Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis)

Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele Qogszokás, néphit, praxis)

A szerelmi viszonyt Richter fűnek-fának híresztelte. A szeretője ezek után vette rá férjét és sógorát, hogy védjék meg a becsületét. Családi tanácskozást tartottak a gyilkosság végrehajtásáról. Ennek nyomán követték el a cselekményt az említett napon, vasárnap 15 óra után. A két férfi ásóval, zsineggel, drótkorbáccsal felszerelve kiment a határba, az előre megbeszélt dűlőbe. Útközben bort vettek, kiérkezve pedig megásták a sírgödröt, majd elbújtak a rozstáblában. A közben megérkező Matusné az út menti árokban heveredett le. Az asszony által a helyszínre kicsalt Richter kerékpárral érkezett és csókkal köszöntötte Boriskáját. Alig ültek le az árok szélére, az asszony felkiáltásával jelt adott: „Richter, nem szeretlek!” К két testvér előrohant, Matusné pedig igen erős, maró paprikát vágott szeretője szemébe. A megtántorodó Richtert az asszony húzta vissza, Matus István ásóval teljes erőből fejbe sújtotta, a férj pedig hurkot dobott az elbukó áldozat nyakába. A kötelet addig húzták, míg a sértett meg nem fulladt. Miután a halott nyakáról levették a hurkot, Matus János a kötélből egy darabot levágott és eltette. Bátyjának ezt azzal magyarázta, hogy az akasztott ember kötele szerencsét hoz A hullát még megzsinegelték, majd elföldelték. A kerékpárt eldugták, aztán a két férfi a kocsmába ment. Másnap Richter Jánosné Matuséknál érdeklődött eltűnt férje után, sőt az áldozatot együtt keresték. Az ügyben harmadnapra minden kiderült. A tárgyalás során az is kivilágosodott, hogy Matus János mikor megtudta felesége viszonyát, bánatára éppen Richternénél nyert vigasztalást. Richterné egyébként annyira neheztelt a családját elhanyagoló, őt megcsaló férjére, hogy korábban egy legénynek 50 pengőt és 5 liter bort ígért, ha a férjét jól megveri. Sem a legény, sem egy másik, ugyanilyen ellenszolgáltatással bíztatott férfi nem hajtotta végre a kért cselekményt. Az ügyész a három elkövetőre halált kért, de a bíróság Matus Istvánt és Matus Jánosnét, mint elkövetőt életfogytiglani, Matus Jánost, mint bűnsegédet 15 évi fegyházbüntetésre ítélte.113

A kötél szerencsét hozó jellegével kapcsolatos hiedelem harmadik esetcsoportja az öngyilkos által használt eszközre vonatkozott. A néprajztudomány már a 20. század legelején felfigyelt a „köznép babonájára”. A Néprajzi Társaság folyóirata, az Ethnographic! közölte a Csíkszentdomokos (Csík m.) községben 1902-ben lezajlott esetet. A faluban felakasztotta magát szobája mestergerendájára egy beteges fiatal asszony, név szerint Boros Jakabné, született László Teréz. Mire rátaláltak, már meghalt, aztán a földön feküdt, mert valaki levágta. A hatóság megvizsgálta a halottat és akkor kiderült, hogy olyan rövid kötélre, mint amilyen az öngyilkos nyakán van, semmiképpen nem akaszthatta fel magát a mestergerendára, így azt is feltételezni lehetett, hogy valaki hurokkal megfojtotta. A körülményekből viszont egészen biztosra lehetett venni, hogy öngyilkosság történt. Keresni kezdték a kötél hiányzó részét, ám nem találták. Végül a községi elöljáró elmondta, hogy a nép közt él az a babona (hiedelem), miszerint az akasztott ember kötele szerencsét hoz. így valószínű, hogy a kötél hiányzó részét ellopta valaki. A nép tudni illik azt tartotta, hogy ha ilyen kötéllel megdörzsölik a jószágot, sokkal jobban hízik. A hatóság kereste a tolvajokat is, a kötelet is, de eredménytelenül. Feltételezhetően a tettesek szétvagdalták az eszközt és elosztották egymás között.114 115

Egy 1909-es hírlapi tudósítás nemcsak a hiedelemről, hanem a szegénység miatti önfeláldozásról is tudósított. Szabolcs (Szabolcs m.) községben egy legényember, név szerint Kovács István felakasztotta magát. Szerencséjére cselekedetét még jókor észrevették, így élve levágták. Mikor a legény magához tért, a kérdésekre elmondta, hogy mi késztette erre a lépésre. Szüleivel nagy nyomorban élnek, sokszor egy falat kenyér sincs a háznál. Ám egy alkalommal hallotta, hogy az akasztott ember kötele szerencsét hoz. Ennek nyomán elhatározta, hogy felköti magát, így segít szülein. A legény zsebében egy cédulát is találtak, melyre ezt írta: kötelemből adjanak az édes anyámnak!”115 A hiedelem ereje és

az áldozatkészség tehát csaknem az öngyilkosságba sodorta a nehéz sorsú fiatalembert.

Áttételesen ide kapcsolódik, hogy az emberölést elkövetők esetenként igyekeztek tettüket öngyilkosságnak beállítani, áldozatukat ezért felakasztották.

Az akasztott ember kötelével kapcsolatos hiedelem, illetve annak emléke még a 20. század utolsó harmadában is élt. Az 1960-as évek végén a székesfehérvári Czeher Mihály (1919-1976) műszerésztől hallottam, hogy a megyeszékhelyen az akasztásra belépőjeggyel (valójában belépési engedéllyel) be lehetett jutni. Arról is tudott, hogy a nézők között még voltak olyan személyek, akik bíztak a kötél szerencsét hozó erejében.

A kötél bűvös erejébe vetett hit kivételesen az igazságszolgáltatást is segítette. A 19. század második felében az Alföldön jócskán megszaporodtak a bűncselekmények, melyeket elsősorban az önkényuralom alatt újjáéledt betyárvilág számlájára írtak. 1868 végén gróf Ráday Gedeont (1829-1901) nevezték ki királyi biztosnak, hogy rendet csináljon. Erélyes kézzel látott munkához. Jól megválasztott munkatársai közé tartozott Eaucsik Máté (1829—1903) vizsgálóbíró, aki Bécsben és Pesten végzett jogi tanulmányai után Székesfehérváron volt szolgabíró. Az alföldi nyomozások során fizikai erőszakot is alkalmazott, de legtöbb sikerét lélektani módszereivel érte el. Laucsik a föld népével és a betyárokkal bánni tudó, gondolkodásukat jól ismerő ravasz, és erőszakos ember volt. Leghíresebb esete a Bodri Péter juhászt valamint fiát meggyilkoló Bajdor János és Muzslai Gyarmati János betyárokat vallomásra késztető eljárása volt. Felismerte a végsőkig tagadó Bajdor babonás természetét, hiedelmektől átitatott gondolkodását. A betyár nyakára egy darab kötelet csomóztatott azzal, hogy azt a meggyilkolt juhász nyakáról vették le. Mindennek pszichés hatása alatt az elkövető nem tudott imádkozni, éjféltájt úgy érezte, hogy megjelent előtte Bodri szelleme. Előbb ennek könyörgött, hogy ne bántsa, majd a

113 Nyírvidék. Szabolcsi Hírlap IV/175. 1936. július 31. 3-4.

1,4 Ethnographia 1903, 160.

115 Szamos 41/219. 1909. szeptember 26. 3.

384