Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Szabó Balás: A verebi Végh-család a székesfehérvári Szent István Kiály Múzeumban őrzött kottagyűjteménye
S^abó Balázs: A verebi Végh-család a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött kottagyűjteménye túlélt része az 1949-ben Végh Endrétől és fiától, Végh Lászlótól elkobzott egyéb vagyontárgyakkal együtt 1950-ben a Gyűrüsaljai Állami Gazdaságba, majd innen a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba került. A családi hagyaték további jelentős hányadát Végh Gyula bozsoki kastélyában őrizte: ez az anyag 1951-ben bekövetkezett halála után a szombathelyi Savaria Múzeumba és a keszthelyi Helikon Múzeum könyvtárába vándorolt, egy részét 1956 tavaszán innen az Országos Széchenyi Könyvtárba szállították.19 A Vas Megyei Levéltár történész-levéltárosa, Baj zik Zsolt szerint Végh Gyula bozsoki könyvtárának kottái feltehetően szintén Verébről származtak. E könyvtár jegyzéke jelenleg az OSZK-ban található: kérdéses azonban, hogy a kották megvannak-e még, vagy 1956-ban megsemmisültek, amikor az Országos Levéltárban őrzött Végh Gyula-hagyaték egy belövés következtében nagyrészt elégett.20 A keszthelyi és a szombathelyi múzeumok munkatársai egyik helyen sem leltek Verébről érkezett zeneművek nyomára.21 Az OSZK zeneműtárában őrzött Végh-letét kizárólag Végh János műveit, a nyomtatott kiadásokat nem számolva összesen 14 dalt, a Der Phönix című melodrámát, két zongoradarabot és a Tompa Mihály költeménye nyomán keletkezett Fent és alant énekes szólónégyesének, valamint a kórus és a zenekar vonósszólamainak anyagát tartalmazza.22 Ugyanitt található továbbá egy mappa, melyben két Végh János nevével jelzett dal mellett Mozart- és Beethoven-művek zongoraátiratai mellett több ismeretlen szerzőtől származó dal és ellenpont-gyakorlat is felbukkan (utóbbiak közül különösen is figyelemre méltó az „Édes baba” — e-desz-b-a-b-a — témára 1939. XII. 25-i datálással komponált fugato.) Zongoradarabok (Menüettek., egy Scherzo, egy Variááók), számos műkezdemény, valamint egy vonósnégyes-tétel is része e konglomerátumnak. E művek azonban már keletkezésük dátuma alapján (1933 / 1934 / 1936 / 1937 / 1947. II. 22. / 1950. X. 16.) sem lehetnek Végh János kompozíciói; szerkesztésük kevéssé képzett zeneszerzőre utal: meglehetősen ügyeden harmóniakezelés és szólamvezetés jellemzi őket. A kézírás erősen feltűnő megromlása is az Iparművészeti Múzeum későbbi igazgatóját, a tragikus sorsú festőművészt, Végh Gyulát valószínűsíti szerzőjükként, aki „saját bevallása szerint maga is komponálgatott néha, titokban, különösen az utolsó évek magánjában23 Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a Végh-család a 2. világháború kataklizmáját átvészelt kotta-öröksége legnagyobb részben a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményében található, melyről Bárdos Kornél városmonográfia-sorozatának Székesfehérvárral foglalkozó kötetében, a Vavrinecz Veronika által összeállított, elsősorban a székesegyház kottatárán alapuló A művek tematikus jegyzéke fejezet bevezetésében a következő fontos megállapítás olvasható: „Igen gazdag kottaállományt őriz, az István Király Múzeum. Ezaz^O-es években került hozzájuk. Átvizsgálásuk alapján állítható, hogy igazoltan fehérvári eredetű kottát nem tartalmaz — a megye különböző helyeiről, elsősorban kastélyokból származó kottákból áll. így ezek nem kerültek bejelen listánkba,”24 Tehát a gyűjtemény más zenekedvelő arisztokrata családok hagyatékát is magába foglalja, ekként a Végh-vonatkozású anyag jelen pillanatban egyéb repertóriumokkal keveredik össze. A gyűjtemény rendezése, katalogizálása, valamint a különböző könyvtári jelzetek értelmezése alapján az egyértelműen Verébről származó kották elkülönítése a következő kutatási fázis feladata lesz. A kereken 50 dobozban elhelyezett zeneművek Vavrinecz Veronika által készített jegyzéke Abt-tól Zumsteeg-ig 425 zeneszerzőt vonultat fel ABC-sorrendben, mellettük több kolligátum is helyet kapott (operarészletekkel, kamarazenei darabokkal, zongorakíséretes dalokkal stb.). Sajnos a jó állapotban lévő kották mellett rengeteg a csonka, megromlott állagú, vagy egyenesen használhatatlan példány, a kamarazenei és zenekari darabok esetében sok esetben hiányosak a szólamok. A jelentős mesterek, mint Johann Sebastian és Carl Philipp Emanuel Bach, Beethoven, Brahms, Chopin, Grieg, Händel, Haydn, Liszt, Mendelssohn, Mozart, Pergolesi, Schubert, Schumann, Richard Strauss, Verdi, Wagner mellett számos, elsősorban az operatörténetből ismert komponista képviselteti magát (Benda, Bellini, Boieldieu, Cherubini, Cimarosa, Donizetti, Flotow, Gounod, Grétry, Halévy, Hérold, Mascagni, Meyerbeer, Paisiello, Rossini, Salieri, Spontini és Weber). Heinrich Dorn és Josef Eisner (Schumann és Chopin tanárai), Albrechtsberger és Boccherini, Bülow, Clementi és Czerny, Dittersdorf és Gade, Michael Haydn és Hummel, Martini és Moszkowski, Rubinstein és Spohr, Stradella és Johann Strauss, Saint-Saëns és Viotti mellett a kismester kategóriájába sorolható zeneszerzők is megjelennek: a „felülreprezentált” George Onslow vagy Ignaz Pleyel népszerűsége felett alaposan eljárt az idő. Dobszay László Magyar 19 LIPHTAY 2009,105. 20 E helyen köszönöm meg Bajzik Zsolt történész-levéltáros szíves felvilágosítását. 21 E helyen köszönöm meg Hargitainé Vári Éva (Keszthely) és Kelbert Krisztina (Szombathely) muzeológusok szíves segítségét. 22 A további kutatásnak feltétlenül ki kell terjeszkednie majd annak vizsgálatára, hogy az említett Végh János-kották több kéztől származnak, tehát csak néhány autentikus kézirattal lehet számolni közöttük. 23 BAJZIK 2001, 17: 10. lábjegyzet. 24 BÁRDOS 1993, 286. 129
