Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban

Bánjai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban több sikeres koncertet is adott, amikor édesapja halála után a családnak 1903-ban vissza kellett költöznie Londonba. Az ifjú zongorista karrierjét sikeres koncertekkel folytatta Londonban, Bécsben, Berlinben, München­ben, Svájcban, majd Berlinbe költözött. Néhány emlékezetes bécsi év kö­vetkezett, de egy amerikai turné kilátásai ellenére is inkább Berlinbe tért vissza a közelgő háború elől. Az itteni sikerek közben találkozott ismét Kresz Gézával, akivel 1918. szeptember 5-én összeházasodott.33 Itt szüle­tett 1919-ben első gyermekük, Mária, a kiemelkedő magyar néprajztudós. Neki köszönhetjük szülei emlékének ápolását és a hagyatékuk megőrzését (10. kép). Az esküvőt követően Kresz és felesége folytatta szólókarrierjét, de immár szonátaesteket is vállaltak kettesben. Kresznek, sűrű elfoglaltsága miatt fel kellett adnia az állását a Berlini Filharmonikusoknál. Ezekben az években kamarazenei koncerteket is adtak, és Budapesten is felléptek. Az 1920-as évek elején több állást is felajánlottak Kresznek németorszá­gi zenei intézmények, ennek ellenére — tekintettel az akkori németorszá­gi válságra és zavaros állapotokra - inkább a Párizsban megismert Boris Hambourg kanadai invitációját fogadta el. Ez Kresz karrierjében óriási változást jelentett, mivel a szóló fellépések száma ezzel visszaesett, és fi­gyelmét a kamarazene felé fordította. Kanadába költözésükkel Kresz és felesége az európai zenei életben játszott aktív szerepét is elveszítette.34 35 Az állásmeghívás Torontóba, az 1911-ben alapított Hambourg Kon­zervatóriumba, egy magániskolába szólt, ahol Kresz a hegedűórák mellett hegedűpedagógiát tanított és a hegedűirodalommal ismertette meg hallga­tóit. Ezúttal az Európában korábban nem oktató Norah Drewett is órákat adott az intézményben. Kresz kiváló pedagógus is volt, de nevét a Boris Hambourggal 1924-ben alapított vonósnégyessel írta be igazán a kana­dai zenetörténetbe. A később Hart House Quartet névre keresztelt együttes működését a kultúrát támogató Massey Alapítvány biztosította. A quartet klasszikus és kortárs darabokat egyaránt műsorára tűzött, és a kanadai kamarazene-ját­szás úttörőjévé vált. Hamarosan Észak-Amerika legjobb vonósnégyeseként tekintettek rájuk, és a Kanadában, illetve az amerikai keleti parton játszott számtalan koncertjük mellett nyolc transzkontinentális turnét abszolváltak. Kresznek köszönhetően magyar zeneszerzők darabjait is műsorra tűzték (Dohnányi, Kodály, Bartók, Weiner stb.). Kreszné alkal­manként zongoraötösök beiktatásával vagy szonátákban való részvételével kapott szerepet, és szóló fellépésre is módja volt. A quartet műsorait gyakran sugározta a kanadai rádió, de többször megjelentek az Egyesült Államokban hallható adókon, és 1929-es angliai turnéjuk során a BBC-n is. Az együttes gramofonfelvételeket is készített/’ A vonósnégyes és a tanítás mellett jutott idő és energia arra is, hogy Kreszék szóló koncerteket adjanak, főként Kanadában, illetve Kresz a Konzervatórium két másik professzorával, Boris Hamborug (cselló) és Reginald Steward (zongora) kollégáival a Hambourg Trio tagjaként is hangversenyezett. Mindezek mellett gyakran vettek részt házi mu­zsikálásban, és az évtized második felétől Európában is játszottak nyaranta. A sűrű program miatt Kresznek idővel fel kellett adnia kanadai önálló fellépéseit, aminek nem csak ő, hanem még inkább a felesége lett nagy vesztese, hiszen No­rah Drewett lehetőségei ezzel természetesen nagyban korlátozódtak. Kreszné ekkor csatlakozott a másik nagy torontói zenei intézményhez, és a Torontói Konzervatóriumban kezdett zongorát tanítani. Kresz Géza 1930—31-ben hozta létre „Little Simphony” nevű kamarazenekarát, amellyel barokk és klasszikus darabokat játszott. 1929-től három évig Bécsben tanított hegedűt és kamarazenét nyári kurzusokon, utóbb, 1933—36 között a salzburgi Mozarteumban tartott mesterkur­zusokat, szintén nyaranta.36 Erre az időszakra esik a nyéki ház megvásárlása is. Kreszék több hónapot, alkalmanként fél évet is eltöltöttek konti­nensünkön, ami a vonósnégyesen belül feszültségeket szült, és részben ez vezetett ahhoz, hogy Kresz 1935-ben elhagyta a quartet-et. A vonósnégyes mellett — igaz, mint utóbb kiderült, csak időszakosan — Kanadától is búcsút vettek, hiszen Kresz a budapesti Zeneakadémián kezdett tanítani 1935 őszén. Az első évben ő vezette a diákzenekart, majd 1936-ban pro­fesszori címet kapva oktathatott. Önálló kamarazenekart is alapított, amihez a Múzeumi Matiné című programsorozat 10. kép Norah Drewett spngoraművést^ és Kresty Gé%a Magántulajdon 33 KRESZ - KIRÁLY 1989,49-70. 34 KRESZ - KIRÁLY 1989, 24-25. 35 KRESZ - KIRÁLY 1989, 85-95. " KR ESZ - KIRÁLY 1989, 99-104. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom