Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Tanulmányok/közlemények - Gelencsér József: Szőlőhegyi kultúra Sárkeresztesen
Gelencsér József: Szőlőhegyi kultúra Sárkeresztesen tapasztaltatott, amiről a község által a m. kir. fóldmivelés ipar és kereskedelmi minisztérium távirati úton értesíttetett”. A minisztérium még aznap Lehoczky Dezső filoxéra felügyelőt küldte ki vizsgálatra, majd rövidesen 60 451. számú határozatával a községet zárlat alá helyezte: „Elsősorban Fejér megye közönségének Székesfehérvárott. A székesfejérvárijárás Pátka és Keresztes község szüleiben a phylloxera jelenléte constatáltatván a rovar elhurczplásának megakadályozása ezé íjából ezennel a következőket rendelem. 1 .A nevezett község határában levő összes szőlőterület (esetleg kertek is, melyekben egyes szőlőtőkék állanak) az 1884. évi 56 944. sz az 1885. évi március hó 27-én rendelettel megállapított székesfejérvári zárlati csoport határain belül zár alá helyeztetik, úgy hogy ezen Zárlati csoport Csór, Inota, Iszka-Szpntgyörgy, Székesfejérvár, Várpalota, Kuti, Polgárdi, Pákozd, Füle, Gut-Tamási, Iszfimér, Aba, Seregélyes, Sár keresztár községek mellett most még Pátka és Keresztes községekre is kiterjesztetik. A zárlat értelmében az említett községek határában levő összes szőlőterületből (esetleg olyan kertekből, amelyekben egyes szőlőtőkék állanak) gyökeres vagy gyökértelen szplővesszp, szőlőnövény, szőlőlevél és általában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa vagy cserjenemű ültetvény, használt duezpk és szőlőkarók, szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyak kivitele Pátka és Keresztes községek határával megnagyobbodott székesfejérvári zárlati csoporton kívül eső községekbe tiltatik. 2 A zár alá helyezett csoport egész területének szőlőtulajdonosai nyilvános kihirdetés útján nem csak ezen tilalmakra, hanem általában a phylloxera veszélyes voltára is figyelmezjetendők. 3 A zár alá helyezett székesfejérvári csoporttal szomszédos községek szőlőtulajdonosai szintén nyilvános kihirdetés útján figyelmeztetendők, hogy a zár alá helyezett csoport községeinek területén foglalkozó szőlőmunkásokat szpleikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek lábbeliökön és ruháikon, de főleg szerszámaikon a sgabad szemmel nem igen látható rovart könnyen elhurczplhatják a még egészséges területre. 4 A jelen rendelet ellen vétők az 1883: XVII. tez értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a közönséget, hogy a tett intézkedésről, nevezetesen a zárlatnak miként történt foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Budapest, 1886. november 4-én. a miniszter helyett” (olvashatatlan aláírás) Az alispán 1886. november 13-án jelentette a miniszternek, hogy a zárlat és tilalom fenntartásáért Keresztes község elöljáróságát, hegypásztorait felelőssé tette, és az ellenőrzésre utasította a járási főszolgabírót. A zárlatot a környező községekben is kihirdették. Ebben az időszakban észlelték először a veszélyt Abán, Fülén, Polgárdiban, Zámolyon, Kápolnásnyéken, Pákozdon és a már említett Pátka községben. 1887 végére Csókakő és Mór is fertőzött lett.58 * A keresztesi kötött talajra telepített szőlőállomány nem tudott ellenállni. 1898-ban a község még mindig csak azt jelenthette az alispánnak, hogy „phylloxera mutatkozik, szjnkéneggelirtatik”c,'> Az állam intézmények felállításával, adókedvezmények biztosításával támogatta a rekonstrukciót. A telepítések Keresztesen is megkezdődtek. 1897-ben jelentették, hogy „szőlők most ültetnek". Az ültetés lassan haladhatott, hiszen 1898- ban újra azt közölték, hogy „nincsenek szőlők”, és 1899-ben is csak azt, hogy „most ültetve”. A felemás helyzetre utalt egy másik tájékoztatás: „Filoxéra már nem mutatkozik, mind kiette a szpllöket, az új szpllök szénkénegezjetnek". 1900-ban már volt szőlő, de mint az 1902. évi jelentés elárulja „csak még kevés". A filoxéra újból „mutatkozik, de szpnkéneggel irtatik ”.60 Az új alanyvesszők, oltványok fajairól, beszerzési helyéről Keresztesre vonatkozó írásos adat nem áll rendelkezésre, így nem ismert, hogy az 1882-től Székesfehérváron kialakított amerikai szőlővesszőtelep alanyvesszőiből, vagy azok beoltott vesszőiből a keresztesiek vettek-e. (Vélhetően igen.) A szakemberek 1884-ben az amerikai alanyok beoltását hárslevelű, fehér és fekete kadarka, nagyburgundi, vörösdinka fajokkal javasolták. 1898-ban azt állapították meg, hogy a telepen sikerrel folyt az amerikai vesszőbe oltott oportó, nagyburgundi, olaszrizling, mézesfehér, ezerjó, szlanka, vörösdinka, bakszőlő termesztése.61 Ehhez képest az előző századfordulón születettek visszaemlékezése szerint Keresztesen az I. világháborút megelőzően a következő fehér szpllök voltak: rizling, hárslevelű, mézes. Mások szerint az említettek mellett a szjankamenka, piros dinka, piros saszja, fehér saszja voltak az akkori szőlők. Saszlát azért ültettek, hogy a szüretelőknek tudjanak adni belőle. Még mások a fehér színű madlét és a nagyszemű tökszpllőt említették. A korai érésű fajok jelenlétét bizonyítja, hogy emlékeztek arra, miszerint kivételesen már jakab napkor (június 25.) szedhették a jakabszpllőt. A többi szőlővel kapcsolatban is mondták.' „Mind korai jó szpllő vót, bőségessen vöt szüretünk, jó borok teremtek”. Tehát a filoxéra előttinél korábban és jól teremtek. A felsorolásból úgy tűnik, hogy maradtak meg a filoxéra előtti fajokból, köszönhetően 58 MNL FML IV. 105.b. Fejér Vármegye Alispánjának iratai. Közigazgatási iratok 1872-1950. 55 MNL FML IV. 405.b. Fejér Vármegye Alispánjának iratai. Mezőrendőri és hegyrendészeti ügyek 1897-1903. 60 MNL FML IV. 402.b. Fejér Vármegye Alispánjának iratai. Mezőrendőri és hegyrendészeti ügyek 1897—1903. 6' CSURGAI HORVÁTH 2006,185-191. 184
