Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 jövet tárgyaltam az itteni kapitánnyal, s kértem, hogy menjünk fel szombaton a generálishoz, mert föltétlenül kellene vele tárgyalnom. Érdeklődtem, hogy Szviderszki jön-e? December 23., szombat E napra ígérte jövetelét Szviderszki, de nem tudott róla mondani semmit. Azt közölték pénteken, hogy egy újabb orosz alakulat érkezett a majorba, s ezek beszüntették a birkavágásokat, ti. az előszállási cselédség teljesen kifosztatott az élel­méből, elrendeltem, hogy minden egyes cselédnek adjanak ki egy fél birkát karácsonyra. Megkezdték a vágást. Lehet, hogy ügyedenül tették, de ez az új alakulat a birkavágást leállította. Este az esetet megbeszéltem a kapitánnyal s belement, hogy minden cseléd család kapja meg a fél birkát, s amíg a birkavágás folyik, addig egy őrt állít oda. Másnap magam mentem ki egy jóravaló orosz mérnökkel, és ugyancsak (egy jóravaló) orosz őrrel a birkavágás helyére. Ott az új alakulat tisztjeivel megbeszéltük a dolgot, így a vágás mehetett tovább. Közben Előszálláson megkezdtük a cselédségnek a hízósüldők kiadását; 55 darabot ki tudtak osztani, de a kapitány az előző esti jelentésemre posztot állított és leállította a süldők további kiadását. 10 -12 család nem kapott még süldőt. Anzelmmel fel akartam menni a generálishoz Herczegfalvára. Beszéltem ebben az ügyben a kapitánnyal, aki azt mondotta, hogy szintén feljön, csak az autója délután 1-kor érkezik meg, s akkor tudnánk indulni. Várom tényleg így lesz-e? (December 21-én [csütörtökön] tele volt a Cifrakert és a kastély előtti rész autóval. Autósok szállták meg az egész kerületet. Ezek az autósok Szöllősi pénztáros 7 süldőjét, egy anyagöbéjét lelőtték, megperzselték, s elvitték. Itt kifosz­tottak már mindenkit mindenéből. Az eddigieket némileg összefogva a tisztikar rendkívül sokat szenvedett. Romhányi teljesen kifosztva. Idegzetileg csaknem tönkrement. Szöllősiék is szintén ki vannak fosztva. Most már kissé nyugodtab­­bak, amióta Szőlőhegyben laknak.) Viszonylag Előszálláson még legjobban viseli a helyzetet az állatorvos, bár a legtöbb orosz náluk fordul meg, mivel a sarkon laknak. Lőrincz nyugodtabb. Az ott levő 2 orosz tiszt fegyelmet tart, megnyugtatólag hat rájuk is. Még disznót is tudtak ölni. Gallasy csaknem teljesen összeroppant, alig mer kimozdulni a szerelőnél levő lakásból. Talán kár is, hogy ennyire lelkére vette a dolgot. Ménesmajorban különben erőszakot követtek el 2 fiatalasszonyon és egy lányon. Székely közel állt az összeroppanáshoz. Ott még legjobban viselte a helyzetet Szilárd. A felsőkerületi tisztekkel mostanában nem találkoztam. Baloghnak rendkívül sokat kellett dolgoznia. Állta a sarat, bár idegzete nagyon meg volt viselve. Nem csoda! Talán az egész tisztikarban ő szenvedett a legtöbbet, mert neki dolgoznia kellett, védenie az uradalmat, s amellett élete állandóan veszélyben forgott. Tegnap, december 22-én, pénteken ideát volt nálam Szluha Aladár alsószentiváni nagybirtokos intézőjének kocsi­sa, s közölte, hogy az intézőt 3 napja az oroszok elvitték a Balogh-féle tanyára. Fegyvert kerestek nála. Hiába mondta, hogy odaadta az első orosz csoportnak, azzal fenyegették, ha nem adja elő az elásott fegyvert vagy más dolgot, elviszik Szibériába. Azt izentem, tartson ki. Ha ez az alakulat tovább megy, föltétlenül szabadon bocsátják. Most Benedekpusz­­tán bujdosik, ahol egyik-másik cselédjénél húzza meg magát. Lakásából kilakoltatták, azt feldúlták. A ménese csaknem érintetlen. Mást róla nem tudok. Ugyancsak a napokban jött hozzám parasztruhában Farkas Irén [szerzetes — Farkas Gábor ] ökrös szekéren, azzal hogy internálni akarják. Nálam kért menedéket. Mondottam, hogy veszélyes a helyzet, és nem tanácsos itt maradnia. Daruba, a régi kocsisunk édesapjához irányítottam. Viszonylag még Daruban fordult meg talán a legkevesebb orosz. Azóta mi van vele, nem tudom. Sixtus szerint Farkas Irén Nagykarácsonyszőlőhegyen volna. December 23-án szombaton jelentették, hogy a gulyamajori magtárt az oroszok feltörték, az ott tárolt napraforgó­­magot a zsákokból kiürítették és elvittek kb. 60 zsákot. A daruiak ezt észrevették, és bejártak a gulyamajori magtárba, ahol 800 zsákban volt napraforgó. Kiürítették a napraforgómagot, a zsákokat elvitték. Másnap, vasárnap kértem Ru­­dajko kapitánytól egy orosz katonát, kimentem Daruba. Hirtelenében össze tudtunk szedni 373 zsákot és még később összeszedtek 50-et. Még mindig hiánj^zik közel 300 zsák. A darui elöljáró jelentése szerint ezek Virághegyen vannak, Kaszás Ferencnél és Sarvajez Jánosnál. A főcinkos itt Bognár Ferenc volt, gyerekeivel együtt. Hitványul viselkedett itt az előszállási halász is, akinek a szemeláttára kezdték a magtár szétbontását a Bognár gyerekek. A délutáni órákban érkezett hozzánk a 3. hadseregtől egy őrnagy azzal, hogy ő van megbízva azzal, hogy az ura­dalom gazdaságait s terményeit kezébe vegye. Érdeklődött, mennyi a magtári készletünk s az állatállomány. A magtári készletek közül úgy látom, csak a búza és a rozs érdekelte. Volt már nálunk ugyanettől a hadseregtől 18-a körül egy őrnagy, akinek diktáltam fejből az adatokat. Ezek az adatok ennél az őrnagynál is fel voltak jegyezve. Két kapitány volt vele. Itt háltak karácsony ünnepén, s azzal váltunk el egymástól, hogy az egyik kapitányt itt hagyja az uradalom állandó ellenőrzésére. Mi ezt örömmel fogadtuk, mert egyszer már rendet kellene teremteni. Várjuk a kapitánnyal a 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom