Képek és szobrok – A Magyar Népművészet Évszázadai II. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1970)

falu látta el hazánk jelentős részét is. Az ottani specialisták az üveget már csupán festőalapként használják, minden üvegtechnikai eljárást mellőzve. Termékeiken az élénk sárga (vagy fehér) háttér és a kék, piros, fekete színek dominálnak. Sandlról viszonylag sok adat áll rendelkezésünkre. Név szerint is ismerjük a Thumayer családot, mely nemzedékeken át üvegfestéssel foglalkozott. Flranz 1847 után kezdett el festeni, míg Johann Thumayer még az 1930-as években is jelentős tevékenységet folytatott. A Thumayerek birtokából páratlan jelentőségű dokumentumok kerültek elő: a festésnél használt minták, kontúrrajzok 600 darabból álló sorozata.

8 A mintalapok téma jegy zekéből megítélhető, melyek voltak a legkedveltebb ábrázolások: kétségkívül a Mária-képek, közülük is a mariazelli kegyszoboré. Gyakoriak még a Krisztus születése, a Krisztus a keresztfán a Passió eszközeivel, valamint a Szent Lénárt ábrázolások is. Ezen típusok mindegyikéből a Néprajzi Múzeum is őriz egy-egy darabot. Sandl és Buchers üvegképei a technika szempontjából semmiben sem különböznek a céhes eredetű produktumoktói. Ezek kiindulópontja Augsburg. Legfőbb jellegzetességük, hogy festésmódjukban sohasem nélkülözik a korabeli festészet rafinált megoldásait (erős plaszticitás, színátmenetek, tónusozás). Nem is sorozatban készültek, hanem egyedi darabok, melyektől távol áll a folyamat mechanizálása. Érdekességként mutatjuk be a csoport egyik emlékét, mely Páduai Szent Antalt ábrázolja. A népies jellegű képek legnagyobb része csehszlovákiai huták vidékéről került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Az újabb szakirodalom hutás-műveknek tartja ezeket is, noha már semmiféle speciális üvegtechnikai eljárást nem alkalmaztak rajtuk.

9 Jellegzetesen szériamunkák, melyek a kon túrrajz dekoratív, színátmenetek nélküli kitöltésével készültek, a figurák által szabadon hagyott részeken dekoratív térkitöltő virágdíszítéssel. Stílusuk és keletkezési helyük szerint a téma kutatója három nagy csoportot határol el egymástól. A II., úri. kelet-szlovákiai egységből tudunk a legtöbbet bemutatni. Gyűjtési helyük Árva megye. Kereskedelem útján valóban nagy többségük jutott lengyel területekre, és ez a tény meg is nehezítette a keletkezési hely meghatározását. Az igen magas kvalitású, páratlan lendületes grafikai megoldásokkal és nagyvonalú festőiséggel dolgozó „műhely" jellegzetes színei a mélykék és a cinábervörös. A íháttér színe általában kék, csak néha sötétzöld vagy fehér. A drapériák és virágok színe a