Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
í Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből) követelt tőlük azonban a színház bérlője, hogy azt nem tudták kitermelni. Az anyagi katasztrófától a diéta alsó- és felsőtáblájának bérletváltó támogatása mentette meg az alkalmi társulatot.149 A zenés színház kísérlete A zenés színház kialakításának terve az 1820. év végi jelentésben határozott körvonalat nyert. Kolozsváry intendáns ekkor a dunántúli megyék támogatását kifejezetten ebből a célból kérte. ,JSIem elég, bogy az intést csak úgy, mint vagyon fenntartassék, hanem szükséges aytjó eredeti munkák készítésével, énekes játékok előadásával tökéletesebbé tenni, éspedig — mivel az énekeseket gyermekségüktőlfogva tanítani és oktatni kell— sok költséget kíván.”150 Kolozsváry jól látta az összefüggéseket: a zenés darabokért több belépti díjat megadnak, tovább játszható és biztosan megtölti a termet a közönség, de kiállítása, s főként a profi énekesek szerződtetése sokkal drágább. Déryné szerződtetése alkalmas lépésnek látszott. Tudjuk, ismerték a színésznő képességeit és az általa népszerűsített énekes játék közönségvonzó hatását is. Komlóssi miskolci szereplései kapcsán így írt róla: „miskolci társulatnak valódi dísze, mondhatom kincse volt. Neki sokat, felette sokat köszönhet a magyar színészet.”151 152 153 Az első lépést, Déryné szerződtetését ezért tették meg. Déryné azonban az énekes fellépések mellett mindenféle szerepet köteles volt eljátszani, senki nem tudta tehát, hogy az első lépés után lesz-e következő. Déryné nem szerette Fehérvárt: unalmasnak találta, és itt betegeskedett is. Timiékiratailnxv azt viszont készséggel elismeri, hogy „Székesfehérvárottjól rendezett társulat működött már több idő ótcT F1 Sok helyen megemlékezik Kolozsváry Pálról: akit „a vármegye választott’ a Fehérváron megalapított színtársulat mellé intendánsnak, s akit „isten áldott, jó embernek”^ ismert. Az opera a korszak legsikeresebb, legnépszerűbb műfaja volt, s annak legnagyobb csillaga éppen Déryné. Mi sem lett volna tehát természetesebb, hogy ide érkezésekor rögtön operát akart játszani. Az énekesek azonban hiányoztak: nem volt férfi-énekes, és több énekesnő sem. A korban szokásos számítás szerint szoprán, tenor és basszus hangfajból 2-2, altból és baritonból 1-1 énekes kellett volna.154 Egyelőre tehát maradt az áriák előadása, az énekes-betétes vegyes műsorok, a quodlibetek, és a nagy szerep legfeljebb a Csörgő sapka lehetett, amint az 1819-es vendégjátékon is az volt. „kassánként aztán mégiscsak hébe-korba adtunk egy-egy operácskát, de legtöbbnyire: Tündérkastélyt, egyveleget, s több egyes áriákat, duetteket adhattunk.”155 (Hirschfeld Tündérkastély Magyarországon című darabjában Marcsa szerepe Déryné leghíresebb alakításai közé tartozott.) Az együttes számlái között ebben az időben jelent meg a muzsika tanító bére, illetve a Falusi borbély című énekes játék partitúráinak másolását igazoló számadás.156 Schenk-Schmidt zenés játékát kétszer adták, kétszer Déryné híres szerepét, a Svájci családot (Castelli), egyszer a Tündérkastélyt, egyszer a Csörgő sapkát. Három estét quodlibetként, egyet pedig (Láng Adám vendégszereplésével) „muzsikális estvéli időtöltésként’ hirdettek.15' Déryné jutalomjátékul is egy quodübetet kért: 1821. október 23-án Murányi Zsigmond egyfelvonásosa után került erre sor.158 Kiemelkedő bevételt Déryné október 21-ei Svájci család előadása ért el.159 1822-ben a társulat már 5 énekes játékot és 8 melodrámát adott elő.160 161 Déryné neve 1822. március 10-én fordul elő utoljára a színlapon (Bauerle: Tettetett Catalani)}bx Eddig kiemelt pimadonnai fizetéssel, 100 ft-tal szerződtették.162 A helyzet csak akkor fordult jobbra a fehérvári társulatnál, amikor télre szokás szerint Pécsre, vendégszereplésre utaztak: ott volt zenés társulat, annak énekes tagjaival együtt már „nagyobbszerű daljátékokat' is adhattak, „itt elememben voltak’ — írta a primadonna.163 A vágyott énekes szerepek hiányát jól kipótolta Déryné emlékezetes nagy sikere Pesten. Egy engedélyezett miskolci vendégszereplés után 1822-ben a pesti Német Színház színpadán első magyar énekesnőként aratott fényes sikert a Svájci család (Castelli-Weigle, március 29.), majd Rossini Tankréd(május 17.) című operájában.164 (Miskolci, majd kolozsvári sike149 SZÉKELY 1990, 156. 150 CSUKLY1965,63-64. 151 Idézi: BAYER 1944, 27. 152 DÉRYNÉ 1955,1. 321. 153 DÉRYNÉ 1955,1.322. 154 SZÉKELY 1990,199. 155 DÉRYNÉ 1955,1.351. 156 BÁRDOS 1993,197-198. 157 CENNER 1972,107-110. 158 CENNER 1972,110. 159 BÁRDOS 1993,198. 160 KERÉNYI 1979,128. 161 BAYER 1944, 30. 162 BÁRDOS 1993,197. 163 DÉRYNÉ 1955,1. 356. 164 CENNER 1972, 48; BAYER 1944, 50-54. 59
