Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál

Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből) Kolo2sváry Pál intendánsként a felhalmozott deficit miatt már 1820-ban látta az anyagi bukás előjeleit. Kimutatta, hogy az éves fenntartáshoz 12 ezer forint kell, a színházi bevételek viszont csupán évi 4200 forintot hozhatnak. Az összegek közötti különbséget időről időre adakozásból próbálták pótolni (pl. 1820-ban így 7600 forint jött be), ebből biztos fenntartás viszont nem származhatott.139 Az 1820-as számvetés eredményeként három irányban tettek kísérletet a válságkezelésre. Egyrészt nagyrégiós ösz­­szefogásra (színi kerület létrehozására), másrészt az eredeti elképzelésből fakadóan az országos színpártolás, a Nemzeti Színház létrehozásának segítésére, harmadrészt pedig 1821—22-ben énekes színházi társulattá való átalakításra. Színi kerületi kísérlet Az 1820-as számvetés eredményeként kísérletet tettek a dunántúli megyék támogatásának megszerzésére. December 11-i hosszabb jelentésében maga Kolozsváry Pál hívta fel a dunántúli kerületbeli megyéket arra, hogy „ajátéksaim intéseteknek állandófenntartására nézye, ezen nemes megyével kezetfogjanak és hazafiúi adakozásukkal a% intézetet és annak egyetlenegy fő czjlját, az anyai nyelv pallérozását és terjesztését elősegítsék”.14° A megyék adakozása ebben az évben megsegítette a fehérváriakat, de a következő évekre elapadt a támogatás. A társulat fenntartására tehát ebben az időben a kerületi szervezés még nem volt alkalmas, de már mutatkoztak együttműködések: Pest-Buda, Baranya és Pozsony megye,141 majd Füred vonatkozásában. (A Délvidék városainak összefogására is történt kísérlet 1827-ben, de ez sem állandósult.142) A megyei támogatott időszak után a vándorlás útjára lépő társulat a Dunántúlt járta Komlóssi vezetésével. A Du­nántúli Színjátszó Társaság név alatt szerepelve fejleszteni, új műfajokat bevezetni nem tudtak, lényegében a fehérvári repertoárt vitték tovább. A balatonfüredi nyári színház építésével 1831 után nyári előadásaikat, folytatva a fehérvári min­tát, ide szervezték, egyébként változó sikerrel, és egyre kiüresedő tartalommal járták a Dunántúl megszokott útvonalait 1828 és 1834 között. 1833-ban ez a társulat jutott el a pozsonyi diétára. Az állandó hajlékért Kolozsváry intendatúrája idejében tovább szűkültek az országos megoldás lehetőségei. 1812 és 1825 között nem is hívtak össze diétát, változást majd csak a reformországgyűlések hoznak, ezek közül is érdemben és közvetlenül csak 1836-ban. Az állandó színház szükségessége, felépítése és fenntartása a Fejér megyei követutasításokban megjelent, s az országos megoldást az udvar színházi látogatásain, valamint a diétákon (a fehérváriak 1825-ben, a dunántúliak 1833-ban) is képviselni igyekeztek.143 Ez a cél talán éppen az 1824-es füredi nádori látogatás, illetve a következő évi pozsonyi vendégjáték támogatá­sa volt. Könyves Máté is azt vélelmezte, hogy az országgyűlésen való szerepléssel a magyar színházügy révbe érhet, országos fenntartást és védelmet kaphat. Játékszjni Koszorújában 1824-re vonatkozóan így írta le a társulat reményeit: „Tekintetes nemes Székes Fehérvár nagy lelkű nemes Hazafiai megfeleltek kötelességüknek hét esztendeig — az Intézet az országgyűlésén lehető meg alapítását várván, az} fenntartották.”144 Ebben a reményben 1825-ben a társulat régi nevét megtartva Fejér megye támogatásával készült a pozsonyi vendégjátékra. A megyei fenntartás eddigre megszűnt, ez a mozzanat azonban azt mu­tatja, hogy a szervezeti és az erkölcsi támogatás nem. Az 1824. évi pesti és füredi vendégszereplést, de még a pozsonyi vendégjátékot is a megye szervezte, sőt formálisan a pozsonyi szerepléskor is Kolozsváryt nevezték még intendánsnak (gyakorlatilag már Papp Gábor vezette a csapatot). Fontos megfigyelés ezzel kapcsolatban a társulat akkori súgójától, Könyves Mátétól (1780-1866), hogy „a legnevezetesebb tagokból nagy társaságot gyűjtöttek egybe...az} vévén fő irányul, hogy ...azilly jeles tagokból összeállított Társaság a nemzet egybegyűlt képviselői kívánságának inkább megfelelhet’’,145 Könyves Máté,146 aki ebben az írásában összefoglalja a magyar nyelvű színjátszás történetét, a diétái vendégjátékkal kapcsolatban hozza a szereplők névsorát is (a Fehérvárról ismert nevek mellett Balogét, Megyeriét, vagy az akkor gyerekszereplő Balog Nináét is, akiből Lendvayné Flivatal Anikóként a következő korszak híres primadonnája lesz147). A fényes ünnepségek lezajlottak, de nem hozták meg sem az országos színpártolás országgyűlési döntését (a fel­iratba belefoglalták, döntés azonban nem született), sem pedig a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság anyagi sikerét. A Pozsonyban töltött hónap alatt a társulat legjobb műsorából 26 előadást tartott.148 Olyan hatalmas bérleti díjat 139 KERÉNYI 1979,122. 140 CSUKLY 1965,63. 141 SZÉKELY 1990,153. 142 SZÉKELY 1990,196. 143 SZÉKELY 1990,125. 144 KÖNYVES 1834,46. 145 KÖNYVES 1834,47. 146 GYÖRGY é.n. III-XXX. 147 KERÉNYI 2010,139-144. 148 CSUKLY 1965, 64. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom