Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon Nem elhanyagolható azonban az, hogy az árkok alig metszik a hamuzógödröket, 10 cm-nél jobban nem mélyednek a gödrökbe. Ez a talán már szándékos elhelyezkedés figyelemre méltó, elképzelhető, hogy a kemencék már feltöltődtek az árkok építésekor. Megjegyzendő még, hogy a 23/16 hamuzógödröt és a 23/6 hamuzógödröt utólag agyagkinyerőként használták fel. Az árokba nyíló kemencék (11 és 35/7) szája szorosan az árok falában helyezkedik el. Feltehetőleg ezzel a módszerrel a hamuzógödör kiásását takaríthatták meg, ami így azt jelenti, hogy a kemencék a későbbiek. Szintén az árkok felhagyását jelezhetik az azokba épített kemencék. Ilyen az 1. kettős kemence a 7. árokban, és a 35/9, 35/12, 35/13, 35/15 kemencék a 35/8 árokban. A szuperpozíció azt jelzi számunkra, hogy az árkok felhagyása után telepítették ide ezeket a kemencéket. Mivel a terepbejárási adatok arra utalnak, hogy a település nyugatra kis mértékben terjed csak ki a feltárt területekhez képest, arra gondolhatunk, hogy a nyugati oldal felhagyása után kelet felé költözhetett a falu. A 27/4-es árokba nyüt a 27/8-as kemence, amely nagy mennyiségű fémolvadékot tartalmazott a falain, azonban a sütőfelületen nem. Más fontos jellemzője egy kis kürtő az északi oldalán, amely a szelvényfalban figyelhető meg. Noha párhuzam nélkül álló objektum típusról van szó - az Árpád-kori olvasztókemencék kürtője középen található —, a nagy mennyiségű fémsalak ipari felhasználásra utalhat. Az oldalán lévő 15 cm átmérőjű szellőzőkürtő a jobb levegőztetést vagy a fémek adagolását szolgálhatta. Gödrök A lelőhelyen előkerült gödrök esetében nem figyelhető meg csoportosodás. Formai szempontból megkülönböztethetőek sekély, kisméretű, ívelt aljú, nagyobb méretű, méhkas alakú és egyenes falú gödörtípusok. Agyagkinyerésre használták a 23/19-es és 23/9-es gödröket, melyeket utólagosan mélyítettek két kemence (23/1, 23/5) hamuzógödrébe (23/16, 23/6). Malomkövek gödrökben Külön említést érdemelnek a gödrök alján nagy számban előforduló malomkőtöredékek. Jelenlétük egy Árpád-kori faluban nem szokatlan — hiszen egy, a falu életében igen fontos szerepet betöltő tárgyról van szó —, sok esetben viszont csak említés szintjén szerepelnek a közleményekben. A legtöbb ismert Árpád-kori malomkő objektumhoz nem köthető.124 Kemencében és kemenceszájban jelentkező másodlagos felhasználás több esetben előfordul125 a kövek jó hőtartó tulajdonsága miatt, mivel így a kemence szájának malomkővel történő lezárása megemelte a kemence belső hőmérsékletét. Épületekben történő megjelenésük már köthető gazdasági funkcióhoz — mint a csepelyi esetben126 —, azonban nem kizárólagosan. Erre utalhatnak a tiszatarjáni,127 a veresegyházi,128 a székesfehérvári129és a ceglédi130 malomkövek. Árpád-kori ház kemencéjének építésekor annak falában is használtak fel töredékes darabot Nyéken.131 A szokás továbi példájaként a Mátrafüred — Muzsla tetőn132 és az abaújvári földvárban feltárt darabok szolgálhatnak.133 A Pest megyei МО-s autópálya megelőző régészeti feltárása során Cegléd 4/4 lelőhelyen tártak fel gödörben malomkövet.134 Kisfaludhoz hasonlóan a veresegyházi lelőhelyen a házakon kívül, gödrökből is nagy számban kerültek elő.135 Különösen érdekfeszítő ez a helyzet annak ismeretében, hogy Kisfaludon az Árpád-kori telep csak egy vékony szeletét ismerjük. A feltárt területen nem azonosítható a gödrökben előkerült malomkövek elhelyezkedésében térbeli mintázat, korhatározó leletanyag a gödrökből nem került elő. 124 BÁLINT - BATÓ 2002,134. obj.; WOLF 1993, 545-546; HORVÁTH 1968,138: 78. ábra, 140. 125 DINNYÉS 1994,112; SIMON 2006, 41. 126 KOVALOVSZKI 1969,241. 127 RINGER 2005, 209. 128 MESTERHÁZY 1983,155. 129 JELENTÉS 1970, 166. Székesfehérvár püspöki székesegyházához északról csatlakozó 7x3 méteres földbe mélyített, 12-13. századi épület betöltésében. 130 SIMON 2006, 87. 131 ALTMANN 1973,219. 132 DÉNES 1985, 82. 133 GÁDOR - NOVÁKI 1980, 60. 134 SIMON 2006, 84. 135 MESTERHÁZY 1983, 155, illetve a szerző szíves szóbeli közlése. 101
