Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon feltehetően már összedőlt állapotban előkerülő kemence és a kevés kőanyag azonban arra utalhat, hogy utólag újrahasznosíthatták annak köveit. Kőkemencés veremházakban több esetben — Visegrád — Várkertdűlő,78 Kéménd — Kiskukoricás,79 Tatabánya — Dózsákért,80 Esztergom — Szentgyörgymező,81 Pápa — Hanta82 — került elő a kemence melletti oldalon a bejárat.83 A 154. árok lépcsős befutása a 156. házba is értelmezhető így. A 154. árok a háztól távolabbi részen 3 méter alatt 17 cm-t esik, viszont a házba érkezése előtti 1 méteren közel 30-at. Nem állapítható meg azonban az, hogy ez a lemélyítés már a ház építésekor létezett-e, kvázi lépcsőfokként, vagy csak az árok házba vezetésekor alakították ki. További bizonytalanságra ad okot az, hogy ebben az esetben egy gádoros bejárat szükségehetne, feltehetőleg két cölöplyukkal.84 Balassa M. Iván megfigyelése szerint ezek a kőkemencés épületek mind a Nyugat-Dunántúlon kerültek elő,85 ami természetföldrajzi különbségeknek köszönhető. Ez a megállapítás azonban pontosításra szorul, mert a fent említett kőkemencés veremházak is főként a Dunakanyarban és Komárom-Esztergom megye területén kerültek elő. Kisfalud földrajzi elhelyezkedése különösen érdekes ebben a kérdésben, miszerint az alföldi jellegű — és makroszinten kőben szegény — Mezőföld, illetve a Velencei-hegység délnyugati dombos nyúlványának találkozásánál fekszik. Visszautalva itt a kisfaludi lelőhely környezetére, az ásatástól északra lévő dombok mögött két nagyobb kőkibújás is fellelhető 1—1,5 km-en belül, ezeket leszámítva azonban csak meglehetősen távol, a Pákozd feletti dombokon nyílhatott lehetőség kőbányászatra. Nem dönthető el azonban az sem, hogy a kemence a két járószint közül melyikhez köthető. A tapasztott kemencék közül a 110. ház és az 51. ház esetében a kemence a ház padlószintje felett közelítőleg 20—25 cm-rel helyezkedik el, míg az 58. ház esetében süllyesztett kemencéről beszélhetünk. Főként tűzvédelmi okok magyarázzák,86 ha egy kemencét a padlószintbe mélyítenek, hiszen közel kerül a gyúlékony ágasfás-szelemenes tetőszerkezet a kemencéhez. Alátámasztja ezt, hogy az 58. ház esetében a négy cölöplyuk miatt az épület rekonstrukciója eltérhet a szokványos két ágasfás felmenő falú vagy földre támaszkodó háztípustól. Nem vethető el tehát, mint ahogy a településen több más esetben sem, hogy másodlagosan használják fel a veremházat a kemence hamuzógödreként. Sem az 51. ház, sem az 58. ház, sem a 110. ház kemencéjét nem újították meg. egyes háziak rekonstrukciói és párhuzamaik Az 51. ház és a 63. kemence szuperpozíciója nem határozható meg egyértelműen. A házverem másodlagos felhasználására éppúgy találunk Árpád-kori példát,87 mint arra, hogy a kemence a ház része volt.88 A tetőszerkezet éppen ezért kérdéses, és a cölöplyukak sem nyújtanak segítséget ennek meghatározásában. Az 58. ház cölöpjeinek elhelyezkedése is kérdésessé teszi a felmenő falak rekonstrukcióját. A kemence oldalfal közepi elhelyezkedése elvileg kizárja azt, hogy két fő ágasfa tartotta volna a tetőszerkezetet, viszont ebben a rendszerben egy több cölöpre támaszkodó házhoz89 nincsen elég cölöplyuk. A 110. ház tetőszerkezetéről még ennyi ismeretünk sincs, a cölöplyukak szórt, minden rendszert nélkülöző elhelyezkedése miatt. Belső kemencés elrendezése általánosnak mondható az Árpád-korban.90 A 127. ház rekonstrukciós lehetőségei is szerényre szabottak. A két feltételezhetően bejáratot jelző cölöplyuk mellett semmilyen más támpontunk nincs. A kemence nélküli veremházhoz hasonlító objektumokat gazdasági épületként értelmezik, vagy állattartási funkcióval szokták összekötni.91 Elképzelhető, hogy ebben az esetben is erről lehet szó. A 156. ház rekonstrukciója a három ház középvonalában elhelyezkedő cölöplyuk miatt már biztosabb alapokon nyugszik. A két szélső ágasfát kiegészíti egy középső a további alátámasztás miatt. A bejáratot - mint arra utaltam — az ilyen kőkemencés házaknál általában a kemence melletti oldalon találhatjuk. Legvalószínűbb e ház esetében, hogy a 154. 78 KOVALOVSZKI 1986, 3. alaprajz "9 NEVIZÁNSZKY 1982, 5, 7. tábla 80 VÉKONY 1988, 284. 81 LÁZÁR 1998, 50. 82 ILON 1996,300-307. 83 TAKÁCS 1999, 98-99. 84 MOLNÁR 2001, 114-116; BENCZE 1999, 21 ; MÉRI 1970, III. tábla 85 TAKÁCS 1999, 99; BALASSA 1989, 68-69. 86 LÁZÁR 1998, 50. 87 LÁZÁR 1998, 57, 59; BÓNA 1973, 29, 49. 88 BÓNA 1973, 15,16, 18, 19, 20, 27-29, 56. 89 BENCZE 1999, 11-12, 14. 90 BENCZE 1999, 11-13; ÍRÁSNÉ MELIS 1992, 72-74, 80-81,120, 124. 91 ÁSZT 2005, 42. 97
