Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből) a népszerű quodlibetek előadása.43 Ugyanakkor zenekar és karmester hiányában alkalmilag az énekes számokkal kiegészített érzemény-játékokat, vagy vitézi játékokat zene nélkül is előadhatták, így jártak el pl. a Metastasio- librettókkal. Az átmeneti helyzetben tipikusnak mondható a quodlibet (szó szerint: ki mit szeret), azaz az „elegyes müsoF, ahol válogatást nyújthattak a színészi gárda legjobb számaiból, sok alkalmi zenével. Igen divatos lett prózai művek utólagosan operává (legtöbbjük persze csupán énekes játék) való átdolgozása. Érdekes, a korabeli színjátszásra és közönségízlésre jellemző karriert járt be Szentjóby Szabó müve. 1813. október 21-én az első fehérvári előadáson mutatták be Szentjóby Szabó László (1767—1795) Mátyás király, vagy a nép syeretetejámborfejedelmek jutalma című darabját. A Rayai és Külföldi Tudósítások szerint prológ vezette be az előadást. Eszerint legelőször lép fel a színtársulat a régi fővárosban azért, „hogy a közönséges mutatványoknak szokatlan gyönyörűségét édes anyai nyelvünkön éreztesse”. Déryné naplójában is megjegyezte, hogy ez volt a pesti társulat első kirándulása. Szentjóby Szabó László színműve Ferenc császár koronázására készült44 45 1792-ben a Kelemen László vezette első magyar színjátszó társaság számára.43 A korban népszerű vitézi játékot szívesen adták elő később is vármegyei ünnepélyeken, a fehérváriak mutatták be 1820-ban Pesten a császárlátogatás előestéjén (1820. szeptember 27.), majd az udvar előtt az 1825-ös pozsonyi országgyűlés alkalmával a császárné koronázása okán. Népszerűségét mutatja, hogy dalművet is készítettek belőle 1834-ben Heinisch József (P-1840), illetve Arnold György (1781—1848) zenéjével.46 Ugyancsak hatása mutatható ki abban, hogy 1820-ban a székesfehérvári gimnázium diákjai, „hatodik oskolabéli’ tanulói műkedvelő előadáson mutatták be a „nemzeti Theatrumban”.47 A fehérvári előadások megtartását adományok tették lehetővé. A Rayai és Külföldi Tudósítások lapjain Kultsár Zlinszky Ignác, Kotsi Horváth József, Magyari Péter és Nagy Elek nevét említi. Ugyancsak dicsérőleg említi meg a ciszterci atyákat. ,JMéltó köszönettel hálálja ayon tisyteletes rendnek szíves indulatját, melynek ay emberi nemyet oktatása hivatalbéli kötelessége lévén, a hayafiságról való példaadást is kedves kötelességének tartotta,”48 Kultsár direktor a magyar nyelvű színészet országos otthona, a jövendő nemzeti színház javára is nyert támogatókat Székesfehérváron. Fejér megye mindezt páholymegváltással támogatta.49 Magyari Kossá Péter és Nagy Ignác neve fordul elő ismét, valamint egy nagyobb adomány, 12 ezer forint erre a célra Pest megyének.50 Magyari Kossá Péter (csákvári főszolgabíró), és Zlinszky Ignác később is lelkes támogatói maradtak a színészet ügyének. A társulat első székesfehérvári költözését is Magyari Kossá Péter főszolgabíró segítette Nyéktől vendéglátással, forsponttal és meleg hangú ajánlólevéllel.51 A társulat egyenlege a székesfehérvári első vendégjáték alatt igen pozitív volt, hiszen a támogatás mellett kevés kiadásuk volt. ,,A syínháyat ingyen kaptuk, ingyen syállásokat rendelének, ingyen forspontot és várva vártak Fehérvárra. .. .igen nagy jövedelmeink voltak — a pesti bukásokat mind kifizette afehérvári jövedelem.” — írta Balog,52 bár tudjuk, hogy a taksát lefizették. Más haszna is volt azonban a fehérvári vendégjátéknak: innen datálódik a színházért rajongó fehérvári közönség pártolása.53 A pestiek a vendégjátékot 1814-ben megismételték. Két alkalommal játszottak itt: április 13-május 24., október 2-december 28. között,54 összesen 47 estén.55 Ezt az évadot Katona József (1791—1830) által (Cenner és Kerényi56 szerint Girzik német drámájából éppen a Kotzebue — 1761—1919 — darab tematikája ellenében) átdolgozott, azaz „magyarított” darabbal kezdték István, magyarok első királya címmel.57 (A darabot, és az 1820-ban itt is színre vitt Jeruzsálem pusztulását az irodalomtörténet a Bánk Bán előképének tartja.58) Legtöbb, 15 alkalommal Kotzbue-darab szerepelt a műsoron, de előadtak egy-egy Shakespeare (1564—1616) (Othello) és Schiller (1759-1805) (Haramiák) drámát is. Hozták a Szentjóby Szabó-darabot, sikerdarabként kétszer is előadták Schikaneder (1751-1812) Csörgő sapka, illetve két részben Balog István: Angyal Bandi című színművét. Az előadott két quodlibet és a Csörgő sapka zenés darab volt, s ugyancsak zenét igényelt valószínűleg az Angyal Bandi és persze az október 8-én előadott balett is.59 A pesti társulat ugyanakkor feloszlóban volt, Czagányiné, Lang Ádám és Balog István ekkor vált meg a társaságtól (Balog elvált feleségétől, Tenkler Erzsébettől is). Balog önálló társulatot alapított, a Dunántúlon vándorolva többször is visszatért Fehérvárra, s 1818-ban is itt tartózkod43 SZÉKELY 1990, 77. 44 LAUSCHMANN 1998a, 29. 45 CENNER 1972,9. 46 SZÉKELY 1990, 216; SZENTJÓBY SZABÓ 2009, 80-81. 47 LAUSCHMANN 1998a, 45-46. 48 Idézi LAUSCHMANN 1998a, 30. 49 CENNER 1972,14. 50 LAUSCHMANN 1899,10. 51 Balog István visszaemlékezéseiből idézi CENNER 1972, 8. 52 BALOG é.n. 53 CENNER 1972,10. 54 CENNER 1972,98-99. 55 SZÉKELY 1990,149. 56 KERÉNYI 1991, 66-69; SZÉKELY 1990,136. 57 CENNER 1972,14. 58 BENEDEK 1963,1.599. 59 CENNER 1972,98-99. 52
