Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
Bányai Baldly. Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban bér 11-én kelt adásvételi szerződésben az Ott-féle házat és a kis parkot, egy kisebb kertrészt, legelőt, és bizonyára az ezekhez tartozó gazdasági épületeket eladta bátyjának, Kresz Géza hegedűművésznek (1882—1959), és bátyja zongoraművész feleségének, Norah Drewettnek (1882—1960).28 Kresz Géza és Norah Drewett Kik is voltak a művészek, akik a Velencei-tó közelében találták meg ideális nyári/vidéki otthonukat, és az egykori „Vörösmarty-házat” valóban amolyan nemzetközi művészeti központtá/szalonná29 alakították? Kresz Károly (1802—?), a hegedűművész nagyapja a 19. század első felében érkezett Magyarországra a szászországi Merseburgból. Pesten sebészorvosnak tanult, és a polgárság elismert tagjaként ott is praktizált. A magyarok közé gyorsan asszimilálódó orvos hat gyermeke közül a legifjabb, Géza (1845-1901) szintén apja hivatását választotta. A kiváló orvos, nagyszerű szervező Kresz előbb kerületi orvosként, utóbb tiszti orvosként dolgozott a belvárosban. Nevéhez fűződik a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület létrehozása, és szintén az ő javaslatára hozták létre a Mentőmúzeumot illetve a Pesti Korcsolyázó Egyletet. Tevékenysége elismeréseként 1900-ban — szemlőhegyi előnéwel — nemesi címet kapott. Az orvosi hivatás mellett több kitűnő befektetése is volt Kresznek, így jómódban éltek, a családnak Pesten lakása, Budán háza, Balatonfüreden villája volt. A házaspár első fiaként született Géza, akinek édesanyja, Elza Franz, jó amatőr zongoristaként is ismertté vált, és házukban gyakran rendeztek amatőr kamarazenei koncerteket.30 31 If). Kresz Géza ötéves kora körül kapta első hegedűjét, amit szorgalmas gyakorlással szelídített meg. Első tanára Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede hegedűtanára volt, 1897-től három évig Hubay Jenőhöz járt a Zeneakadémiára. Diplomáját, több koncerttel a háta mögött, 1900-ban kapta meg, dicsérettel. Apja korai halála miatt a családnak el kellett adnia ingatlanait, hogy édesanyja finanszírozni tudja fiai iskoláztatását. Kresz Prágában, a jól ismert hegedűoktatónál, Ottokar Sevciknél folytatta tanulmányait. Prágában 1902-ben kapta meg oklevelét, ezt követően pedig Brüsszelbe költözött, ahol legnagyobb hatású tanára, a belga hegedűvirtuóz Eugene Ysaÿe vette szárnyai alá. 1905-től Párizsban folytatta tanulmányit Jacques Thibaud-nál. Párizsban ismerte meg későbbi feleségét, Norah Drewettet. Első nagy önálló koncertjét Bécsben a Musikverein nagytermében adta 1906. február 12-én, amikor Ysaÿe vezényelte a Bécsi Szimfonikus Zenekart. Nagy sikert aratott fellépését ausztriai, angliai és németországi meghívások követték, majd 1906 nyarától az Ostendei Szimfonikus Zenekar koncertmestereként dolgozott. 1907—1908-ban az újonnan alakult Wiener Tonkünsder Orchester koncertmestereként tevékenykedett (9. kép)?' Ysaÿe-tói továbbra is sokat tanult, hiszen nyaranta a korábbiakhoz hasonlóan a hegedűművész kasélyában, Godinne-sur-Meuse-ben tartózkodott, igaz immár nem tanítványként, hanem a mester kurzusain asszisztensként. Koncertek követték egymást Magyarországon és Európa számos országában, de a biztos megélhetéshez ez továbbra sem volt elegendő. Kresz emiatt fogadta el a román királyi udvar meghívását Bukarestbe, ahol kitűnő fizetés mellett 1909-től dolgozott. Tanított a konzervatóriumban, szólistája és koncertmestere volt a szimfonikus zenekarnak, és a királyné nevét viselő Carmen Sylva Vonósnégyes első hegedűseként is játszott. Mindezek mellett jutott ideje Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában koncertezni. Sikerei révén nyűt lehetősége az európai zenei élet egyik központjába, Berlinbe költözni 1915-ben, ahol már függeden művészként élhetett. 1917-től pedig nem kisebb feladat várta, mint a Berlini Filharmonikus Zenekar koncertmesteri és állandó szólista állása, amelyeket 1921-ig töltött be. 1919-től a Stern Konzervatóriumban hegedű professzorként oktatott. A német fővárosban találkozott ismét Norah Drewettel.32 Norah Drewett apja, Sámuel Drewett (1851—1903) kvéker származású angol újságíró és műkereskedő, édesanyja, Magna Sieverts (1856—1936) evangélikus vallású, Schlesswig-Holstein ma Dániához tartozó részén született német volt. Anyja gyermekkora óta zongorázott, Norah lányának ő adta az első zongoraleckéket. Norah édesapja szabadúszó íróként és újságíróként dolgozott. A család 1889-ben Suttonból Párizsba költözött, Norah itt, és később Svájcban is folytatta zenei tanulmányait. 1899-ben nyert felvételt a luzerni konzervatóriumba, ahol Duvernoy osztályába járt. Norah már 9. kép Kresz é,éya hegedűművész Magántulajdon 28 MNL FML VII. 6. a) Kápolnásnyék 791. 29 Márkus Piroska és Király Péter szíves közlése. 30 KRESZ - KIRÁLY 1989, 11-13; ÚMÉL 3. 1216. 31 KRESZ - KIRÁLY 1989,13-19. 32 KRESZ - KIRÁLY 1989,19-23. 150
