Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon KerAmialeletek136 Az ásatások során összesen 2519 kerámialelet került elő, melynek döntő többsége fazekak (89%) és cserépbográcsok (10%) darabja. A kora Árpád-kortól az Árpád-kor végéig, tágabb értelmezésben is a késő középkor első harmadáig nyúló leletanyag mellett csak két terra sigfflata, négy tegula töredéke és néhány újkori edénytöredék jelentkezett a feltárt területen. Mindez a terület használatát egy 300—400 éves intervallumra szűkíti. A település korhatározását tovább nehezítette, hogy a 369 feltárt objektum137 közül 127-ből került elő kerámiatöredék. Nem, vagy áttételesen keltezhető jelenségek főként a feltárt terület intenzívebb középső és déli harmadában ismerhetőek fel. A kisszámú szuperpozíció keltezési célú felhasználását a lelet nélküli objektumok magas aránya lényegében lehetetlenné tette. A gyűjtött leletanyag töredékessége meghatározóvá vált a feldolgozás során, a jellemzően 3-4 cm-es oldaltöredékek túlsúlya mellett a peremek többsége is a peremindításnál, az edény nyakánál vagy a váll tetején végződött. A peremtípusok és az edények díszítése így csak szerencsés esetben vált vizsgálhatóvá. Az Árpád-kori kerámiaanyag korhatározása során a Takács Miklós által használt hármas felosztást alkalmaztam.138 Kora Árpád-koriként értelmezve a 10-11. századi, középső Árpád-koriként all. század végétől a 13. század elejéig és késő Árpád-korinak a 13. század elejétől a 14. század elejéig tartó időszakot. Az edénytöredékek soványítása szintén homogén, homok, csillám és apró kavics legtöbbször együtt ismerhető fel a törésfelületen vagy a kerámiák oldalán. Elszórtan durvább, nagyobb kavicsdarabokkal vagy mésszel soványított töredékek is megfigyelhetőek, de ezek száma a leletanyag 2—3%-át teszi ki. Az edények színe is nagyrészt homogén eloszlást mutat, a szürke és vörös árnyalatok dominálnak. Alacsony darabszámmal megjelennek a fehér és sárga színű töredékek is, melyek a késő Árpád-korra, késő középkor elejére keltezhető jelenségekből kerültek elő (1. tábládat). Összesen 629 töredéken lehetett a korszakban jellemző díszítés nyomát felismerni. Legnagyobb arányban fogaskerékminta (200 darab) és a kerámiák töredékessége miatt vonalként leírható díszítés (184 darab) jelentkezett. Hullámvonalak (75), hullámvonalkötegek (50) és párhuzamos vonalak (90) jelentik a második leggyakrabban előforduló csoportot. Nagyobb töredékeket igényelt volna a csigavonalak (32) megbízható azonosítása, míg bevagdosás, bekarcolás a legritkábban előforduló díszítésforma (18) a kisfaludi leletanyagban. A kiszerkeszthető peremátmérők mind a cserépbográcsok, mind a fazekak esetében állandónak tekinthetők, előbbi 23—28 cm között, utóbbi 13—19 cm között változott. Cserépbográcsok A cserépbográcsok (27—28. ábra) között egy kiegészíthető darab kivételével csak olyan perem- és oldaltöredékeket tartalmaz a leletanyag, melyekből a bogrács teljes formája legjobb esetben is csak analógiák alapján rekonstruálható. A cserépbográcsok minőségét jól jellemzi, hogy a peremtöredékeken 2—5 cm-es oldalfalindítást találunk, melynek oka lehet, hogy a perem kihúzásakor ez a rész vékonyodott el leginkább. A bográcsok elhasználódására utal az is, hogy a peremtöredékek nagy részén a belső függesztőfülek „metszetben látszanak”. A cserépbográcsok általános minősége peremtípustól függetlenül igen egyenetlen eloszlású.139 Ugyanúgy megtalálhatóak a legkésőbbi csoportba sorolható durva kaviccsal soványított, rossz kiégetésű darabok a leletanyagban, mint a korai periódushoz tartozó egyenletesen kiégetett, jó minőségű darabok. Soványítóanyagként elszórva jelentkezik a durva kavics, sok esetben az apró kavics és a homok keveréke szerepel együtt, néhány esetben külön-külön is. A cserépbográcsok formai meghatározásában még fontos szerepet játszó oldal- és fenéktalálkozások elhanyagolható számban jelentkeztek. A Takács Miklós által kidolgozott tipológiát követve140 „a” típusként meghatározott peremek jellemzője a közel függőleges oldalfal, amelyből csak vízszintesen kifelé szélesedik a perem. A 32 perem vörös, illetve barnásvörös árnyalatú. sárga 13 fekete 393 fehér 24 barnásszürke 360 sötétszürke 515 szürke 350 világosvörös 308 vörös 447 sötétvörös 108 összesen 2518 1. tábláit A kerámiák sríne 136 A leletanyag feldolgozása során a múzeumi régészekkel egyeztetve „leltározásszerű” adatfelvétel zajlott, melynek során a kerámiatöredékenkénti adatfelvételnél egy azonosítószámot adtam a daraboknak, melyhez leltárszám illeszthető. 137 A házhelyeken és a Nagy Lajos király utca területén több objektum nagy valószínűséggel megfeleltethető egymásnak, a jelenségek valós száma 300—320 között lehet. 138 TAKÁCS 1993,449. 135 TAKÁCS 1993,449. 140 TAKÁCS 1993, 478; 1986 106-127. 102
