Festett táblák 1526–1825 – A Magyar Népművészet Évszázadai I. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1968)
Magyarókereke 1748 Tótkomlós 1872 Kalotaszeg 1817 A mennyezetek virágait maguk az egyházaik is alkalmazták bútorokra, például készíttettek ládákat a templomi edényeik számára. Ilyen a tolcsvai egyház szép, festett ládája, a Református Egyház sárospataki gyűjteményében. További összekötő kapcsot jelentettek az erődtemplomokbain, a festett mennyezetektől néha csíak pár lépésre elhelyezett „templomi ládák", immár egyes parasztcsaládok tulajdonában.. A XVIII. század végén például a székelyderzsi templomerődről olvassuk, hogy ott „a dersi kommunitasban lakó emberek magok szabott rendek szerént tartják gabonás szuszék jókat, az ezeken felyül lévő gerendákon pedig ládájokat". 1887-ben Huszka József még többet lerajzolt belőlük, ezek nagyvonalú ornamentikájukká!, a fülkébe illesztett csokrokkal, virágtöveikkei közeli rokonai a templomi munkáknak. Templomi mennyezet-tábláik a dolgok természetes rendje szerint templomokban — vagy múzeumokban — vannak beépítve, templomhajók és nagy termek mennyezetére kell a nézőnek feltekintenie hozzájuk. Az a tény, hogy tucatnyi templomból mennyezet-táblákat tudunk e kiállításion felsorakoztatni, s abba a látószögbe beállítani, ahogy a táblaképek szoktak függeni múzeumok falán — félig-meddig szintén „természetellenes" körülményeknek köszönhető, annak, hogy a Néprajzi Múzeumnak nincs megfelelő épülete, ahol anyagát kiállíthatná és helyhiánynyal küzdő más gyűjtemények is tartanak raktárukban templomi mennyezeteket. A kiállításon bemutatott mennyezetek, templomi berendezések a lehetőségeik adottságaihoz igazodva is nagy korszakot fognak ált, és több jelentős műhelyt, iskolát, mestert képviselnek, összesen tizenöt templom berendezéséből állíthattunk ki részleteket, ezek közül kettő dunántúli, három alföldi, öt a Felföldről és az Alföld északi pereméről származálk, öt további Erdélyiből. Időben első alz ádámosi mennyezet. A középkor és az újkor határán áll, gótikus és renaissance elemeket egyesít, vegyít és virágos tábláin jellegzetesen népi hangot is megszólaltat. Erdélyben, „a mennyezetfestés igazi hazájában"
