Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon árok házhoz csatlakozásánál. Jó párhuzamul szolgál az Esztergom — Szentgyörgymezőn feltárt 4. ház.92 A 30/2-es ház egy két ágasfás, klasszikus háztípusként értelmezhető, azonban nagy mérete miatt kissé kilóg a sorból. Szerkezetileg és az árok metszése miatt is jól rokonítható a rákospalotai 303. objektummal.93 Boronahá^ (252. objektum) Az ásatási terület déli oldalától 4 méterre került elő egy 3,9 m széles, a nyugati szelvényfalig 6 méter belső nagyságú, „U” alakú alapozási árok (12—13. ábra), északnyugati sarkában három cölöplyukkal (23. ábra). Az árok 20—25 cm szélességű, mélysége 15 cm körüli. Jó párhuzamként mutatkozik és az épület rekonstrukcióját is segíti a Fonyód — Bélatelepen feltárt négy Árpád-kori boronaház elemzése. Ott három ház esetében téglalap alakban elhelyezett, hozzávetőleg 20 cm széles, négyzetes átmetszetű, egymáshoz csapolt gerendák tartották a felmenő falazatot, illetve egyenlítették ki a süppedékes talaj okozta szinteltéréseket.94 Fontos megemlíteni, hogy több talpgerenda esetében annak végén fürt lyukat írtak le, amit az épület oldalfalát tartó cölöp lyukaként említettek.95 Az épületek talpgerendái közé szórt rőzseréteg és az ezek fölé kerülő deszkákból és hasított gömbfákból álló padlózat szükségképpen az ingoványos terület jellemzőinek köszönhető. Vélhetően - például a jelen esetben vizsgált objektum esetében — erre nem volt szükség, hiszen maga az agyagos talaj megfelelően kemény és száraz padlózatot biztosított. Az Oszentiván VIII. lelőhelyen előkerült K/l-es 12. századi boronaház vizsgálata is útmutatóul szolgálhat a kisfaludi boronaház rekonstrukciójához. A 2,6x4,6/4,3 méter nagyságú, közel szabályos téglalap alakú, félig földbemélyitett boronaház bejáratát az egyik rövidebb oldalon két cölöplyukba helyezett tartógerenda jelöli ki. Kemencéje a bejárattal szemközti rövid fal előtt található a földbe mélyítve.96 A két jelenség méretbeli különbségei ellenére a kemence helyzetének ismerete sem segíti a tényleges formai meghatározást, hiszen ez a bejárat kérdésével szorosan összefügg. Kérdéses továbbá annak a három, egymás mellett elhelyezkedő cölöplyuknak is a szerepe, amelyek a boronaház árkának északkeleti sarkában kerültek elő, mivel a többi ismert boronaház esetében a cölöplyukak funkcionálisan, az épület szerkezetéhez logikusan köthetően jelentek meg.97 A kisfaludi boronaház teljes szerkezetének és pontos típusának meghatározására nem nyílt lehetőség, részben a metszetfalban maradt feltáratlan rész miatt. A korhatározás kérdése az objektum leletmentessége miatt szintén kérdéses, a környező objektumok az Árpád-kor középső vagy kései részére való keltezést valószínűsíthetik. A% ún. nyeles há:i és a cö/öps%erke%etes épület A 17/3. számú, ún. nyeles ház (24. ábra) déli részét sikerült megfogni a szelvény északi metszetfalánál (12—13. ábra). A nyél a délkeleti sarokban található, a déli oldal közepénél volt egy kemence, részben fedve az alatta lévő (ülő)gödröt. A kemence szokatlan elhelyezkedése, illetve a ház és gödör azonos — késő Árpád-korra — keltezhető leletanyaga is azt mutatja, hogy a kemence valószínűleg egy későbbi periódusban - feltehetőleg a ház felhagyása után - épülhetett a házba. Az ismert nyeles házak nyelének, illetve az ilyen típusú házakban található kemencéknek az elhelyezkedése98 is alátámasztja ezt. Az ásatás harmadik — déli — harmadában helyezkedett el egymástól 4 méterre két felszínre épített, 4x6,5 méteres cölöpszerkezetes gazdasági épület. Egy tengely mentén, ENy—DK-i tájolással (25. ábra). Cölöplyukai 5—10 cm mélység között változtak, leletanyag nem került elő belőlük. Elképzelhető rekonstrukciója szerint féltetős, cölöpökön nyugvó színt feltételezhetünk. 92 LÁZÁR 1998,19,22. 93 BENCZE 1999, 14-15. 94 HORVÁTH 1968,120. 95 HORVÁTH 1968,116. 96 FODOR 1994, 412^122, 424. 97 ÍRÁSNÉ MELIS 1991,187-188. 98 MOLNÁR 2001, 109-120. 98
