalni nem tudó' mesterekből váltak ki az üvegfestés specialistái. A háziiparrá váló üvegfestés azonban nem szakadt el teljesen a hutáktól, ez maradt a fúvott üveg beszerzési forrása. Egyes szakírók szerint a speciálisabb munkafolyamatokat (metszés, maratás, köszörülés, aranyozás) is a huták közreműködésével bonyolították le.

6 Ennek a hutákhoz kapcsolódó mesterségnek késői, XIX. századi termékei gyűjteményünk Dél-Csehországból származó' tükörképei. A kutatás szerint a hutás-centruimok hatására jött létrp a XVIII. sz-ban Buchers faluban (ma Pöhori, Csehszlovákia) az egyik legtermékenyebb központ, majd ennek kisugárzásaként a közeli Sandl (Ausztria) üvegképművészete.

7 E két 9