Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Szabó Balás: A verebi Végh-család a székesfehérvári Szent István Kiály Múzeumban őrzött kottagyűjteménye

S^abó balais: A verebi Végh-család a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött kottagyűjteménye

zenetörténete, a ,jó nevű soproni komponista, Grill Ferenc kamaraműveit’ emeli ki a gyűjteményből:25 a Vavrinecz-jegyzék több vonósnégyest sorol fel tőle, sajnos hiányos szólamokkal.26

A magyar zenetörténethez Liszt, Erkel, Robert Volkmann, Goldmark Károly, Hubay Jenő, Michalovich Ödön, Állaga Géza, Georg Lickl, Spech János, Adler György, Fáy István, Ruzitska Ignác, a nótaszerző Balázs Árpád és Zerkovitz Béla művei kapcsolhatók, másokéi mellett. A repertoár zenei értéke hullámzó: a Dante-szimfóniaV égjijános által készített (hiányos) átirata, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László részletei éppúgy megtalálhatók közöttük, mint Pecsenyánszky János az Elválás végperczçi — Magyar csárdás zongorára című tánctétele („Közkedvességgeljátzák Patikárus testvérek. Pesten, 1853.”) és Palotásy Gyula (címlapján „Klökner Péter/Klökner Ede könyv és zeneműkereskedése Székesfehérvárott’ bélyegzővel ellátott) A fenelányok spanyol indulója című szalondarabja.

A műfaj-skála az operától és egyházzenei daraboktól a szimfónián és versenyművön át a legkülönbözőbb apparátust igénylő kamaraművekig, a zongorakíséretes dalig és etűdökig ível. A fuvoladarabok mindazonáltal vélhetően Végh-vonatkozásúak (Végh [III.] Ignácot kora „legjelesebb flautistájának” tartották): például Dorn G-dúrfuvolaversenye, Rösler-Rosetti két fuvolakoncertje, Franz Krommer fuvolaversenyei, Mozart fuvolanégyesei, Reicha négy fuvolára szánt szonátája vagy Devienne, Köhler és Schneider fuvoladarabjai tartoznak ide. A kottatartóra feltehetően Johann George Tromlitz 1800- ban Lipcsében megjelent nagy fuvolaiskolája is gyakorta felkerült. Az említett fuvolaversenyek (s velük együtt Rodolphe Kreutzer két hegedűversenye) teljes vagy majdnem teljes zenekari anyagukkal lelhetőek fel a gyűjteményben.

A verebi rezidencián működött jeles muzsikusok művei nagy valószínűséggel szintén a családi hagyaték részei. Fusz János op. 5 sorszámú „Végh Ignácnak, Vereb urának” ajánlott fuvolanégyesével szerepel a kottatárban,27 őt az „udvari hangász compositor, hornista és klavíristd’ Nisle-fivérek közül János Qohannes) kilenc bizonyítható és két kétséges hitelességű művel követi. Kiemelkedik közülük az olasz nyelvű dedikációval Végh Ignácnak ajánlott E’Eremita nell’isola Formentera című, Kotzebue nyomán komponált opera partitúrája, melynek énekes és részben zenekari szólamai is megtalálhatóak az anyagban. Az Étienne Franz név mögött a koncertmester Stephan Franz rejtőzik: Bécsben megjelent, op. 1 számú C-dúr fuvolanégyesének ajánlása szintén Végh Ignácnak szól.28

A Végh-együttes magas művészi színvonalát a szakirodalom általában egy ünnepi eseményen való közreműködésükkel látja igazoltnak: 1805. április 1-én a verebi színház avatásán Mozart Varázsfuvolája hangzott fel előadásukban.29 Tamino szerepét a már említett felső-ausztriai származású, 1807-ig Budán élő tenorista, karmester, zeneszerző Franz Roser énekelte,30 aki 1808—1810 között tevékenykedett a zenekar karmestereként.31 Roser nem kevesebb, mint 18 művel képviselteti magát a gyűjteményben, közöttük két kéziratos misével, egy kéziratos Fantum ergoval, és egy Offertoriummal (Surrexit Christus), utóbbi végén a „Vereb den 28. März 1807. Roset’ bejegyzés olvasható.32 A legnagyobb szabású kompozíció egy egyfelvonásos Singspiel, Der chinesische Wunderhut címmű, végén datálással: „Pesth am 19. Jully 1807. F Rosed’, s egy érdekes megjegyzéssel: ,yAufgeführt am 30. Julius 1807 als am Forabend der Nahmensfeste der hoch... gebohrnen Herrn Ignaz de Végh in Vereb.”33 (1—2. kép). E dátumok és ajánlások tanúsága szerint Roser már 1808 (tehát tényleges szolgálatának kezdete) előtt aktív kapcsolatban lehetett a Végh-családdal. Három kantáta, közöttük egy hat tételes névnapi köszöntő, s egy 1806-ban Schiller versére készült Cantate an die Freude kér további figyelmet — hiszen utóbbi esetében egy anyagában sajnos nagyon hiányos Örömódáról van szó, 18 esztendővel Beethoven 9. szimfóniajának bemutatója előtt! Nyitányok, egy induló, egy négykezes szonáta, négy Magyar vonósnégyesre folytatja a Roser-repertoárt34 (3. kép).

Székesfehérvár zenetörténetének kapcsán különleges figyelmet érdemel továbbá a Die beyden Füchsen című opera egy témájára, fuvolanégyesre írott variációsorozat, melyek címlapján „WeissenbourgimJänner 1805” megjegyzés olvasható. Az Ouverture pour grand Orchester címlapján ugyancsak a „StuhlWeissenbourg 1805.” datálás áll (4—5. kép). Stuhlweissenburg — vagyis Székesfehérvár: ezek szerint 1805 elején Roser a városban tartózkodott. E tartózkodás legvalószínűbb oka a verebi Varázsfuvola-píoáukcióta való felkészülés lehetett — Major Ervin szerint ugyanakkor az előadás helyszíne Székes25 DOBSZAY 1984, 219.

26 A Kalló Zsolt hegedűművész művészeti vezetésével működő Authentic Quartet — a székesfehérvári Lánczos-Szekfű Alapítvány támogatásával - több darabot is megszólaltatott hangversenyeken, s a Hungarotonnál összesen hat CD-lemezt készített a kottatárban található művekből. E lemezeken Végh János vonósnégyesei (2013) mellett Joseph Wölfl op. 4 kvartettjei (2008), Franz Krommer op. 7 három vonósnégyese (2009), Werner és Albrechtsberger fúgái (2010), Emanuel Aloys Förster op. 21 három vonósnégyese (2011) és Ignace Joseph Pleyel op. 41 és op. 42 sorozatának két-két kvartettje (2015) hallhatók előadásukban. Az Authentic Quartet felvételeivel kapcsolatban e helyen köszönöm meg az együttes tagja, Rác Gábor brácsaművész szíves felvilágosítását.

27 A nyomtatott kiadás címlapját Id. LIPHTAY 2009, 58.

28 LIPHTAY 2009, 60. Dobszay László e művet tévesen tartja vonósnégyesnek, vö. DOBSZAY 1984, 219. Az említettek mellett a családdal szoros kapcsolatban nem lévő muzsikusok is szívesen ajánlottak műveket a Végh-família tagjainak: a kottatárban többek között Gubics, Heberle, Menner, Pixis, Spech, Tost dedikált darabjai lelhetőek fel, vö. SAS 2017, 241.

29 DAKÓ - VITEK 2003, 200; LIPHTAY 2009, 60.

30 MAJOR 1967,32,248.

31 DAKÓ - VITEK 2003, 200; LIPHTAY 2009, 60.

32 E művek nem azonosak a székesfehérvári székesegyházi kottatárban található Roser-darabokkal, vö. BÁRDOS 1993, 400.

33 SAS 2017, 242.

34 SAS 2017, 241.

130