Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Tanulmányok/közlemények - Gelencsér József: Szőlőhegyi kultúra Sárkeresztesen
Gelencsér József: Szőlőhegyi kultúra Sárkeresztesen Keresztes jobbágyai és földesuruk 1764. január 1-jén megegyezésre léptek, melyben részletesen szabályozták a jobbágyok kötelezettségeit. A földesúr a mezei termékből, kenderből, káposztából járó igaz dézsmát kiadni parancsolta. A szőlődézsma kifejezett említése elmaradt, ám figyelembe kell venni az 1768. április 18-án keletkezett úrbérszolgálati jegyzőkönyvet. A Mária Terézia által elrendelt általános úrbérrendezés előtt, ekkor és ebben tett vallomást Szűcs István törvénybíró, Kalamár János öregbíró és az esküdtek a korábbi viszonyok iránt érdeklődő „kilenc kérdőpontra”. A földesúr és a jobbágyok közt a szokásjog vagy jogszokás alapján fennálló viszony tartalmába — mint láttuk — a bordézsma szolgáltatásának kötelezettsége is beletartozott. A jegyzőkönyv szerint: „Borábul és a Pusztán levő Gabonabeli vetésiből a Szegénység kilencedet éjidéig adott. ” A hegyvám azonban „ususban nem lévén”, annak szedését a földesúr nem gyakorolta. A jegyzőkönyv egyértelműen megjelölte a szőlőművelés helyét, s utalt arra, hogy már legalább a 18. század elejétől folytatták itt ezt a tevékenységet. „Ember emlékezetéiülfogta Kereszteshez kapcsolt Borbála nevezetőpusztának Teritoriomjában az Hel/ységbelieknek Szöllö hegye is vagyon. ”36 A levéltári adatokkal egybevágóan a falu hagyománya szintén a Borbállai szpllőket tartja régebbieknek. Az 1764 januárjában keletkezett összeírás szerint a községet fél esztendeig illette meg a kocsma, illetve mészárszék tartásának joga. A faluban ekkor 28 egészhelyes, 14 félhelyes, 13 házas, 18 háznélküli és 7 árendás zsellér lakott családostól.36 37 Tartalmában ugyanezt ismételte meg az úrbérvizsgálati jegyzőkönyv. „A Bor áruitatásának ususában eddig a Szegénség fél esztendeig volt, ellenben a Mtgs Uraság önnön vendégfogadójában esztendő által áruitatott és áruitat. ” Keresztes 1768. április 19-i dátummal keltezett Urbárioma az egységes formában szabályozott rendelkezésekhez képest a szőlőműveléssel kapcsolatban két helyen egészült ki. A magyar nyelvű nyomtatott szöveget kézírással egészítették ki, pontosították. A második punctum első paragrafusában a jobbágyoknak a bor árusítását Szent Mihály naptól fogva biztosítja „Szent György napig mivel szpllöi vágynak. ” Tehát maradt a fél esztendeig (szeptember 29. — április 24.) terjedő kocsmatartás. A harmadik punctum harmadik paragrafusában pedig rögzítette, hogy a földesúr a jobbágytól a kézi és igás szolgálatot a kaszálás és aratás idején túl „Szüretnek idejében ” is duplán veheti igénybe. Az urbáriumnak a szőlőműveléssel kapcsolatos további pontjai nem tértek el az egységes szövegezéstől. A jobbágyokat továbbra is terhelte a bor utáni kilenced beszolgáltatása. Részletes — bár a falura nézve szükségtelen — rendelkezés történt a hegyvámról, eltiltva annak a régi szokáshoz képest további növelését. A jobbágy időszaki kocsmatartása mellett a földesúr vendégfogadójában egész évben mindenféle italt árulhatott, sőt „égetett bort és sert” kizárólagosan. Megtiltottak néhány pénzbeli, illetve szolgáltatási kötelezettséget. A kiadott urbárium Keresztes 28 egynyolcad telken gazdálkodó 48 jobbágyát, 8 házas, 5 háznélküli zsellérét érintette.38 A szőlőterület speciális helyzetet élvezett, nem tartozott bele a határ más részére jellemző használati rendszerbe, és a feudális birtokjognál kedvezőbb körülmények biztosították a jobbágy számára birtoklását, elidegenítését, öröklését. Kapcsolódott a jobbágytelekhez, de önálló résznek minősült, sorsa a telki állományétól független volt. A község lakossága a 18. század második felében folyamatosan növekedett. II. József idejében 128 házban 148 család, összesen 713 fő lakott. A népességből az 1—12 évesek száma 70 volt.39 Pár évvel korábban, 1781-ben a református tanulók száma 54 főt ért el, melyből 32 fiú, 22 leány volt.40 A gyerekek tanítására oskolarektort tartottak, kinek fizetését az 1780-as díjlevél pontosan felsorolta. Egyedül a borjárandóság határozatlan mennyiségű: „borcollecta tetszés szerént” járt. Az 1783-as tanítói jövedelmi összeírásból az derül ki, hogy a rektor „contra tempestatem", tehát időjárás, nyilván jégverés ellen harangozott, amiért szüret idején cca. 2 urna must illette meg.41 Az 1825-ös iskolarektori díjlevél hasonló tartalmú volt, mint az 1780-as: „borcantaáo néha több, néha hevesebb”. A 19. század elején újabb változás következett be a földesúr személyében. Berényi Klára házassága révén a birtok már korábban a báró Perényi család tulajdonába került, így Perényi Imre maga és testvérei nevében 1823-ban a csókakői uradalom részét képező Keresztest Szent Borbála puszta hozzátartozó részével zálogba adta gróf Károlyi Györgynek. 1853-ban a Perényi örökösök véglegesen eladták Károlyi Györgynek az általa már zálogolt Keresztest, Szent Borbála pusztát, valamint az 1834-től zálogolt Csurgót és Igar pusztát. Károlyi birtokba kerülése idején a falu már 164 házból állt, közéjük tartozott az uraság háza, az ispánlak, a faluháza, a református papiak és az iskola. Ezen kívül a földesúrnak malom és vendégfogadó képezte tulajdonát, az utóbbit a szokásoknak megfelelően árendába adta. A falunak is volt kocsmája, azon kívül régi mészárszéke, malma és talán kovácsműhelye. A jobbágybirtokok elaprózódása tovább folyt, és nőtt a szegény sorsú nemesek száma is. 15 árendás nemesi család, 1 egész-, 45 fél-, 1 háromnegyed-, 30 negyedtelkes jobbágy, 4 szabados jobbágy, 59 zsellér élt és dolgozott Keresztes és Borbála puszta 5239 1/8 hold 111 négyszögölnyi területén. A szántó 1250 3/8 hold 5 négyszögölet, a legelő 1068 4/8 hold 40 négyszögölet, a rét 298 3/8 hold 138 négyszögölet, 36 MNL FML IV. A. Fejér vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Úrbérrendezési iratok. F. 13. 37 MNL OL P. 414. Károlyi család levéltára. Károlyi György iratai. 38 MNL FML IV. A. Fejér vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Úrbérrendezési iratok. F. 13. 39 MNL FML Sárkeresztes, cédulaanyag. 40 MNL FML IV. 1 .c. Acta Politica 1781. 41 MNL OL P. 507. Nádasdy család iratai. Okiratok II. 443. 180
