Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Alba Regia 45. (2017) 89-134. MesterhAzy Gábor Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon Bevezetés Jelen tanulmány témáját,1 2 a Székesfehérvár - kisfaludi Árpád-kori településrészletet 2004 és 2009 között több ütemben tárták fel a Szent István Király Múzeum régészei. A település nyugati irányú bővítésének első lépéseként 2004-ben a Nagy Lajos király utca nyomvonalának, majd ezt követően 2006-tól 2010 februárjáig az út két oldalán kialakított új építési telkek régészeti kutatása zajlott. A tanulmány témáját így a 2010 februárjáig befejeződött ásatások adják,2 noha az építkezések és a feltárások azóta újabb parcellákat is érintettek (1. ábra). SZÉKESFEHÉBÁR - KISFALUD FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ÉS A TERÜLET MORFOLÓGIAI JELLEMZŐI A szakdolgozat témáját adó Árpád-kori településrészlet Fejér megyében, a mára Székesfehérvár közigazgatási határába olvadó Székesfehérvár — Kisfaludtól nyugatra található. A középkori Fehérvár3 vonzáskörzetében, annak központjától 6 km-re keletre fekvő település az országos jelentőségű Buda—Fehérvár út közvetlen közelében feküdt. Az ásatás szűkebb környezetének természetföldrajzi jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy az a Mezőföld északnyugati részén, a Velencei-tó és a Velencei-hegység határán fekszik. Talajtani szempontból a feltárás helyszíne löszszerű kőzeten elhelyezkedő főleg meszes, mezőségi típusú, míg a Velencei-hegység fő kőzetalkotója a gránit.4 A lelőhelytől északra található ligetes erdővel és sűrű aljnövényzettel borított hegynyúlvány — 160 méter körüli magaslatokkal — közel másfél km-es, melynek végén a Velencei-hegység utolsó jelentősebb nyugati kiemelkedése, a Csúcs-hegy található. Ezek egyfajta védőkoszorúként ölelik körül a feltárás, illetve az egykori település helyszínét. A lelőhelytől a terület dél-délkelet felé lejt, a Velencei-tó ádagos vízszintjének 105—110 méteres tengerszint feletti magasságáig. A mai Kisfaludtól észak-északkeletre, a Velencei-hegység két szomszédos csúcsa között tör át a Császár-víz, amely igen fontos szerepet tölt be ebben a makrorégióban. A Vértes déli oldalán eredő Császár-víz — egészen a Kisfaludtól északra 2 km-re található Csaláig — a maga vájta teraszos völgyben folyik,5 azonban Kisfalud felett a keskeny szurdokvölgyén át éri el a Velencei-tó süllyedékterületét. Itt egy 2,5 km hosszú 100—150 méter széles területen az allúvium kiszélesedik,6 lápos területet kialakítva. Az 1975-ben kezdődő patakszabályozási munkák miatt mára a Császár-víz kiépített mederben folyik az autópálya és a közeli halastavak miatt. 1 A tanulmány a szerző Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2010-ben leadott régészet szakos szakdolgozatának átdolgozott változata. Témavezetőként Dr. Feld István segítette a dolgozat elkészültét. Köszönet illeti Hatházi Gábort, Mesterházy Károlyt (tanácsok, kritika), Siklósi Gyulát (írásos források), Stibrányi Mátét (határjárások, terepbejárás), Schilling Lászlót, Fülöp Gyulát és Prander Pétert (feldolgozás átengedése), Tóth Zoltánt (geodézia) és Füzesi Andrást (statisztika), valamint a székesfehérvári Szent István Király Múzeum további munkatársait, akik a szakdolgozat létrejöttét különböző formákban lehetővé tették. 2 Nagy Lajos király utca, illetve a 14677-15,14677-17,14677-18,14677-22,14677-23,14677-24,14677-26,14677-27,14677-30,14677-35, 14677-36-os helyrajzi számú parcellák. 3 Székesfehérvárnak nevezem az újkori települést, Fehérvárnak a középkorit. 4 ÁDÁM et al. 1959, 403-405. 5 ÁDÁM et al. 1959, 190. 6 ÁDÁM et al. 1959, 194. 89
