Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből) lő, műkedvelőként még játszott ott, utólagos leírása tehát hiteles. vendéglőben volt a megyei urak találkozóhelye, az első emeleti rész aZ WZEfltó lakása A színházterem „hatalmas terem, melynek innenső végében a karzat foglalt helyet, a földszint ülőhelyeknek volt berendezve, egyébként báli terem is volt, míg a mai túlsó végében a színpad, a zsinórpadlás, öltözők voltak.”21 A házingadanban az akkori tulajdonos Szluha Antal 1803-ban építtetett színház- és báltermet,27 28 melyet a Magyar Kurír 1804. februári számában egy álarcos bál leírásában a”táncolok palotájaként” emlegetett. 1803-tól, mint a színházi privilégium birtokosától Szluha Antaltól kellett bérbe venni, aki természetesen ügyelt is privilégiumaira, és tiltakozott, ha az ő tudta nélkül érkezett színész a városba.29 Az 1810-es évektől Szluhától bérelte a város az egész épületet, így a színházterem bérletét is a várossal kötötték ezután.30 (1817-ben a Szluha család eladta az ingadant,31 s az 1837-ben került Bezerédy Miklós tulajdonába.’2) 1813-ban Balog István (1790-1873), a későbbi színi direktor szerint, egyrészt a Rondella rossz állapota, másrészt viszont a fehérvári színpártoló közönség támogatása volt az oka a fehérvári vendégszereplésnek. „menjünk Fehérvárra — írta Balog — ott kész színház van a Pelikánnál, mert ezelőtt néhány évvel a pesti német színész társaság éppen oly céllal ment oda, mint mi most és ott a város csináltatott számokra Theatert, az most is készen áll.!”33 34 A kényszerű helyváltoztatást a Magyar Theatromi Almanach egészen másként, fennköltebben magyarázta: „Fejérvár az hol szerencsés volt a Magyar Társaság az ottani magyarságpan feltalálni a régi magyaroknak igaz nemzeti lelkét' A magyar nyelvű hivatásos színtársulat szervezésének második kísérleteként szokás említeni azt a pesti színtársulatot, melyet 1807—1815 között Kultsár István hozott létre. Kultsár vezetésével érkezett meg Fehérvárra tehát a magyar színpadi szó. A társulat tagjai voltak: Murányi Zsigmond, Déry István, Balog István, Divéky Imre, Kőszegi Alajos, Komlósi Ferenc, Újvári Péter, Németi Ferenc, Jantsó István, Murányiné Lefebre Teréz, Déryné Széppataki Róza, Thellerné Ludvig Borbála, Czagányiné Simonyi Julianna, Böősi Anna. A könyvtáros Nagy János, a súgó Görög István, a karmester Neuherz Antal.35 A társaság 1813. október 21-től 29-ig, tehát mindössze 9 napig tartott előadásokat, összesen 8 darabot adtak elő (pl. Metastasio, Lessing, Iffland és Dugonits András műveit). Az előadások után 122 forint 35 krajcár taksát fizettek a város kasszájába,36 az összeget a szegénypénztár, a kórházalapítvány és az aggok intézete között osztották meg.3 1814-ben három vendégszerepléssel, 47 estén lépett fel itt a pest-budai magyar együttes; teljes társulattal, valamennyi színjátéktípussal.38 Érdekesség, hogy ekkor a benyújtott előadási terv némely darabja nem kapta meg a cenzori engedélyt. A társulattal érkezett egy táncmester is: Ehrenstein János.39 A társulati tagok felsorolása témánk szempontjából fontos, hiszen Déryné (Széppataki Róza 1793—1872) későbbi énekes karrierje miatt tér ide vissza, már férje, Déry István nélkül, ám köztudott, hogy az énekelni is tudó színészek között Déryt szokás úgy emlegetni, mint akire kisebb férfi énekesi szerepeket (baritonként) rá lehetett bízni. (Déry kezelte a jelmeztárat és munkássága egyébként több darab fordítójaként is fontos.) Balog és Komlóssi jelentős színigazgatók lettek, Komlóssit (1797—1860) a jó Shakespeare-fordítók (pl. a Lear király és számos székesfehérvári jelentőséggel bíró alkalmi mű írója40), Balogot pedig az opera szövegkönyv írók között számon tartják. Balog Cserny György című vitézi játékát a mindössze 15 éves Róthkrepf — Mátray — Gábor zenéjével adták elő 1812. november 12-én. Betiltása ellenére, vagy talán éppen ezért jelentős siket aratott.41 Később is, elsősorban tematikája miatt, nagy szerepet játszott a Délvidéken megjelenő vándortársulatok repertoárjában.42 A karmester említése azonban az igazi újság! Hiszen a karmesterhez zenekar is jár. A 18—19. század fordulóján a zenekarok létszáma, hangzása teljesen átalakult, a romantika kívánalmainak megfelelően bonyolult érzelmek kifejezésére is alkalmassá vált, s ezt a folyamatot korszakunkra tetézte be karmester alkalmazása. Az énekes színpadi műfajok romantikus igényű megszólaltatása, a nagyobb énekes-együttesek, a duettek, tercettek, a kar és a szólisták összehangolása szerepét kulcsfontosságúvá tette. Ez még akkor is így volt, ha igazi opera előadására nem vállalkozhatott minden társulat: nyitányok, zenés betétek, közjátékok, kísérő-műsor nélkül a színházi élmény már elképzelhetetlen volt, sikerre nem számíthatott. Viszont igazi zenés színház hiányában is lehetővé vált még alkalmi zenekarral is a zenés betétek, vagy 27 DORMUTH 1936, 13-27. 28 BÁRDOS 1993,175. 29 KÁLLAY 1988, 310. 30 KÁLLAY 1988, 310. 31 BÁRDOS 1993, 200. 32 KÁT.LAY 1988, 310. 33 BALOG é.n. 34 Idézi: LAUSCHMANN 1998a, 29. 35 LAUSCHMANN 1998a, 29; CENNER 1972, 97. 36 KÁLLAY 1988, 306. 37 LAUSCHMANN 1998a, 30. 38 SZÉKELY 1990,149. 39 KÁLLAY 1988, 306-307. 40 SZÉKELY 1990,156. 41 SZÉKELY 1990, 131 ; WALD APFEL 1957, 243. 42 SZÉKET .Y 1990,195,197. 51
