Festett táblák 1526–1825 – A Magyar Népművészet Évszázadai I. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1968)
rendelésre dolgozókkal, sőt talán maguk is végeztek ilyen munkát. Miskolcon azonban 1791-ben már formálisan szétvált a magyar asztalosok és német asztalosok céhe: az első a később már kizárólag parasztemberek számára festett bútort, „népművészetet" előállító „vásározó asztalosok", „virágozó asztalosok" elődje, a másik a leendő polgári műbútor-asztalosok őse. Ezzel ott is vagyunk a festett templommennyezeteknél. Kiállításuk a magyar népművészet múltját és rétegeit elemző tárlatsorozat elején nem valamely néprajzi kisajátító szándékkal történik, mintha a rendezők el akarnák vitatni őket a művészettörténettől, az iparművészet történetétől. Minél mélyebbre nyúlunk a népművészet múltjába, a fent mondottak éppen ezt kívánják érzékeltetni, etnográfus és művészettörténész feladatai egyre szorosabban összefonódnak. A temptommemnyezetelkről viszont nem mondhat le az etnográfus sem, ha a paraszti művészi ízlés és művészi alkotótevékenység alakulását kívánja rekonstruálni. Itt közben azonban még egy elfogultságot fel kell oldani, amit a népművészet múlt századi virágkorának kizárólagos figyelembevétele okozhat. A múlt századi példák nyomán azt hihetnénk, hogy a népművészet csupán a saját lakás, a parádés szoba, a házi felszerelés, a saját öltözet darabjainak díszes megformálását jelenti. Ha az ízlést a közösség alakítja is, maguk a „műtárgyaik" individuális „gyűjteményekben" fordulnak elő, mint mondjuk a németalföldi gazdag polgároknál. A múlt században, kivált a század második felében valóban nem szívderítő, amit a faluk, mezővárosok, mint közösségek, mint mecénások hoztak létre. A múlt század végén tömegesein épült falusi községházák például szinte kivétel nélkül elbizonytalanodott „hivatalos" stílusukkal a községi önkormányzatok egyre vérszegényebbé, bürokratikusabbá válásáról tanúskodnak. Ez azonban nem jogosít fel, hogy régebbi korokban is csak a parasztemberek saját házukban tartott egyéni használati tárgyai közt keressük művészi igényeik meg-