Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrésziét Székesfehérvár - Kisfaludon Árkok Összefüggés a földrajz} viszonyokkal Az ásatási terület (12—13. ábra) felett a domboldalban egy suvadás található, amelynek iránya hozzávetőleg megegyezik a feltárt terület északi részén található észak—dél irányú 7. árok és a 36/3 árok irányával. Feltételezésem szerint ebben a suvadásban folyt le a csapadék, amely utána az árkokban folytatta útját a fentebb említett Császár-víz elődjéig. Az északon területhatároló funkciót is betöltő 6. árok utalhat arra, hogy ha a csapadék lefolyása nem volt ennyire egyenletes a suvadásban, akkor egy széles nyugat—keleti irányú árok tölthette be a vízgyűjtő és vízkiegyenlítő szerepet. A nyugati oldalon a házhelyeken feltárt árokrészletek egy méterrel magasabban fekszenek, mint az út alatti objektumok, amelyek tulajdonképpen a suvadás folytatásában helyezkednek el. így indokoltnak tűnik az az értelmezés, miszerint a nyugati házhelyeken feltárt árokrészletek enyhén ívesen ölelik körül a települést, elvezetve a dombokból érkező csapadékot. Együttesen vizsgálva a terepbejárási, feltárási, földrajzi adatokat és jellemzőket, úgy vélem, hogy a feltárt árkok a vízelvezetés mellett terület- és településhatároló szerepet is betöltenek. Szerkezetében és méreteiben jó párhuzamként mutatkozik a dunaújvárosi Árpád-kori település, ahol az árkok a házakat határolták, mind egymástól, mind a „külvilágtól”.99 A kisfaludi árkok szerkezetében döntően nyugat—kelet és észak—déli tájolás mondható jellemzőnek, kisebb számban jelennek meg az északkelet—délnyugati és az északnyugat—délkeleti irányú árkok. Ezek területi elhelyezkedése és csoportosulása az alábbiakban vázolható fel. A település felső harmadában (a feltárási terület északi részétől a 46. objektumig), a területhatároló és vízelvezető szerepet betöltő 6. ároktól délre közvetlenül található a hasonló szélességű, kelet—nyugati irányból megtörő és északkelet—^délnyugati irányba váltó 7. árok. Ezektől délre 100 méteren keresztül csak kisméretű, egyosztatú kelet—nyugati árkok találhatóak a területen. A második harmadban (46. objektum — 157.objektum) jelentkezik szinte az összes nem keletnyugati tájolású árok. Az árkok vízlevezető és házak közötti területhatároló szerepére hasonlóan jó példa Szigetszentmiklós, ahol a földfelszínen épült cölöpszerkezetes boronaház-jellegű épület mellett párhuzamosan árkok futottak.100 Az árkok alapján készített településszerkezeti rekonstrukciót Rákospalotán Bencze Zoltán 1999-ben, házhelyekkel, funkció szerint elkülönített, lehatárolt részekkel.101 Kisfaludon az ásatás középső harmadában az 53. és 58. házakat körbefogja a 46-55-76-81-94-101 árokrendszer. Érdekesebb azonban a 110. és 156. házak helyzete és az árkok kapcsolata. A 110. házba északról a „T” alakú 108. árok, míg délről a 113. árok csatlakozik. A 156. házba északról egy szintén T alakú árok fut be (150. objektum, 154. objektum). A geodéziai felmérések szerint mindkét esetben az árkok a házakba lejtenek, illetve a 113. árok a házból kifelé lejt. Feltételezhetően miután a házak elvesztették lakó funkciójukat és felhagyásra kerültek, mintegy átmeneti „víztárolóként” szolgáltak a település lakóinak. Megerősíti ezt azon egymással párhuzamos árkoknak a helyzete, ami telkek meglétét feltételezi. Különbözik azonban a 30/2-es ház helyzete annyiban, hogy mindenképpen a 30/11-es árok előtt létesült,102 és csak annak felhagyása után építették meg a ház körüli árkokat. Aroktípusok Az Árpád-kori árkokkal Magyarországon először Méri István foglalkozott.103 A vízelvezető és területhatároló funkció azóta is dominál az árkokkal foglalkozó tanulmányokban. Például Bencze Zoltán az árkok vízelvezető szerepét kevésbé tartja fontosnak, mint a területhatároló feladatát.104 105 Jelentős újítást hoztak azonban kidolgozott tipológiával Takács Károly 2000-ben publikált tanulmányai,103 melyek a tóközi árokrendszerek példája alapján vizsgálták a kérdéskört. Szükséges megjegyezni ugyanakkor, hogy e vizsgálat egy nagy területre kiterjedő csatornahálózatot szemlélt, nem pedig egy Árpád-kori településen belül megtalálható árkokat. Az árkok csoportosításának jellemző formái — a Takács Károly által megalkozott tipológiát használva — Kisfaludon 99 BŐN A 1973, 80. 100 IRÁSNÉ MELIS 1991, 170, 178. 101 BENCZE 1999, 23-24, 72. 102 Mivel az ásatási naplót nem kaptam meg, így a fotókra voltam kénytelen hagyatkozni ennek megállapításában. '"3 MÉRI 1962,211-218. IW BENCZE 1999, 21. 105 TAKÁCS 2000a; 2000b; 2000c 99
