Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Király Péter: Rezidenciális zeneélet a 17. századi Magyarországon
Király Péter: Rezidenciális zeneélet a 17. századi Magyarországon uradalmi jószágigazgató feladatkörben is dolgozott („Verwalter beim Herrschaftsverwalter”).36 Az 1722-től az együttest vezető Johann Georg Thonner basszus megelőzően, de később is, egyben a kismartoni számvevőség is alkalmazta.37 Esterházy Pál idején a kismartoni kastély iskolamesterei részben a zenészek közül kerültek ki: 1687. október 1-jén Johann Georg Prandtner énekes és egyházi zenészt, a kastélykápolna templomszolgáját (Kapelldiener) nevezte ki Esterházy iskolamesternek.38 1688-ban Johann Georg Hörger orgonista, 1703-ban pedig Johann Adam Graf orgonista látta el ezt a feladatot,39 1706—1713 között Franz Anton Payr basszista volt „Schloß Schulmeister“ és „Capelldiener”, valamint 1727. augusztusától egyben városi orgonista.40 Ugyancsak iskolamesterként működött a halála évében az 1713-ban pestisben elhunyt Hieronimus Hölzl zenész.41 Ez a gyakorlat, a kismartoni udvari zenészeknek iskolamesterként való alkalmazása Esterházy Pál utódai alatt is folytatódott.42 Figyelmet érdemel, hogy a kettős fogalkoztatottságúakat a zenélés mellett többnyire olyanféle értelmiségi munkakörökben alkalmazták, ami eleve bizonyos tanultságot igényelt: német titkár, számvevőségi írnok/titkár, jószágigazgató, iskolamester. Noha nem gondolhatjuk, hogy ők mind magasabb végzettséggel rendelkeztek, de tény, a 17. századi magyarországi rezidenciális zenészek között egyetemet jártakra is bukkanhatunk. A legkésőbb 1660 őszétől Nádasdy által alkalmazott karinthiai Gregor Sima énekes hivatalnoki tevékenységéről ugyan nem tudunk ma, de dokumentált, hogy korábban elvégezte a grazi egyetemet.43 Feltehetőeg ugyanez igaz Nádasdy egy másik zenészére, az 1661-ben adatolt Johann Baptista Ludwigra is, hiszen egy egyező nevű - ráadásul Gregor Sima földije — megtalálható a grazi egyetemi matrikulában.44 Ugyancsak egyetemen tanult a kismartoni iskolamester Andreas Hörger fia, a már említett orgonista és iskolamester, Johann Georg Hörger, aki Magister der Freien Künste und Philosophie címmel büszkélkedhetett.45 A hozzánk érkezett zenészeket illetően tanulságos annak feltárása, hogy milyen családi környezetből származtak. Erre vonatkozóan ismét csak Esterházy Pál udvara szolgáltatja a legtöbb információt. Némelyik zenészének szülője — mai fogalmak szerint — értelmiségi volt: Franz Schmidtbaur apja Obernzell/Haffnerzellben majd Kirchbergben kisvárosi iskolamester és orgonista, mindhárom felnőtt kort megért fia zenész lett.46 Egyetemi végzettséggel rendelkezett Johann Georg Hörger apja, a Wiener Neustadtól nyugatra lévő Leobenből származó Andreas Hörger, egy leobeni sebészorvos, Michael Hörger fia. Andreas Hörger Kismartonban városi iskolamester volt, majd idővel beválasztották a városi tanácsba és 1689-ben valamint 1694-ben a ellátta a királybíró tisztjét is.47 A felsőausztriai Steyr város közelében lévő Garstenből származó Johannes Conradt Reidter/Reider trombitás apjának a foglakozása a házasságkötéskor Kan^leischreiber volt,48 feltehetőleg a helyi benedekrendi kolostor alkalmazta jegyzőként. Az Esterházy-zenészek felmenői között kimutathatók városi polgárok is. Az 1686-1708 között dokumentált Philipp Gstettner/Gstöttner (Stödtner, Stettner, Stötter stb.), trombitás és dobos49 régi kismartoni kereskedőcsaládból származott, ennek tagjai között bíró és városi pénztárnok is akadt.50 A felsőausztriai Wels melletti Lambach-ból származó Hans Michael Puechschachermayr apja Michael Puechschachermayr foglalkozását tekintve Conventdienervolt (vsz. a helyi bencés kolostor szolgálatában állt), míg nagyapja, Michael Puechschachermayr szabó volt.51 Mathias Pollerman apja sopronnyéki (Neckenmarkt, Ausztria) polgár az 1669-ben felvett hagyatékjegyzéke szerint rendelkezett némi ingadan-36 PRATL 2009, 28: 28. jegyzet 37 HÁRICH 1946-1948, VI. 44; TANK 1981,135; PRATL 2009,39. 38 DREO 1971, 89; TANK 1981, 60; PRATL 2009, 28: 27. jegyzet 39 PRATL 2009,28, 31. 40 OSZK, Acta Musicalia 376, 375, 3940; PRATL - SCHECK 2004, 20; PRATL 2009, 32,40; HÁRICH 1946-1948, VI. 24. 41 HÁRICH 1946-1948, VI. 29; PRATL 2009, 36 42 PRATL 2009, 36. 43 MATRIKEL GRAZ 1980, 298: Nr. 865. Uo. 207: 2218 „Georg [!] Sima, Carniolus Locopolitanus, ex Caesar. Ferdinandaeo ”, „Gregorius Sima, Carniolus Stainensis, Logicus, musicus, ingressus Anno 1656 in octohri”. Sima a matrikulában szereplő későbbi — eddig meg nem erősített — megjegyzés szerint Kismartonban halt meg: „Obiit Anno 1665 in Eysenstatt, áuis". 44 MATRIKEL GRAZ 1980, 93: Nr. 34., 197: Nr. 1950. (megismételve 201 : Nr. 2055.) 292: Nr. 758. 45 PRICKLER 1998,191. és uo. 6. j. 46 A középső fiú Johann Carl 1682 és 1711 között a bécsi Hofkapelle megbecsült viola da gamba játékosa volt, Ferdinand a legfiatalabb Esterházy Pált szolgálta, de 1686-ban fiatalon, 28 évesen Kismartonban elhunyt (KIRÁLY 2018,126—141). 47 A kismartoni Hörger család tagja között volt szobrász (Franz és Anton), bíró és plébános. Ld. CSATKAI 1931, 23; PRICKLER 1998, 191; 2000, 41—43. 48 Garstein, Pfarre, Taufbuch (1656—1670) 194: uo.: Trauungsbuch (1635-1665) 304; A tanulmányhoz felhasznált osztrák anyakönyvek interneten elérhetők az alábbi oldalról: data.matricula-online.eu/de/bestande/ (Utolsó letöltés: 2018. augusztus 9.) 49 HÁRICH 1929b, 59; 1946-1948, III. 40, 45. 50 PRICKLER 2013, 176: 759. jegyzet: Johannes Stettner kereskedő, 1660/1662 városi kamarás; Georg Stettner kereskedő uo., meghalt 1662; Johann Ehrenreich Stettner, kereskedő, 1666 és 1680 bíró. 51 Lambach, Pfarre, Taufbuch 1662—1705.: 1680. szeptember 11-én született. Uo. Trauungsbuch 1662—1729. 86
